Iványiék egyháza, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) köztudottan nagyon nehéz helyzetben van: az MVM most belengetett fenyegetése csak a legutolsó motívum abban az eseményláncolatban, melynek során a MET intézményei (oktatási, szociális és egészségügyi feladatokat ellátóak) egyre inkább az ellehetetlenülés szélére sodródnak.
Ezen intézmények fennmaradása érdekében Iványiék határozatlan ideig tartó demonstrációt hirdettek a Dankó utcába. Úgy tervezik, esténként 17 és 18 óra között az utcában felépített színpadon beszámolnak majd arról, hogyan áll az ügyük, és ilyenkor egy-egy művész is fellép majd, aki szereplésével közvetíti kiállását mellettük. Az október 17-i első akción Iványi adta meg az alaphangot. Felszólalásában elmondta, a magyar állam az elmúlt évben nagyságrendben 1,3 milliárd forint normatív támogatást és 71 millió forint 1%-os felajánlást vont el tőlük:
„ezzel végveszélybe sodorta 20 ezer kiszolgáltatott, mélyszegénységben élő gyermek és felnőtt ellátását, étkeztetését, oktatását országszerte.
Gyermekek ezrei kerülhetnek ki oktatási rendszerünkből, hajléktalanok százait sodorhatnak szó szerint életveszélybe, kistelepülések önkormányzatai juthatnak csődbe, ha át kell vállalniuk a közétkeztetési szolgáltatásainkat, ezen felül 500 főiskolai hallgató tanulmányainak folytatása és ezer dolgozó megélhetése is kérdésessé vált” – vázolta a helyzetet Iványi.
Elmondta azt is, hogy múlt hét pénteken fizetési felszólítást kaptak az MVM-től, ami azt jelentheti, hogy 63 intézményükben kapcsolhatják ki a gáz- és áramellátást, ha nem rendezik az elvonások miatt felhalmozott tartozásukat. Itt ismertette hat pontból álló követelésüket, erről itt olvashatnak:
Ezután Vásárhelyi Mária szociológus, az MTA tudományos főmunkatársa lépett a színpadra, aki leginkább azt firtatta, vajon milyen motivációk állhatnak Iványiék kivéreztetése mögött, a szociológus pedig egyértelműen Orbán Viktor miniszterelnök személyében találta meg az ellehetetlenítés-sorozat egyszemélyi felelősét:
„Ebben az országban minden és mindenki egyetlen ember irgalmat nem ismerő erőszakosságának, nárcisztikus szeszélyeinek és bosszúvágyának van kiszolgáltatva”
– mondta. Szerinte a miniszterelnök gyűlöli Iványit, és azért, mert „a lelkész mindazt képviseli, ami egy zsarnok számára tűrhetetlen. Az autonómiát, a bátorságot, a szabadságot, a megvesztegethetetlenséget, az elvi szilárdságot, a szolidaritást, az elhivatottságot, az állhatatosságot, a szerénységet és puritánságot, egyszóval a jóságot” – mondta Vásárhelyi.
„Ha Petőfi, Ady és József Attila élne, itt lennének ők is Iványiék mellett” – így nyitott a színpadon Fodor Tamás Jászai Mari-díjas színész, rendező, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, majd belevágott A grófi szérűn című Ady-versbe, melyet Petőfi (A kutyák dala, A farkasok dala), József Attila (Elégia, Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni) költeményeinek megrendítő előadásai követtek.
Ezután Bródy János érkezett fekete elektroakusztikus gitárral, és az elmaradhatatlan technikai anomáliák kiküszöbölése után belevágott rövid műsorába, melynek fő dala ezúttal is a Ha én rózsa volnék kezdetű volt. A nem túl nagy létszámú közönségben ott volt Donkó Erzsébet, a (szintén az Iványiék által üzemeltetett) Wesley János Lelkészképző Főiskola szociális munka oktatója is, aki elmondta, hogy jelenleg nincs fűtésük:
„de attól is félünk, hogy nem lesz villany se, ami pedig a számítógépeknek, tulajdonképpen mindennek a leállását is jelentené.
Nézzük a lehetőségeket, hogy hova mehetünk, ha itt már nem maradhatunk, keressük a fűtött helyeket, vannak már lakásfelajánlások, de lehet, hogy a Kesztyűgyárat is megpróbáljuk majd megkeresni, egy fővárosi hajléktalanszállón is felajánlották már a nagytermüket, bár ez még nem biztos. Ami biztos, az az, hogy a csoport együtt marad, és
a tanárok kitartanak”
– mondta el nekünk.
A tömegben ott volt az egykori SZDSZ keménymagjából néhány olyan ikonikus figura, mint Pető Iván, Kuncze Gábor és Demszky Gábor, a műsort pedig Herényi Károly (ex-MDF) vezette. Egykori politikusokból nem volt hiány tehát, aktívból viszont csak Jámbor András, Budapest 6. választókörzetének párbeszédes országgyűlési képviselője volt jelen.
Jámbor szerint, a Fidesz részéről érkező, Iványiékat sújtó ellehetetlenítési kísérletek azért is rendkívül visszásak, mert közben a kerületi Fidesz sok százezer forintot költ el az olyan hirdetésekre, melyek azt sugallják, hogy Iványi Gábor „hajléktalanmaffiája” tehet a hajléktalanságról:
„Nem azért vannak hajléktalan emberek az utcán, mert hajléktalanszállók vannak,
ez olyan, mintha azt mondanák, hogy azért éhesek az emberek, mert éttermek vannak.”
