Mint sok más nagy forgalmú közterület mélyebb rétegeiben, a Blaha Lujza tér talajszintje alatt is közművek húzódnak, ami jelentősen megnehezíti a zöldfelületek létesítését. A Főkert szakemberei mégis bőven találtak olyan részeket a téren, melyek lehetővé teszik a fák ültetését. A felszín alatt legnagyobb részt háborús és építési törmelék található, ami nem teszi alkalmassá, hogy ide fákat telepítsenek, ezért itt teljes talajcserére volt szükség, mintegy másfél méteres mélységben.
Bardóczi Sándor, Budapest főkertészének Facebook-tájékoztatása szerint a fák olyan speciális, mesterséges talajba kerülnek majd, ahol
a gyökerek jobban fejlődhetnek,
és attól sem kell tartani, hogy a talaj betömörödik és így levegőtlenné válik körülöttük.
A faveremráccsal burkolatba tervezett fák gyökere egy olyan speciális mixtúrában fog fejlődni, melynek 85 százaléka vulkanikus szikla, a fennmaradó 15 százalék pedig komposzttal és tápanyagokkal dúsított talaj lesz, melybe egy mikorrhiza nevű talajoltó granulátumot kevernek.
A mikorrhiza – görög szó, magyarul gombás gyökér – a gombák és a növények között kialakult szimbiózis egyik formája. A gombából kiinduló gombafonalak
behálózzák a gazdanövény gyökereit, így a kétféle élőlény kölcsönösen segíti egymás tápanyaghoz jutását.
Bardóczi szerint ez a földkeverék egy ilyen túlburkolt belvárosi közegben sokkal jobb túlélést biztosít a fának, mint a sima termőföld egy kis ültetőgödörben.
Több faegyednél gyökércellás technológiát fognak alkalmazni, ez pedig annyit tesz, hogy a talajba a gyökérteret tehermentesítő statikai rácsszerkezetet szerelnek, aminek alkalmazásával a telepített fák nagyobb arányban maradnak életben, gyorsabban fejlődnek, lombozatuk élénk színű lesz és kevésbé hajlamos a betegségekre.
Ezzel, valamint a speciális termőföldmixszel érhető el az, hogy az elültetett fák a gyökérzetükkel idővel ugyanúgy összekapcsolódhassanak, mint az erdőben, s ki tudják alakítani az egymást tápanyaggal, vízzel, betegségek elleni ellenanyag cserével segítő „wood wide webet” a közművekkel szabdalt városi környezet ellenére – mondja Bardóczi.
A fővárosi főkertész szerint
„ilyen összefüggő módon és ekkora területen még sehol a városban nem került így faélettér előkészítésre”.
Korábban a Bartók Béla úton, a Bakáts téren, valamint az Arany János utcában történt faültetés ezen a módon, de a „Stockholm módszer”-nek is nevezett zöldítési rendszer (nem összekeverendő a Stockholm-szindrómával) itt debütál a legnagyobb felületen.
Így néz ki majd a felújított Blaha Lujza tér:
Itt olvashatnak arról, mik kerültek ki a tervekből:
Nyitókép: Huszár Boglárka
