November 9-én újabb időközi választás lesz Horváth Alexander egykori körzetében, a Losoncinegyedben. A tét nagy, fideszes győzelem esetén a Fidesznek 7 képviselője lenne, az MSZP-vel együtt pedig így 9-9 lenne a képviselők aránya a képviselő-testületben. Mire számít? 

Horváth Alexander meg fogja őrizni a mandátumát – ezért dolgozunk. 2024-ben is megnyerte a körzetet, nem látok okot arra, hogy most ne történne meg ugyanaz. Ez az ott élők érdeke.

Öt induló van, tehát elég sok. Számít visszalépésekre vagy tárgyalásokra, hogy valaki visszalépjen?

Itt mindenki megtette a tétjeit, nem számítok arra, hogy bárki visszahúzná azokat. Teljesen világos, mi a közvetlen vagy a közvetett célja a szereplőknek. Mindenkinek magának kell elszámolnia azzal, hogy miért indul rá a legesélyesebb Horváth Alexanderre.  

Viszont akkor elég szorosnak ígérkezik a verseny. Van a Fidesz az egyik oldalon és négy jelölt a nem fideszes oldalon; azért a szavazatok megoszlásból lehetnek problémák.

Fordítva látom: a Fidesz oldalán van négy jelölt Horváth Alexanderrel szemben. A szavazatok megoszlásából lehetett volna probléma 2024-ben is, az MSZP akkor is ránk indult a Fidesz érdekében. Ha ezt még egyszer el akarják követni, lelkük rajta. Egy időközi választás mindig fölveti a kérdést, hogy vajon ki miért indul. Szerintem a Fidesznél és nálunk egyértelmű: a Fidesz szeretné elvenni, mi meg szeretnénk megőrizni ezt az egyéni választókerületet.

Azoknak elsődleges érdeke az indulás, akiknek van reális esélye a győzelemre, és erre Horváth Alexenderen kívül csak a Fidesz jelöltje lehet képes. A többi jelöltre adott szavazatok elvesznek. Az MSZP népszerűsége nem nőtt az elmúlt egy évben, gyakorlatilag mérhetetlenek. Nem lett hirtelen helyi programjuk, sose volt. Olyan képviselőjük sincs, aki esélyes lehetne, azt indítják, akit tavaly már elküldtek a választói. 

Nyilvánvaló, hogy azért indulnak, mert

Ezt nem is szokták titkolni: velük együtt ugyanúgy 9 képviselő lenne azon az oldalon, mint a polgármesteri program megvalósítását támogató frakcióban. A szocialisták a mérleg nyelveként szeretnének pozíciókat kicsikarni és diktálni, de csalódniuk kell majd. 

De már a lakásrendelet minősített többséget igénylő módosításához is kellettek az MSZP-s szavazatok, és meg is jelent a képviselő-testületi ülésen egy vita, amit az MSZP forszírozott. Valamilyen együttműködésre azért a felek mégiscsak ítélve vannak már most is, nem?

A képviselő-testület működési rendje szerint időben, 8 nappal az ülése előtt megkapják az előterjesztéseket a képviselők. Mindenki tanulmányozni tudja, ha van javaslata, elképzelése, akkor tud egyeztetést kezdeményezni. A tapasztalatom az, hogy az MSZP ezeket az egyeztetéseket sosem a kerületért kezdeményezi, hanem valamilyen pártpolitikai cél érdekében, valamilyen nyomásgyakorlás érdekében, valamilyen pozíció érdekében. Ebben nem fogok részt venni.

Ez megfogalmazódott az MSZP oldaláról?

Igen, nem is titkolják. Én meg azt vallom: a józsefvárosiak érdeke a legfontosabb, az önkormányzat értük van, nem a pártokért. 

És azzal mit lehet kezdeni, hogy ez kifelé hogy néz ki, az emberek úgy érzik, hogy már megint veszekednek a politikusok ahelyett, hogy végeznék a munkájukat?

A polgármester és a vele együttműködő képviselők végzik a munkájukat, és ezt a lakóink tudják is. A mi felelősségünk, hogy a választók által megszavazott programot végrehajtsuk, hogy a józsefvárosiak számára legelőnyösebb, legjobb döntések szülessenek a képviselő-testület ülésén. Mi mindig  szakmailag kidolgozott előterjesztéseket viszünk be a testület elé, sokszor hónapokat dolgozunk rajtuk előtte. Ezek többségét a döntés előtt hónapokkal a nyilvánosság elé tárjuk, társadalmi egyeztetésre bocsátjuk, hogy a helyi lakosok is beleszólhassanak a döntésekbe. Ugyanezt a lehetőséget mindig biztosítjuk a szakmai és civil szervezeteknek is, de a helyi pártoknak is. Igaz,

Nem emlékszem arra, hogy a társadalmi egyeztetések során akár a Fidesz, akár az MSZP élt volna ezzel a felkínált lehetőséggel, de nyilvánvaló, hogy miért. Nem szabad engedni, hogy döntés-előkészítést, vagy akár magát a döntést is, bárki pártpolitikai érdekből széttrollkodja. Aki ilyesmivel próbálkozik, veszélyes játékot űz, a választók számára nagyon hamar világossá válik, ki az, aki konstruktív módon, az érdekükben javasol valamit, és ki az, aki csak önös érdekből be akarja akasztani a botját a küllők közé.  

Gondolom, ez az ő politikai kockázata.

A politikában minden oldalon van kockázat. 

Térjünk át a másik, már lezajlott időközi választásra. Itt gyakorlatilag nem történt nagy változás olyan szempontból, hogy egy volt fideszes képviselő helyére egy másik fideszes jött. De mégis, azt lehetett érezni, hogy nem működött jól ez a kutyapárti koalíció, a kampány mintha nem tűnt volna olyan erősnek, plusz voltak a különböző vádak is. Mi volt a probléma, a baj? Nem lehet, hogy elengedte a kerületvezetés ezt a választást, mert itt valószínűleg úgyis a Fidesz fog nyerni?

Nem. Egyrészt ez egy olyan alacsony részvételű időközi választás volt, ahol jobban működtek az olyan fideszes technikák, mint a lejáratás és a szavazatvásárlás. Másrészt a Kutyapárt az a politikai szereplő, ami köztudottan nem szívesen működik másokkal együtt. Emiatt volt vita arról, hogy a helyi ismert politikusok, Jámbor András és én egyáltalán milyen mértékben szállhatunk be támogatóként a kampányukba. A csapatom akkor kapcsolódott be, amikor valószínűleg már elkéstünk. Tanultunk belőle, szerintem ők is, mi is.

Azért történt egy odaszúrás a részükről, mintha egy kicsit több támogatást vártak volna a kerületvezetés oldalától. Ezek szerint pont ők voltak azok, akik a különállásukkal keresztbe mentek ennek?

Ezen már nem érdemes vitatkozni. A Kutyapárttal továbbra is jó a kapcsolatunk.

Térjünk át a Diószegi-ügyre, az NKE-s kisajátításokra. Megindult a költözés folyamata, ami miatt a rendeletet módosítani kellett. Milyenek az első visszajelzések, hogy áll ez most?

Ebben az évben reményeink szerint 25 lakás lesz felajánlható állapotban. Épp ma (október 14-én – a szerk.) került ki Sátly alpolgármester úr videója az egyik Fecske utcai lakásról. 

Azt remélem, hogy 25 család karácsonya sokkal jobb lesz, mint amilyenek az eddigiek voltak. Már az elején mondtuk, hogy ez egy hosszú folyamat lesz és sok aprómunkával jár. És kódolva van benne egy nagy adag bizonytalanság is: ki mit fogad el, kinek mi az elvárása. Lehetséges, hogy valakinek maga a felkínált lakás tetszik, de családi körülményei miatt, mondjuk, egy építkezés mellé tartósan nem költözhet. Ez csak a lakás megtekintésekor derül ki. Azt remélem, hogy a tapasztalatok beépítésével

egyre több mindenre fogunk tudni már előre figyelni. A cél világos: 2027 nyaráig minden érintett lakónknak meg akarunk mutatni két lakást, nekik pedig  lehetőségük lesz választani közülük, de dönthetnek úgy is, hogy megvárják, az állam milyen ajánlattal áll elő nekik két év múlva. 