Szerinte inkább az ország szociális politikája miatt kerülnek az emberek az utcára: „Ez az a szociális és lakáspolitika, ami nem segít akkor, amikor valaki bajba került, például amikor elveszíti a munkáját, ez az, ami nem azt mondja, hogy akkor kapjon az a személy támogatást, amivel egyről kettőre tud jutni. És nincsen olyan lakáspolitika sem, amivel bármilyen esélyt kapnának azok az emberek, akik a hajléktalanságból ki akarnak törni” – mondta Jámbor.
A demonstráción megjelent Majtényi László jogtudós, az MTA doktora is, aki szerint a hatalom viselkedése irracionális: „Amit itt Orbánék művelnek, az maga az elvetemült gonoszság, de
egyben ostobaság is, hiszen minden autokratának elemi érdeke, hogy az utcán ne megfagyott hajléktalanokat kerülgessenek a polgárok.
Ez ugyanis tönkreteszi a társadalmi békét, vagyis azokat az embereket, akik most kiszorulnak Iványiék védőhálója alól, azokat valamilyen módon vagy ellátni kell, vagy eltüntetni, de eltüntetni embereket a XXI. század Európájában elég nehéz” – mondta.
Szerinte Iványiék sokkal olcsóbban látják el a rászorulókat, mint az állam: „Iványi Gábor a töredékéért ad enni, ad ágyat, melegedő helyet a szegényeknek és tanítja a gyerekeiket, mint amilyen költséggel azt az állam – a rettenetesen rossz hatékonysággal működő redisztribúción keresztül – tudja megcsinálni. Itt a kofák ingyen, vagy fillérekért adják a krumplit, a zöldséget meg a kolbászt. Mindamellett, hogy az autokrata gondolkodása mindig kifürkészhetetlen, akkor is észszerűtlen, hogy ezt a rendszert itt tönkreteszik” – mondta Majtényi.
„Ide járunk krumplit pucolni minden szerdán, van itt egy jó kis társaság”
– mondták el nekünk Csiszár Hilda és Hamzáné Éva önkéntesek, akik nem mellesleg a Mozgó Protkó Vidám Csoport oszlopos tagjai. „Nagy cégek adnak krumplit, zöldséget, ebből főzünk, de most nagyon szomorú érzésekkel követjük a történéseket. Ezek az óvodások a hidegben, villany nélkül, hát képzeld már el, az a pici kis gyerek még azt se tudja, hogy miért van a világon, borzasztó, hogy hagyják ezt, ez tragédia” – utalnak a hajléktalan iskolára, óvodára az önkéntesek. „A keresztet, azt nagyon tudják hajigálni, de amikor segíteni kéne, akkor meg sehol sincsenek, sőt még ártanak is!” – fejezi ki elégedetlenségét a két önkéntes segítő.
Időközben reagált az ügyben az állam is.
A Belügyminisztérium nyílt levélben fordult Iványihoz – szerintük a lelkész túszul használja személyes harcához a legkiszolgáltatottabbakat, és nem teljesíti kötelezettségeit. Az általa hangoztatottakkal szemben nem 20 ezer, hanem ezer férőhelyen nyújt szolgáltatást a MET és az Oltalom. 2010 óta 8,6 milliárd forint állami támogatást kapnak, a fővárosi hajléktalanellátás férőhelyeinek 5 százalékát tartják csak fent. Az országosan hajléktalanellátást nyújtó, közfinanszírozást kapó 28 szervezet közül csak a MET-nek van köztartozása. Ha a MET úgy dönt, hogy megszünteti a szolgáltatásait, átveszik más szolgáltatók az ellátást. A szociális szolgáltatást végző szervezeteknek 6, illetve 3 hónappal az esetleges szolgáltatásmegszüntetés előtt szólniuk kell a kormányhivatalnak, ezt a MET nem tette meg.
Elbukott a MET alkotmányjogi panasza az Alkotmánybíróságon. A MET azt panaszolta be, hogy hiába állt vissza az egyházi státusza, nem szerepelt egyházként az ágazati törvények mellékletében, így nem igényelhette az államtól gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatóként a kiegészítő támogatást. Ezt a MET a Fővárosi Törvényszéken panaszolta be, amely nem adott neki igazat, a Kúria pedig nem fogadta be a felülvizsgálati kérelmet. Az Alkotmánybíróságnak ezeket a jogorvoslati határozatokat kellett volna megsemmisítenie a MET szerint (mivelhogy sérült a vallásszabadsághoz és a tisztességes eljáráshoz fűződő joga is).
Az Alkotmánybíróság viszont elutasította a panaszt, mondván, ő a jogszabályok alkotmányos kereteit jelöli ki, azokat a bíróságok értelmezik. Alapjog csak részben sérült meglátása szerint, és bár a MET nem a bírósági döntéssel, hanem magával a jogszabállyal szemben érez hátrányos megkülönböztetést, ezt nem támasztotta alá alkotmányjogi érvekkel. Egy kedvezőtlen bírósági döntés még nem elégséges alkotmányjogi indoklás. „Önmagában az, hogy az indítványozó az egyébként részletesen megindokolt, jogi érvekkel alátámasztott bírósági döntés érvelését tévesnek tartja, nem alkotmányossági kérdés.”
Fotók: Karancsi-Albert Rudolf
