A józsefvárosi létesítmény új neve Brüll Alfréd Ház – Magyar Zsidó Örökség Parkja lesz, amely egyszerre szolgál majd emlékhelyként, oktatási intézményként és kulturális központként.
Deutsch Tamás, az MTK elnöke és fideszes EP-képviselő a Népszavának adott tájékoztatása szerint a kormány kétmilliárd forintot biztosít a koncepció megvalósítására. A pénzből létrejön egy „nagy léptékű, világviszonylatban is érdeklődést” kiváltó holokauszt-emlékmű, valamint az MTK történeti múzeuma. A fenntartási költségek kalkulációk szerint évente 450-500 millió forintba kerülnek majd, amelyet szintén költségvetési támogatásból fedeznek.
Az épületben 2026 szeptemberétől kezdi meg működését a Brüll Alfréd Általános Iskola, Gimnázium és Technikum, amelyet az MTK alapít. Az oktatási tevékenységet a sportolók edzése köré szervezik majd. Emellett nyitott közösségi tér jön létre kávézóval, vendéglátó intézményekkel és kóserpiaccal. Az MTK 2 további ingatlant is megkap, ahol Deutsch Tamás ígérete szerint a Városligethez mérhető közpark létesül.
Érdekes ellentmondás, hogy míg több forrás szerint a kormány ötlete volt az MTK bevonása, addig Deutsch Tamás homlokegyenest az ellenkezőjét állítja.
„Az MTK volt a kezdeményező, mi fordultunk az elgondolásunkkal, a koncepciónkkal a kormányhoz”
– nyilatkozta az elnök.
A döntés vegyes reakciókat váltott ki. Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija
„első hallásra kétségtelenül bizarrnak”
tartja, hogy egy nemzeti holokauszt-emlékhelynek megépített központot sportegyesületnek adjanak át, ugyanakkor optimista a megoldást illetően. Karsai László történész ezzel szemben
„a komédia, a nevetségesség és az ostobaság különös elegyének”
minősítette a kormánydöntést.
A Sorsok Háza története jól példázza az Orbán-kormány emlékezetpolitikai törekvéseinek nehézségeit. Az eredeti ötlet 2013-ban Szita Szabolcs történésztől származott, aki a budapesti deportálások egyik helyszíneként szolgáló józsefvárosi pályaudvaron javasolta emlékhely létesítését. Az elképzelést Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója karolta fel, aki forrásokat is szerzett hozzá.
Az épület 2015-re 7,5 milliárd forintból elkészült, de a kiállítás soha nem nyílt meg. Schmidt Mária és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) között szakmai és politikai vita támadt a koncepció miatt. A kritikusok attól tartottak, hogy a magyar hatóságok felelősségét mentegető kiállítás készül. A nemzetközi tekintélyű szervezetek, így az izraeli Jad Vasem képviselői is kiváltak a projekt tanácsadó testületéből.
2018-ban a kormány új megoldást keresett: a Köves Slomó vezette EMIH-et bízta meg a feladattal. A washingtoni székhelyű Gallagher and Associates nemzetközi kiállításfejlesztő céget is bevonták, kétmilliárd forint támogatást ígértek. Köves Slomó 2020-ban még optimistán nyilatkozott, hogy a projekt utolsó fázisában vannak, de a kiállítás végül nem nyílt meg.
2024 szeptemberében a kormány váratlanul visszavonta a Sorsok Háza megnyitásához szükséges intézkedésekről szóló határozatát. A Miniszterelnökség nemcsak költségvetési okokkal, hanem azzal is indokolta a döntést, hogy „sem a múzeum tartalmáról, sem annak működtetése kapcsán nem jött létre egyetértés a zsidó szervezetek között”.
Az üresen álló épület állagmegóvása és őrzése évente 80 millió forintba került az államnak.
Nyitókép: Karancsi-Albert Rudolf