Azon információk alapján kezdtük el a lakások felajánlását, amiket egy évvel ezelőtt kaptunk a lakóinktól arról, milyen lakásba szeretnének költözni. Kiderült, hogy menet közben sokaknak változott az álláspontja, így az igényeket újból aktualizálni kellett. De van erre egy elkötelezett csapatunk, van elég felújítható lakásunk, megvan a 2,5 milliárdos lekötött felújítási keretünk, így garantált, hogy fel is tudjuk újítani ezeket a lakásokat. Az alapfeltételek tehát biztosítottak. A politikai akarat is megvan, hogy ezt a folyamatot végigvigyük.

De fontos ismét hangsúlyozni: ez az önkormányzat önkéntes felajánlása azoknak a józsefvárosiaknak, akiknek az életét az elmúlt években a kormány politikai érdekből szétzilálta. Ezt az ajánlatot nem kötelező elfogadni. Ha valaki jobbat remél az államtól, megteheti, hogy nem él az általunk felajánlott lakással és bérleti szerződéssel. Csak egyvalamire hívnám föl az érintettek figyelmét: mi konkrét, megtekinthető és beköltözhető lakást ajánlunk, az állam meg nem ajánl semmit. Eddig sem ajánlott semmit és tartok tőle, ezután sem fog. Tehát a másik oldalon egy nagy nulla van. Egy ígéret, hogy majd 2027-ben valami lesz. Mindenkinek ezt kell mérlegelnie.

Azt lehet tudni, hogy a 160 családból hányan választják inkább az állami megoldást?

Nincsen ilyen kimutatásunk. Arra biztatok mindenkit, aki esetleg az államtól is remél valamit, legalább nézze meg az általunk felkínált lakásokat, hátha át tudja gondolni, hogy a biztos lakás és a józsefvárosi bérlői viszony tud-e vonzóbb lenni, mint a másik oldalon lévő bizonytalan ígéret.

Ez azt jelenti, hogy jövőre több mint 50 lakást kéne biztosítani, ha 2027 nyaráig végig kell vinni a költözéseket.

Sőt, valamivel többet. Azon vagyunk, hogy minél jobban felpörgessük a lakásfelújítást, ugyanakkor figyelnünk kell arra is, hogy ne legyen minőségi különbség a lakások között. Tehát csak amiatt nem fogunk rohanni, hogy ki legyen pipálva a feladat – jó minőségű lakásokat akarunk biztosítani. A lakások felújításának koordinálását a Lakáspolitikai és Vagyongazdálkodási Ügyosztály végzi, az ügyosztály vezetőjétől azt hallom, hogy feszített tempóval meg tudják oldani a feladatot. 

Ha valaki megtekint egy lakást, 15 napja lesz arra, hogy eldöntse, elfogadja-e. Ha nem él a lehetőséggel, akkor kiajánljuk a lakást a következő bérlőnek, akinek az előzetes információk alapján megfelelhet. Nyilvánvalóan ezt a folyamatot gyorsítja vagy lassítja az, hogy éppen hogyan készülnek el a lakások. Ezért nagyon fontos, hogy jó ütemben tudjuk felújítani a lakásokat. Ha menet közben változik valami – például a kormány –, és az új kormánnyal elindul egy korrekt egyeztetés, akkor ez a folyamat lehet majd gyorsabb is. Ha megkapjuk a kisajátított épületekért végre a jogos kártérítést, akkor lakások vásárlására is módunk lehet. Mi eleve ezzel a lehetőséggel számoltunk inkább és nem a sokkal hosszabb időt igénylő lakásfelújításra alapoztuk a tervünket, csak sajnos a lehetőséget az utolsó pillanatban elvette a Fidesz, megkárosítva ezzel a lakókat és az önkormányzatot is.

Két lakásból lehet választani, ez van kimondva, de ha valakinek az első nem tetszik, már csak a második marad. A két lakásból választást nem így értik az emberek, nem okozhat ez csalódást?

Ezt elmagyaráztuk a bérlőinknek, és ezért az a legjobb tanács, amit adhatok az, hogy akinek az első lakás megfelel, mindenképp fogadja el. Ha a kormány tartotta volna szavát, és kifizeti az állami kisajátításért járó kárpótlást, akkor tudtunk volna vásárolni, és akkor sokkal nagyobb lehetett volna a kínálat. Akkor tartható lett volna a három lehetőség. Most nem. 

