Csakugyan

csakugyan32
2024. július 07.

„Erőszakkal pénzt még a hülye is tud szerezni” – Rákóczi tér, szervezett bűnözés, prostitúció

Miért lett a Rákóczi tér a prostitúció és bűnözés központi helye a szocializmusban, és mi a hierarchia a bűnözők között? Mit tanulhatunk a tér volt lakóitól? – beszélgetés Bezsenyi Tamás kriminológussal.

Powered by RedCircle

Az első világháború utáni időszakban már elkezdődött a prostitúció a Rákóczi téren, meséli Bezsenyi Tamás kriminológus, a szocializmus alatti szervezett bűnözés szakértője, aki a korabeli csibészeket részben névről és kartotékról, részben személyesen is ismeri, és aki tovább meséli a Rákóczi tér történetét korábbi podcastunk után, amely a huszadik század elejéig vezetett el bennünket.

Bezsenyi Tamás

Bezsenyi Tamás elmondása alapján a húszas években nem voltak ritkák a queer és nembináris prostituáltak, erre pedig az akkori közeg nem tekintett furcsán egészen a fehérterror megjelenéséig. A szakértő elmondja, hogy a Rákóczi térre mindig is Dél-Magyarországról érkeztek a lányok, és csak a legrosszabb sorúak, legszerencsétlenebbek maradtak valójában az országban, a többieket az emberkereskedők általában továbbközvetítették Keletre. Ahogy Bezsenyi fogalmaz, „mindig meg tudtuk oldani, hogy a szabályozásokat megkerülve elérjük, hogy saját honfitársaink nem emberhez méltó módon és körülmények között éljenek és dolgozzanak”.

Bendl Vera és Bezsenyi Tamás

A rendkívül korhű és izgalmas elbeszélésből kirajzolódik, hogy míg a második világháború előtt a selyemfiúk privilégiuma volt a lányok közvetítése, addig a háború utánra napjuk leáldozott, és elérkezett a stricik királysága, ezután ők voltak a nők „védelmezői”, futtatói, élettársai.

Bezsenyi Tamástól megtudjuk, hogy sajátos életközösséget alkottak a tér környékén a stricik, orgazdák, zsebtolvajok, prostituáltak, fodrászok, tanácsi dolgozók és néha a rendőrök.

A beszélgetésből kiderül, hogy

  • mit jelentett valaha a „Vengerka-export” (semmi jót!);
  • mi volt a sorrend a stricik, orgazdák, zsebtolvajok, betörők között, és kinek volt köztük a legnagyobb becsülete;
  • mit csinálnak az igazán erős emberek, és mire használják az erőszakot;
  • milyen az alkata a sikeres betörőnek;
  • hogyan alakultak általában a prostituáltak és betörők közötti szerelmek, miért lett belőlük túlfűtött, de nem működő kapcsolat;
  • hogyan befolyásolja az alvilág működését, hogy a legtöbb betörőnek nem volt apja;
  • miért alkalmatlan még ma is az igazságszolgáltatás arra, hogy megfelelően működjön;
  • mit tanulhatunk azoktól, akiket leginkább sújt a nem működő igazságszolgáltatás;
  • miért nem akarták valójában megszüntetni a prostitúciót a Rákóczi téren;
  • miért nem jelenhetett meg mindeddig Bezsenyi Tamás olajszőkítésről készített tanulmánya.

„Ezek az emberek, bár bűnelkövetők, arról tudnak számot adni nekünk, hogy a rendszer, amit működtetünk, egy nagy szar. Ők arról tudnak beszélni, hogy egy rosszul működő rendszerben még többet szenvednek és viktimizálódnak, bár újra elkövetnek új dolgokat. Ez a rendszer nem arra van, hogy jól működtessük, hanem arra, hogy mindenki a saját érdekében használja. De az ő hangjukat nem akarjuk megjelentetni.”

Bendl Vera és Bezsenyi Tamás - Huszár Boglárka fotója

Hallgassa meg podcastunkat, és iratkozzon fel csatornánkra, hogy minden újabb beszélgetésről értesüljön! Platformjaink: Spotify / Apple Podcasts / YouTube Music

Fotók: Huszár Boglárka

Kapcsolódó cikkek

2024. június 23.
Elképesztő várostörténeti podcast a Csakugyanban. Bálint Angelika történész, az Imagine Budapest túravezetője mesél Bendl Verának a Rákóczi térről, ahol téglaégető volt, de nem csak az. Például baromvásár is meg hintógyártó, és egy csomópont, ahol a körúton inneni Kauzer-család a körúton túli Kölber-családdal összevissza házasodott, ezzel a kőfaragók és hintókészítők összetartozását nagyban erősítve. Patakok folydogáltak a környéken egészen a szabályozásig, és várni kellett egy jó időt, amíg a baromvásár színét-szagát beterelték egy gyönyörű, nagyvárosi csarnokba, ahol kevésbé zavarta a közízlést, ami leginkább Bécshez akart alkalmazkodni. Járt itt Ferenc József is, jártak itt a szovjetek és jártak a párttitkárok, akik nem véletlenül nem akarták felszámolni a szervezett bűnözést és a prostitúciót a környéken.
2023. július 01.
Bűnesetet mesél el a mai Borongó. A Kálvária téren egy özvegyhez feljáró fiatal borbélylegény keresi vágyai és álmai kielégülését, miután kisül, a hentesinasok hazudtak neki, az örömlányok a Kálvária utcán pedig kinevették. Megtörtént eset alapján.
2021. november 27.
Bezsenyi Tamás kriminológussal beszélgetünk a 8 és fél óra műsorában. Témáink között a gyerekcsínytől a Száva-módszeren és hálózatosodáson át az olajozásról, a fegyverekről és a prostitúcióról is szó esik.

További cikkek

2026. augusztus 08.
A forró nyár legrosszabb napjaiban, amikor az áramtermelés is veszélybe került, kipróbálhattuk, milyen tudatosan takarékoskodni az árammal. Most újra minden működhet éjjel-nappal, minden baj elhárult. Vagy mégsem – mutat rá egy skót adatkutató.
2026. augusztus 08.
Kisgyermekek nevelésével töltött szép élet van Szabó-Fekete Dezsőné mögött, aki a fia, unokája és dédunokája társaságában ünnepelte a születésnapját.
2026. augusztus 07.
A cigány történelmet a közelmúltig szinte kizárólag kívülállók jegyezték le, háttérbe szorítva a saját narratívánkat. Nemrég olvastam Raduly József A cigánykunyhóból Hollywoodig című önéletrajzát, amit a Napkiadó jelentetett meg tavaly a Polgári Magyarország Alapítvány, a Belügyminisztérium és a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság támogatásával. Fontos látni a saját történeteket, de az is ugyanolyan káros, ha átírják, vagy eltorzítják a múltat.

Weboldalunk a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ.