Utcai kitelepüléssel hívta fel a figyelmet a HepaGo csapata ártalomcsökkentő programjukra. A HepaGo tevékenységei között szerepel HIV-, hepatitis- és szifilisz-gyorstesztek végzése, steril eszközök és ártalomcsökkentő csomagok osztása, egészségügyi és szociális tanácsadás, valamint a fertőzött vagy kezelésre szoruló emberek bekísérése az egészségügyi ellátásba. Az eseményen Faragó Renáta, a Fővárosi Önkormányzat Társadalompolitikai Stratégiai Osztályának vezetője, Sárosi Péter, a Józsefvárosi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum szakmai társelnöke és a Drogriporter szerkesztője, valamint Galló Ramóna szociális munkás, a HepaGo projekt koordinátora szólalt fel.
„Szakmai szervezetekkel való együttműködés nélkül nem lehet hatékony drogpolitikát folytatni.”
Faragó Renáta azt mondta, hogy Budapest Főváros Önkormányzata 2021 óta foglalkozik kiemelten a drogpolitikával: ekkor újították meg a Budapesti Kábítószerügyi Egyeztető Fórumot, amelybe szakmai szervezeteket és mind a 23 kerület delegáltjait is bevonták: „az ezekkel a szervezetekkel való együttműködés nélkül nem lehet hatékony drogpolitikát folytatni”, a főváros önmagában
nem tud eredményeket elérni ezen a területen.
2022-ben a Magyar Addiktológiai Társaság készített átfogó helyzetképet a budapesti droghelyzetről, amelynek eredményeire építve 2023-ban megszületett a fővárosi drogstratégia. Ez meghatározta, milyen területeken van feladata a fővárosnak, mit várnak a kerületektől, és mely kérdések tartoznak kormányzati hatáskörbe.
Faragó Renáta szerint az elmúlt két és fél évben több konkrét program is elindult: létrehoztak egy addiktológiai és prevenciós szolgáltatáskeresőt a budapest.hu oldalon, szakmai tudástárat fejlesztettek, valamint megalapították a Biztonságos Éjszakai Élet Munkacsoportot is. Ennek részeként online képzési anyag készül a szórakozóhelyeken dolgozóknak.
Bár a források szűkösek, a főváros az elmúlt években több pályázati programot is támogatott. Elmondása szerint 2023 és 2025 között 11, marginalizált szerhasználókat vagy magas kockázatnak kitett fiatalokat segítő program kapott
összesen 57 millió forint támogatást,
míg a Fővárosi Szolidaritási Alap keretében kilenc pályázatot 99 millió forinttal támogattak.
A sajtótájékoztatón hangsúlyozta azt is, hogy az ártalomcsökkentő programok nem a szerhasználat támogatását jelentik, hanem „a szerhasználattal együtt járó kockázatok csökkentését és megelőzését szolgálják”, ezért szerinte minden budapesti érdeke, hogy ilyen szolgáltatások működjenek a városban. A Fővárosi Szociális Közalapítvány (FSZKA) 2025-ben 9 millió forinttal támogatta az ArtWorkShop Egyesületet, mely a HepaGo szűrőprogramját is szervezi.
Sárosi Péter jelezte, hogy civil szakemberként, nem önkormányzatot képviselve vesz részt a fórum munkájában. Elmondta, hogy a kerülethez személyes kötődése is van: hosszú éveken át a Práter utcában élt, így lakóként is közvetlen tapasztalatot szerzett a drogproblémákról.
Sárosi Péter azt mondta, hogy a Drogriporter munkatársaként hosszú ideje foglalkozik a témával, és
több ország gyakorlatát is vizsgálták
abban a tekintetben, hogy milyen drogpolitikai programok működnek hatékonyan a nagyvárosokban. Fontosnak tartja, hogy a kerület ne kizárólag rendészeti kérdésként kezelje a droghelyzetet, hanem a fővároshoz hasonlóan átfogó drogstratégiát dolgozzon ki. „Csábító lenne csak rendészeti problémaként kezelni ezt az egész drogkérdést, de alapvetően ez így nem fog működni.”
Ismertette a stratégia négy pillérét: a prevenciót, a kezelést és ellátást, a kínálatcsökkentést, valamint az ártalomcsökkentést. Utóbbiról azt mondta, célja, hogy azoknak az embereknek is segítséget nyújtsanak,
akik még használnak szereket,
és „nem tudják vagy nem akarják abbahagyni”, ugyanakkor fontos az egészségük és életük megőrzése.
Sárosi Péter szerint az olyan megkereső programok, mint a mobil szolgáltatás, azért is fontosak, mert kapcsolatot teremtenek a társadalom peremére szorult emberekkel. „Ezek nélkül sok érintett nem fog bemenni a kórházakba”, ezért szükség van olyan utcai szolgáltatásokra, amelyek ott érik el őket, ahol élnek, és emberi kapcsolatot is kínálnak számukra.