Ha 2026-ban új kormány jön és lefújja az egész projektet, akkor is folytatódik a kiköltöztetés?

Akkor azzal szembesülünk, hogy 40-50 családnak már új otthont biztosítottunk és legalább ennyien várnak majd ugyanerre. De meg is fog növekedni a várólista, hiszen ha lefújják a kisajátítást, akkor azoknak is, akik az állami ígéretben bíztak addig, a mi ajánlatunk marad egyedül. Még nem tartunk itt, de a személyes véleményem az, hogy nem teheti meg az önkormányzat, hogy nem folytatja a lakások felajánlását, hátrányos helyzetbe hozva a várakozókat. Ez erkölcsileg megengedhetetlen lenne. De ebben az esetben végül az önkormányzat tulajdonában maradnak az épületek és az új kormánnyal való tárgyalás után lehet majd gondolkodni a további sorsukról. 

Hogy változtatja meg ez a helyzet most a ciklusra szóló terveket, ígéreteket?

Amit teszünk, az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb magyarországi szociális menekítő akciója. Ezeket az embereket, alapvetően morális megfontolások miatt, az önkormányzat egy könnyített minőségi csere ajánlattal kimenekíti abból a lehetetlen helyzetből, amibe a Fidesz felelőtlen politikája taszította őket.

Ugyanakkor ez egy komoly társadalompolitikai program is. Már 30 éve ígéri a politika, hogy a Diószegi utcát és környékét rendbe rakja, és ott lesz valami más, valami jobb. Nekünk erre kész terveink voltak, amit az állami kisajátítás keresztbe húzott. De sosem mondtunk le arról, hogy ezt a 30 éves ígéretet teljesítsük és

Ha az állam akar majd ott fejleszteni, abban mi partnerek leszünk. Eddig is azok lettünk volna, de a Fidesz-kormány láthatóan nem fejlesztést akart ott, csak az önkormányzat terveit ellehetetleníteni, bármi áron. Ha lefújják a kisajátítást és az épületek a tulajdonunkban maradnak, újra megnyílhat a lehetőség a terület komplex rehabilitációjára. 

Vannak fejlemények a Palotanegyeddel és a Pázmány Campusszal? Eléggé besűrűsödtek most az építkezések.

A palotanegyedi helyzet a Pázmánnyal meg a mellette lévő építkezésekkel együtt állatorvosi lova annak a káros kormányzati döntésnek, amely kivette az önkormányzatok kezéből a területük fejlesztésére vonatkozó összes építéshatósági és egyéb jogköröket. 

Látszik, hogy mi ennek az eredménye. Valaki elkezd bontani valamit, hirtelen katasztrófahelyzet lesz, kirohanunk, megpróbáljuk leállíttatni, kommunikálni. Nincsenek engedélyek, vagy ha vannak, a fene tudja, hogy szabályosak-e vagy sem, mindenki utánköveti az eseményeket. Kezdenek vadnyugati állapotok lenni a Palotanegyedben, és

Az az állam, amely a Pázmány kapcsán már a sokadik általa meghatározott és törvénybe írt határidőt nem tartja be. A bontás folyamatáról ne is beszéljünk, ott folyamatosak a szabályszegések. Követni sem lehet, hanyadik határidőn túl, de komoly csúszásban van a beruházás.  

A fél év múlva esedékes országgyűlési választásnak ezért is óriási a tétje a józsefvárosiak számára: marad-e ez a kerületet romboló, őket megnyomorító kurzus és az a módszer, amivel ki vagyunk zárva a saját életünkből, vagy pedig rendeződik a kormány és az önkormányzat viszonya, és az új kormánnyal újra tudjuk tárgyalni a Pázmány-beruházást is.

Emlékeztetnék arra, hogy

hogy ott ne legyen egyetem. Józsefváros a legnagyobb egyetemekkel ellátott kerület, büszkék is vagyunk erre, szeretnénk stratégiai partnerségben együttműködni az egyetemekkel. Egy új kormánnyal az első dolgunk az lesz, hogy leüljünk és átbeszéljük ezt, és amit lehet, humanizáljunk, észszerűsítsünk a beruházásban. Szerintem az új kormány nem lesz olyan helyzetben, hogy számolatlanul akarjon beleönteni újabb milliárdokat olyan projektekbe, amit nem övez a helyiek támogatása, mint a Pázmány építkezése is. Valami változott: több év után végre szóba áll velünk a megrendelő Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, az új vezetéssel november közepén esedékes a találkozó.  

