Az 1928-ban épült komplexum története messzire nyúlik vissza: már 1868-ban is édességeket gyártottak itt, a telket pedig fokozatosan építették be az igények szerint. A Kende Ferenc tervezte art deco épület annak idején nem fukarkodott a részletekkel: bécsi rózsakosarak, koronás címer és a trianoni sokk ihlette Magyar Hiszekegy vers első sora is helyet kapott a homlokzaton. A rendszerváltás után az épület bérirodaházként tengődött, most pedig a francia tulajdonú YOU ARE HUNGARY veszi kezelésbe.

Az épület egyrészt helyi védelem alatt áll (fővárosi helyi egyedi védettségű építmény), másrészt bizonyos műemléki védettség („kereskedelmi iskola ex-lege műemléki környezete” a védett örökségi érték neve) is megilleti. Ez, bár enyhébb védelemnek tűnik, erőset jelent: „ilyenkor arról van szó, hogy az egyedileg védett műemlék annyira értékes, hogy vigyázni kell a tágabb feltárulására is, nehogy valami őt elnyomó, környezetidegen dolog épüljön mellé, a környezetébe” – értelmezi nekünk a védettség fokát Bátonyi Péter egykori kormányfőtanácsos, műemlékes szakember.

A kivitelezés bonyolultabb feladatnak bizonyult, mint azt elsőre gondolni lehetett. A SWIETELSKY Magyarország csapata ugyanis itt is szembesült azzal, amivel a legtöbb régi épület felújításánál: az évtizedek során többször átépített szerkezet statikai megerősítésre szorul. Gyécsek Hajnalka fő-építésvezető szerint már a munka kezdetén újra kellett gondolni a statikai terveket, ami dominóként borította az építészeti és belsőépítészeti elképzeléseket is.

A szűk belvárosi utca sem könnyítette meg a helyzetet. A kivitelezők kénytelenek voltak a toronydaru használatára hagyatkozni még olyan alapvető műveleteknél is, mint a betonozás. Az anyagmozgatás valóságos logisztikai rejtvénnyé vált: a darunak gyakorlatilag azonnal be kellett emelnie mindent, ami a helyszínre érkezett, hiszen tárolásra nem volt hely.

A szerkezeti munkák 2023 októberében kezdődtek, és nem voltak szokványosak: a vasbeton merevítőfalakat az alaptól a tetőig kellett elhelyezni, ami azt jelentette, hogy a födémet több helyen is vissza kellett bontani. Szerencsére az utcafronti tetőszerkezet – egy 80-as évekbeli könnyűszerkezetes acélváz – megmenekült a bontástól, itt elég volt a héjazatot cserélni.

Az új szálloda 94 szobájának kialakításánál láthatóan a fiatalos dizájn volt a vezérelv. A tervezők pasztellszínű falakkal és merész színű fémbútorokkal operálnak, ami a szállodalánc franciaországi egységeinek stílusát idézi. Különlegességnek számít a három „emelt fürdős” szoba, ahol az ágyat a fürdőszoba alá rejtették, hogy nagyobb legyen a nappali tér – bár ez inkább hangzik praktikus helykihasználásnak, mint luxusmegoldásnak.

A pinceszintben mozi és fitneszterem kapott helyet, ami jelzi, hogy a hotel elsősorban a fiatalabb korosztályt célozza meg. A földszinten étterem és üvegezett reggeliztető várja majd a vendégeket. A műemlékvédelmi szempontok sem maradtak teljesen figyelmen kívül: az utcafronti homlokzat és a főlépcsőházi korlát megőrizte eredeti karakterét, a műanyag ablakokat pedig faszerkezetűekre cserélik – legalábbis az utcafronton, az udvari részen maradnak a műanyag nyílászárók.

Érdekes részlet, hogy a homlokzat homokszórásos tisztításakor derült ki: az eredeti homokkövön számos régi sérülés és kőpótlás található, amelyek színükben erősen elütnek az eredetitől. A megoldás végül a kerületi építési osztállyal egyeztetett részleges lazúrozás lett, ami valamiféle középutat jelent az eredeti állapot és a praktikus megoldás között.

A kivitelezés jelenleg 85 százaléknál tart. Még zajlanak a belső munkálatok: a fürdőszobák burkolása, a falak festése és tapétázása, valamint a szőnyegpadlók előkészítése. Ha minden a tervek szerint halad, a nyári turistaszezonban már vendégeket fogadhat az egykori csokoládégyár – immár nem édességekkel, hanem szállodai szolgáltatásokkal csábítva a látogatókat.

Az épület átalakulása jól példázza Budapest belvárosának jelenlegi tendenciáit: a történelmi épületek sorra alakulnak át szállodákká, követve a turisztikai boom diktálta igényeket – sok-sok vitát generálva ezzel.

Forrás: Magyar Építők

Fotók: Mile Máté