Fontos eredménynek tartja, hogy ismét megjelentek ilyen megkereső szolgáltatások a kerületben. Azt is hozzátette, reményei szerint ezek a programok a jövőben nagyobb támogatást kapnak majd a fővárostól, a kerülettől és a kormánytól is.
Nem támogatott szemlélet
Galló Ramóna lapunknak azt mondta, hogy bár az éves statisztikák szerint a HIV-fertőzések száma növekszik, a korábban előrevetített „HIV-robbanás” végül nem következett be. A fertőzés jelen van: „kiemelten fontos a prevenció és a rendszeres szűrés, mert a HIV időben felismerve gyógyszeresen kezelhető, és az érintettek teljes életet élhetnek”. Elmondta azt is, hogy a vírus nemcsak fecskendőhasználattal, hanem nemi úton vagy akár anyatejjel is terjedhet.
Arra a kérdésre, hogyan kapcsolódik a HIV-szűrés a hepatitisprogramokhoz, Galló Ramóna azt mondta, a szerhasználat sok esetben együtt járhat kockázatosabb élethelyzetekkel: „felelőtlenebb szexuális viselkedéssel is járhat a drogfogyasztás, ezért a különböző fertőzések szűrése szorosan összefügghet”.
A dizájnerdrogokról és az intravénás szerhasználatról azt mondta, hogy az injekciós szerhasználat „sosem volt igazán elterjedt”, de továbbra is jelen van a marginalizált, utcai szerhasználók körében. Tapasztalataik szerint ugyan csökkent az intravénás használók száma, de ennek oka részben az is lehet, hogy Budapesten kevés tűcsereprogram működik, ezért nehezebb steril fecskendőhöz jutni.
Azt mondta, hogy nem minden szerhasználó felelőtlen,
sokan figyelnek a steril eszközök használatára,
de vannak olyan élethelyzetek, amikor ez háttérbe szorul. „Munkánk fontos része az edukáció is, tehát nemcsak eszközöket osztunk, hanem beszélgetünk az érintettekkel, és információt adunk át a biztonságosabb szerhasználatról.”
Galló Ramóna azt mondta, hogy a HepaGo utcai megkereső munkája során alkalmanként 30–40 embert érnek el, és az utóbbi hónapokban jelentősen nőtt a szolgáltatást igénybe vevők száma.
A bizalmi kapcsolat kialakítása kulcsfontosságú,
ebben pedig segít, hogy a csapat tagjai régóta dolgoznak a szakmában, és sok klienssel korábbról is kapcsolatban állnak. Mint fogalmazott, az is fontos, hogy „nem csak beülünk a buszba behúzott ajtóval”, hanem kimennek az emberek közé és beszélgetnek velük.
A rendőrséggel való kapcsolat kapcsán arról beszélt, hogy az igazoltatások sokszor nehezítik a munkájukat, mert ilyenkor a klienseik szétszélednek, és nem szeretnék, hogy a szolgáltatást összekapcsolják a hatósági fellépéssel.
A jelenleg érvényben lévő szabályozással kapcsolatban úgy fogalmazott: „magát az ártalomcsökkentő munkát közvetlenül nem akadályozzák, de az ártalomcsökkentés évek óta nem támogatott szemlélet Magyarországon”. Kritikusan beszélt az elterelés szabályozásáról is, amely szerinte inkább a fogyasztók „vegzálását” szolgálja, mintsem a kezelésbe jutás támogatását, miközben „vamzert csinál a fogyasztókból azáltal, hogy csak úgy mehet elterelésre,
ha feladja a terjesztőt”.
A stigmatizációval kapcsolatban példaként említette, előfordul, hogy a szerhasználók még gyógyszertárban sem kapnak fecskendőt, mert előítéletekkel találkoznak, és hogy sok érintett már az egészségügyi ellátórendszerben is attól tart, hogy megbélyegzik, vagy negatívan különböztetik meg. Ez szerinte oda vezethet, hogy az emberek inkább nem kérnek segítséget, vagy nem mennek vissza az ellátásba.
Arra a kérdésre, mi történik, ha valakinél pozitív szűrési eredményt találnak, Galló Ramóna azt mondta: ilyenkor a kliensek szinte azonnal időpontot kapnak a Szent László Kórház ambulanciájára, ahol szociális munkások kísérik őket végig a kezelés folyamatán. Kiemelte, hogy a program egyik legfontosabb eleme a gyors kezelésbe juttatás és a személyes támogatás.
A HepaGo mobilbusza szerdánként a Diószegi Sámuel utca és a Korányi Sándor utca sarkán működik.
Szintén az ártalomcsökkentés területén fejti ki tevékenységét a Spirál Központ:
Fotók: Huszár Boglárka