A közbiztonságra térnék rá. Volt egyszer egy videó a Teve utcai ORFK-székház elől, akkor nagy ígéretek jöttek a növekvő rendőrszámra vonatkozóan, aztán nem tudni, megvalósult-e. Inkább azért panaszokat hallunk, mind képviselői, mind lakossági szinten.

A rendvédelem és a közbiztonság az a terület, ahol leglátványosabban mutatkozik meg, hogy a Fidesz nem kormányoz, az állam leépült. Bevált koreográfia, hogy amikor már elfogy a türelmünk, akkor beszélünk a helyi rendőrkapitánnyal, hogy most már tényleg nagyon-nagyon nehéz a helyzet, mennénk Terdik főkapitányhoz. Nem szokta azt mondani, hogy ne menjünk, tudnak róla, megyünk, és ilyenkor kapunk pluszrendőröket, készenlétiseket. Az ön által idézett videó is egy ilyen találkozó után készült. Nem mondhatom, hogy a józsefvárosiak ne lennének fontosak a rendőrség vezetésének, nem volt még úgy kérésünk a budapesti főkapitányhoz, hogy az előbb vagy utóbb ne teljesült volna.

Azonban az is látszik, hogy a rendőrség, minden önkormányzati támogatás ellenére is, folyamatos tűzoltó üzemmódban van.

Éppen oda vezénylik a rendőröket, ahol nagy a baj. A józsefvárosi rendőrök legtöbbször nem Józsefvárosban teljesítenek szolgálatot, nem a mi utcáinkon járőröznek, hanem valahova máshova mennek. Mihozzánk pedig más kerületekből, nem ritkán vidékről érkeznek zsaruk. 

Az is tény, hogy az elmúlt egy hónapban több rendőr volt látható Józsefváros utcáin, voltak nagy drogügyi elfogások, aminek nagyon örülünk. De semmilyen garancia nincsen arra, hogy az állandósult rendőrhiány után Józsefvárosban állandósult rendőri jelenlét lesz az utcákon. Márpedig a lakosainknak ez a határozott elvárása. 

Bár őket ez nem vigasztalja, de azt is látni kell, Józsefváros nincs rosszabb helyzetben, mint mondjuk Szolnok vagy más vidéki nagyváros. Ott azért az általunk tapasztaltaknál sokkal, de sokkal nagyobb gondok vannak. De nem vagyunk rosszabb helyzetben, mint a belváros más kerülete. Mindenütt ugyanazt látjuk. A VII. kerülettel közös határunk nem átjárhatatlan, ott is vannak drogfogyasztók, ott is megjelenik az összes társadalmi problémánk következménye az utcákon, és sajnos napi szinten ugyanúgy nem látunk ott sem rendőröket a köztereken.

Egy dolgot tehetünk: a saját erőforrásaink hatékonyabb és jobb felhasználásával próbálunk javítani a helyzeten, több és jobban hasznosuló erőforrásokat csoportosítunk át közbiztonsági területre. Sátly alpolgármester úr irányításával el is készült egy ezt keretbe foglaló rendészeti koncepció, melyet a képviselő-testület októberi ülésén fogunk tárgyalni. Ha elfogadják a képviselők, akkor egyet ígérhetek: jövőre biztosan több önkormányzati fenntartású egyenruhást fognak látni a közterületeken.

a közterület-felügyelet és a kerületőrség személyi állományának összevonásával, és azt a körülbelül 1 milliárd forintot, amit közrend fenntartására az önkormányzat évente elkölt, átcsoportosítjuk. 

Tudjuk, milyen fontos a szubjektív biztonságérzet növelése. A több egyenruhás és járőröző munkatárs látványa is megnyugtató lehet, de a kisebb szabálysértések és bűncselekmények számának csökkenését is várhatjuk ettől. A szociális krízis ettől nem oldódik meg egy csapásra. Társadalmunk válságának tartós tünetei a bűncselekmények, a kábítószer-fogyasztás növekedése – szóval, ha a probléma gyökerét nem kezeljük, az önkormányzati rendészet önmagában nem fogja megszüntetni ezeket a mindenkit zavaró jelenségeket. Akkor lesz kevesebb szerhasználó az utcákon, ha az állam működni fog, s például az állami gondozott gyerekek nem a semmibe kerülnek ki, miután végigabuzálta őket a rendszer.

