Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség azt vizsgálta, hogy az elmúlt két naptári évben mekkora volt a PM2.5 besorolású¹ finom részecskék átlagos koncentrációja a levegőben, így rangsorolta a városokat a legtisztábbtól a legszennyezettebbig. Budapesten a két évben mért adatok alapján

a szálló por koncentrációja a levegőben. Ezzel a közepesen szennyezett európai nagyvárosokhoz sorolható.

A PM2,5 kategóriába tartoznak a leggyakrabban előforduló légszennyező anyagok közül az egészségre legkárosabbak, amik Magyarországon évente mintegy 10 ezer idő előtti halált és körülbelül 1 millió megbetegedést idéz elő. A vizsgálat során azért két évet vettek figyelembe, mert általában akkor a legsúlyosabb az egészségre gyakorolt hatása a PM2,5-es anyagoknak, ha az ember folyamatosan hosszabb időn keresztül kitett a szennyezettségnek.

A Levegő Munkacsoport közleményéből az is kiderül, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2021-ben frissítette a levegőminőségi ajánlásait, és a PM2,5 koncentrációjának egészségügyi határértékét évi átlagban köbméterenként 5 mikrogrammban állapította meg.

Mi a helyzet a kerületben?

Józsefvárosban a legfrissebb rendelkezésre álló adatok a 2021-es évre vonatkoznak. A légszennyezettségi index a Teleki téri állomáson mért adatok alapján jónak értékelhető, összevetve a belvárosi Erzsébet térivel. A 24 órás mérések átlagait vizsgálva nem történt egészségügyi határérték túllépés, 2021-ben a PM2,5 koncentrációja a levegőben

köbméterenként. Ez ugyan bőven elmarad a WHO ajánlásától (a legfrissebb budapesti adat már jobb) és semmiképp nem haladja meg a jelenleg érvényes európai uniós célértéket, a 25 mikrogrammot.

„Rengeteg az olyan haláleset és megbetegedés, ami elkerülhető lenne, ha a kormány és az önkormányzatok haladéktalanul meghoznák a szükséges intézkedéseket” – állapította meg Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport projektvezetője.

Szegő Judit hozzátette, a legnagyobb szennyező forrás a lakossági tüzelés, amit széles körű felvilágosítással, a rászorulók fűtési támogatásával és a jogsértések elleni szigorú fellépéssel lehetne visszaszorítani, de a közlekedés terén is sok a lehetőség, ilyen például az alacsony kibocsátási övezetek létrehozása, a 30 kilométer/órás zónák kialakítása, vagy a parkolásszabályozás átalakítása.

Az Európai Unióban már a vége felé jár a levegőminőségre vonatkozó szabályozás felülvizsgálata annak érdekében, hogy az uniós szabályozást közelítsék a WHO ajánlásaihoz.

1. A PM2,5 vagy finom részecskék átmérője 2,5 mikrométer és annál kisebb. A finom részecske források minden égés során jellemzőek, beleértve a járművek belsőégésű motorjait, az erőműveket, a fatüzelést, az erdőtüzeket, a mezőgazdasági hulladékégetést és számos ipari folyamatot. Míg a PM₁₀ a tüdőbe jut, a PM_2,5 sokkal veszélyesebb, mivel a tüdőből a véráramba is bejuthat, a keringési rendszeren keresztül pedig bárhová eljut a szervezetben, és súlyos elváltozásokat okozhat. Az EU-ban a PM_2,5-re nincs hivatalos óránkénti vagy napi határérték; az éves határérték 25 µg/m³. A WHO napi határértékként 25 µg/m³, éves határértékként pedig régebben, most 5 µg/m³-et javasol. (Levegő Munkacsoport) ↩︎

Nyitókép: Huszár Boglárka