Volt szó a polgárőrség-kezdeményekről, hárman is bejelentették az irányú kezdeményezésüket. Ezekről lehet tudni már valamit? 

Több ilyen kezdeményezésről tudunk, és ez örvendetes fejlemény. Azokkal a szerveződésekkel, amelyek működésének törvényi feltételei adottak, fölvették a kapcsolatot a rendőrséggel és elvégezték leendő polgárőreik a szükséges képzéseket, le fogunk ülni tárgyalni. Természetesen érdekünk, hogy minden ilyen kezdeményezés megkapja a megfelelő támogatást, többek között emiatt is kell a mostani, egyébként nagyon nagy összeget, ezt az egymilliárd forintot újraosztani és végiggondolni, hol lehet a leghatékonyabban fölhasználni. A polgárőrség támogatására biztosan kell majd szánnunk forrást. De biztosan csalódni fog az, aki polgárőrséget politikai szervezet létrehozására akarja használni, ezeket a politikai kezdeményezéseket nem fogjuk támogatni. 

A II. János Pál pápa téren súlyos dolgok történtek nemrég (hajléktalanok megalázása, bántalmazása), és Shakkour Aram képviselő úgy érezte, nem elégséges a rendőrségi jelenlét. Lehet valamit nyomatékosítani a rendőrségnél, változhat a helyzet?

Mi mindig leadjuk a szükséges jelzést a rendőrség felé, ha komoly problémákat tapasztalunk. Ez természetes, mi is megkapjuk az állampolgárok jelzéseit. Az állampolgári problémaérzékelésünk nem kell ahhoz alkalmazkodjon, hogy a rendőrség ráér-e, megvan-e az erőforrása a fellépésre vagy sem. Azért tartjuk fönn az adónkból a rendőrséget, hogy elvégezzék a munkájukat és biztonságot teremtsenek, ahol kell.

Ugyanakkor a tér fővárosi fenntartású terület, de nem tudom, hogy a Fővárosi Rendészeti Intézet munkatársai mikor jártak ott utoljára. Én nem láttam őket nagyon régóta, nyilván a főváros állapota sem teszi lehetővé a folyamatos jelenlétüket. A tér tisztán tartása is láthatóan meghaladja a főváros lehetőségeit. Bevallom, kacérkodtunk a gondolattal, hogy a fővárosnak kiszámlázzuk azt a munkát, amit mi végzünk el helyettük, hiszen nyár óta a kérésünkre a JGK kétnaponta kitakarítja a teret a főváros helyett. De rendészeti feladatokat nem tudunk ellátni. És mi egyedül nem tudjuk elhelyezni azokat a cserben hagyott ukrán menekülteket sem, akik ott vertek sátortábort a téren. Nyilván nem tolerálható egy ilyen helyzet, de mire a megoldást az elhelyezésükre a munkatársaim áldozatos munkájával megtaláltuk, sok idő telt el. Ez nem állapot. A Pápa teret magunkénak érezzük, mert Józsefváros szerves része, csak épp a fenntartásának és üzemeltetésének joga és lehetősége, eszközei nincsenek nálunk. Ez baj.

Ugyanez a helyzet a Blaha Lujza térrel is, ahol a nyár, úgy hírlik, eléggé zűrös volt. Mintha nem jöttek volna be azok a várakozások, hogy a felújítás után megszűnik az a nagyon zsúfolt, egy kicsit átjáróházszerű állapot.

Önmagában attól, hogy egy területet rendbe rakunk, megszépítünk, nem szűnnek meg azok a problémák, amelyek ott korábban jellemzők voltak. Sokan hivatkoznak a Déri Miksa utcára, amit felújítottunk, és nagyobb rendőri jelenlét nélkül is évek óta rend van azon a környéken. De azért,  mert arrafelé korábban sosem volt akkora rendetlenség, mint a Blahán.

Az elmúlt öt év tanulsága az is, hogy egy rendbe rakott közterülethez hozzá kell szervezni a közterület fenntartását, a takarítást és rendészetet is. Ez nem mindig sikerült. Tanulságos vitáim voltak erről a józsefvárosiakkal, akik szóvá tették ezt. „Polgármester úr, minek csinálják ezt? Látjuk, hogy szép lesz, meg jó lesz, de hát két hét múlva ugyanolyan koszos és rendezetlen lesz.”

Próbálom megértetni, hogy lehetetlen küldetés, hogy minden egyes rendbe rakott közterülethez felveszünk 10 takarítót és közterület-felügyelőt. Az önkormányzatoknak a jelenlegi finanszírozási rendben sosem lesz elegendő forrásuk arra, hogy a közterületi fejlesztéseket lekövessék közbiztonsági és köztisztasági kapacitásokkal. Elképesztő fejlesztéseket lehetne véghez vinni, ha a pénzünket nem arra kellene költeni, hogy egyre nagyobb összegeket felhasználva próbáljuk meg fenntartani és javítani a köztisztasági állapotokat. Az önkormányzati rendészet egy kísérlet arra, hogy az erőforrásaink jobb felhasználásával nagyobb közbiztonságot tudjunk biztosítani például a felújított közterületeinken is. De az nem elfogadható számomra, hogy inkább ne csináljunk semmit, mert úgyis kezelhetetlen állapotok lesznek két hét múlva. 

A droghelyzet terén talán még kevesebb eszköz van az önkormányzat kezében. Nagyon korlátozottak a lehetőségek, és itt is nagy romlást lehet észlelni a visszajelzések alapján.

Nézze, nem az önkormányzat nem csinált semmit az elmúlt évtizedekben, hanem a kormány. 2020-ra ígérték a drogmentes Magyarországot, és azt látjuk, ebből nem lett semmi, sőt úszunk a pancsolt drogban. Ez egy elképesztően nagy kormányzati kudarc, amit biztosan nem digitális harcosok klubjával kellene orvosolni.

Egy ennyire bonyolult problémát, ilyen összetett társadalmi jelenséget, mint a kábítószer-használat terjedése, csak komplex módon lehet hatásosan kezelni. Egyszerre kell rendészeti, de még inkább szociális kezelés, fontos az ártalomcsökkentés, a megelőzés, felvilágosítás, keresletcsökkentés egyaránt.

Hogy egy életszerű példával éljek: a gázszerelő tucatnyi szerszámot használ, mire megjavítja a kazánt, pedig az összehasonlíthatatlanul egyszerűbb feladat, mint csökkenteni a kábítószer-használat mértékét. A kormány most csak kalapácsot használ és közben nagy hangon kiabálja, hogy kalapál. A rendőr nem megoldás a társadalmi okokra, az meg, hogy a propaganda szétkürtöli a semmittevést, ugyanúgy nem ér semmit, mint a drogellenes digitális harcosok klubja nevű vicc.

Addig, amíg a kormányunk ezzel foglalatoskodik, az önkormányzatnak kiemelt felelőssége az, hogy az összes eszközt, ami a rendelkezésére áll, használja. Ezért újult meg a helyi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum, ezért működünk együtt a civil szervezetekkel, szervezünk közös programokat és próbálunk támogatni minden olyan kezdeményezést, ártalomcsökkentő és felvilágosító programot, ami valóban az érdemi okokra reflektál. Ezekből sokkal, de sokkal több kellene az országban, egy épeszű országos drogpolitika elképzelhetetlen ezek nélkül. 

Az azért lehetetlenség, hogy a mai magyar iskolákban

Úgy kezdik el a szexuális életüket, hogy nincs semmilyen szexuális felvilágosítás az iskolákban, és ki vannak tiltva onnan az ezzel foglalkozó szakemberek. 

Amíg ez van, addig ne csodálkozzunk azon, amit a Blaha Lujza téren tapasztalunk. Az ottani bandák többsége – ezt a rendőröktől tudom – állami gondozásból kikerült, kallódó, reménytelen helyzetű fiatalokból áll. Ezek a gyerekek hogyan lettek drogosok? Biztos, hogy nem az önkormányzat miatt. Amikor Kocsis Máté volt a polgármester, ezek a srácok általános iskolába jártak. Valaki megmondja, hogy hogyan és miért kallódtak el ezrével, tízezrével? Hogy ez kinek a felelőssége? Hogy milyen sérelmek érték őket bent abban az állami intézményrendszerben, milyen családokból menekültek el?

A legegyszerűbb ezt a nagyon komoly, emberek és családok életét megnyomorító problémát úgy kezelni, mint egy politikai bunkósbotot, amit a kormánypropaganda az általuk éppen támadott polgármesterrel szemben forgathat. Ez azonban semmit nem old meg, csak

a szegénységről, az egészségügy és a közoktatás állapotáról, a szenvedélybetegségről, minden másról. Minden bele van zárva ebbe a „szuverenitásvédő Fidesz, hazaáruló brüsszelita ellenzék” feliratú fekete dobozba, és aki értelmesen beszélve megoldásokat keresne, az elnémul vagy már rég menekülőre fogta.

A végén még a JEK-ről kérdeznék: egy éve váltott a szakrendelő főigazgatót és történtek változások; milyen mérleget lehet megvonni?

Ebben a választási ciklusban, szemben az előzővel, elsősorban befele építkezünk és az önkormányzati intézményrendszer belső működését javítjuk, hogy minél jobb szolgáltatást tudjunk nyújtani a józsefvárosiaknak. Ahol szerintem a leglátványosabb a javulás, az épp a rendelőintézet működése. A szükséges konfliktusok bátor vállalásával, de nagyobb felfordulást elkerülve állt helyre a törvényes működés. Az előző főigazgató ugyanis törvénysértő módon rúgott ki két fontos vezetőt, ez pedig komoly nyomot hagyott a működésben és a következménye óriási költségekkel járt. 

Itt nyitok egy zárójelet: a szocialisták ebben az ügyben összefogtak a Fidesszel és nem engedték a rendelőintézeti vezető felmentését, egyben a kirúgott vezetők visszahelyezését, pedig napnál világosabb volt, hogy az elbocsátások törvénytelenek voltak, és ha nem reparálunk, akkor komoly kártérítést kell majd fizetnünk. A szocialistákat és a fideszeseket ez nem érdekelte, és amit akkor jeleztem, be is következett: 55 millió forintba került a két volt elbocsátott munkatárs felmentése és kártérítése. Pitiáner személyi összefonódások voltak az indokok, de épp az ilyen helyzetek miatt szeretném elkerülni, hogy az MSZP és a Fidesz diktálhasson a városvezetésnek. Ha lehetőséget kapnak erre, akkor abból biztosan mindig rosszul jönnek ki a józsefvárosiak. 

De vissza magához a rendelőintézethez: az új főigazgató, Lantos Gabriella olyan vezetőket nyert meg a kerület számára, akiknek nemhogy az alkalmasságuk nem kérdőjelezhető meg, hanem az ország talán legjobb vezetői. Az orvosigazgató a volt egészségügyi miniszter, Székely Tamás kiterjedt kapcsolatrendszerét használva az igazán komoly hiányszakmákon kívül minden területre talált orvost.

a JEK előtt, mert okosan átszervezték az előjegyzési rendszert. 

Kezembe került egy felmérés, civilek csinálták a VIII. és a IX. kerületiek kerületben az egészségügyi rendszerről. Ez is visszaigazolta az új vezetés erőfeszítéseit, mert a lakosok sokkal jobbnak ítélik meg a JEK működését, mint más intézményeit a magyar közegészségügynek.

Az új vezetés egy teljesen más, racionálisabb gazdálkodási szemléletet hozva komoly megtakarításokat ért el. Most már a második vagy harmadik olyan előterjesztés jön a testület elé, amelyben a NEAK-finanszírozáshoz igazodva bizonyos ki nem használt kapacitásokat elengedünk, és más, sokkal fontosabb kapacitásokra pedig erőforrásokat biztosítunk. Elkötelezett vagyok, hogy az így megtakarított pénzt bent tartsuk a rendszerben és az egészségügyi szolgáltatásaink fejlesztésére fordíthassuk. A következő négy évben az egyik fontos és kiemelt önkormányzati programunk épp a kerületi fenntartású közegészségügy fejlesztése lesz. Az elmúlt egy év eredményei alapján én nagyon bízom a további sikerekben.

Fotók: Karancsi-Albert Rudolf