Egyre többen döntenek úgy, hogy a vegán életmódot választják, ami több mint egyszerű táplálkozási hóbort, sokkal inkább tudatos életszemlélet, filozófiai és életmódbeli döntés. A vegánok, amennyire lehetséges, törekednek arra, hogy minél inkább kizárják az állatok kizsákmányolását, legyen szó táplálkozásról, ruházkodásról vagy bármely más szférájáról az életnek. Egy igazi vegán nem teszi be a lábát állatos cirkuszba, és állatkísérletmentes kozmetikumokat használ.

Az Egyesült Államokban már a lakosság 3,5 százaléka vegán (pár évvel ezelőtt még csak 0,4% volt), ami kb. 1,1 millió embert jelent – igaz ebből csak egymillió az, akik nem csak táplálkozásukban vegánok. Egy teljes értelemben vett vegán ugyanis tartózkodik attól is, hogy bőrcipőt hordjon vagy olyan termékekkel éljen, melyek ártanak az állatoknak. Az Egyesült Királyságban ugyancsak megnégyszereződött az elmúlt években a vegánok száma. Eközben Indiában a lakosság több mint 40 százaléka étkezik úgy, hogy nem vesz magához állati eredetű táplálékot. A fejlett világban általában etikai, egészségügyi vagy környezetvédelmi okokból lesznek vegánok az emberek, Indiában viszont ennek komoly évezredes tradíciója van. Ugyanakkor hiba lenne azt gondolni, hogy a világon sok vegán csak tudatosságból nem fogyaszt állati eredetű táplálékot, mert vannak helyek, ahol ez sajnos nem egyszerűen választás, hanem szegénység kérdése.

Miért lesz valaki vegán?

A vegánság egyfajta személyes válasz is a környezeti kihívásokra, de több érvet is felsorolnak a Veganuary kezdeményezés magyarországi nagykövetei a honlapjukon.

• A növényi étrend egészségesebb.
• A vegán étrend fenntarthatóbb, sokkal kevesebb természeti erőforrást használunk el így.
• Vegánnak lenni etikusabb, mert nem járul hozzá az állatok kizsákmányolásához.
• Ezáltal emberségesebbé is válunk, mert az, aki empatikusabb az állatvilággal, az általában az embertársaival is az, és sokkal nyitottabb a környezetvédelem és az emberi jogok irányába is.
• A vegán táplálkozás biztonságosabb, a nagyipari állattartás több világjárványért is felelős.
• Végül pedig a hús- és tejmentes életmóddal általában nem lesz szegényebb az étkezésünk, a vegánok ugyanis rengeteg receptet és új ízt használnak, és elmondható, hogy változatosabban táplálkoznak, mint a húsevők.
   

Ez utóbbit a kihívás kezdeményezői azzal is segítik, hogy a honlapjukon feliratkozókat sok-sok új recepttel látják el. A napi e-mailjekben azonban nemcsak vegán gasztrobloggerek ételeit kapjuk meg, hanem rengeteg hasznos tippet, inspirációt is megosztanak. A 100 recept mellett kiderül például, hogy vegánként is lehet kiemelkedő sporteredményeket elérni, érdekes filmekkel segítik a döntést, és ítélkezésmentes felvilágosító kampányt folytatnak. Mindezt megbízható szakemberek segítségével, gyakorlatiasan, ingyen, és semmit nem akarnak eladni a résztvevőknek.

A táplálkozás is fejben dől el

Bár én magam nem vagyok vegán, több mint egy éve nem fogyasztok húst. Évek óta egyre kevesebb húst ettem, ami nem egyszerűen azért van, mert a feleségem is vegetáriánus. Egyszerűen nem éreztem szükségét annak, hogy hússal éljek folyamatosan, nekem például a gomba is tökéletesen pótolja a húst, és korábban tettem én is olyan önkéntes vállalást, hogy egy hónapig nem fogyasztok húst. Nem éreztem lemondásnak.

Aztán 2020 szeptemberében egy nemzetközi civil projekt keretében Brnóban töltöttem egy hétvégét, ahol végig vegán táplálkozás volt, nemcsak vegán étterembe mentünk, de az ellátásunkat is így oldották meg a házigazdák. Amikor a harmadik nap is azt tapasztaltam, hogy elképesztő változatos és finom az, amik a tányérunkra kerül, egyszer csak kimondtam a többiek előtt: akkor én innentől lemondok a húsról. Az egyetlen kivételt a halak és a tengeri herkentyűk jelentik – ezeket ugyanis nagyon kedvelem, és nem akartam túlzottan drasztikus döntést hozni. Ezeket azóta is fogyasztom, de ritkán, még csak azt sem mondanám, hogy heti rendszerességgel.

Nehéz volt? Számomra nem, az eltelt egy és negyed év alatt sosem éreztem késztetést arra, hogy húst egyek, nincs sóvárgás. Néha persze eszembe jut, hogy jó lenne egy rántott hús, egy kis főtt marhahús és leves vagy épp egy kis parasztsonka, vagy így szilveszter előtt a kocsonya, de egyszer sem csábultam el, és nem volt nehéz.

Nem vagyok vegán, állati eredetű termékeket így is fogyasztok, de azokból is kevesebbet. A tejtermékek, a tojás és a méz is része még az étrendemnek, de nem tartom kizártnak, hogy eljön az a pillanat, amikor ezekről is le tudok mondani. A legnagyobb akadályt nekem az életmódbeli váltás jelenti, egyszerűen még nem tartok ott, hogy okosan és tudatosan megszervezzem magamnak azt, hogy mindig juthassak megfelelő és változatos növényi táplálékhoz. Gyakrabban kellene főznöm ehhez, több időt szánni arra, hogy tudatosan megtervezzem az étkezésemet, és ha ezt meg tudnám lépni, nem okozna gondot mindez.

Nyilván az sem segíti a váltást, hogy a növényi élelmiszerek sokszor drágábbak, a növényi alapú „tej” 2-3-szoros áron kapható például, és sok bolt kínálata sem éri el a vegánok elvárásait. Ugyanakkor Budapesten ma már megoldható egy kis odafigyeléssel és utánjárással, hogy vegán termékekhez jussunk. Egyre több helyen lehet húsmentes ételeket kapni, Józsefváros is tele van már vegán éttermekkel, de még ma is sok helyen a rántott sajt az egyetlen opció a húsmentes életet választóknak – ez azonban egy valódi vegánnak nem opció.

Azt gondolom, hogy egy veganuár kihívás után a kipróbálók megérzik, fejben dől el minden. Ugyanakkor nincs baj azzal sem, ha valaki „elbukik”, a kevesebb hús is eredmény már, a húsmentesség is, és ezek a lépések is sokat számítanak a tudatosságban. A mostani kezdeményezésben részt vevő ezrek, tízezrek támogatást kapnak abban is, hogy egy privát támogatói Facebook-csoporthoz csatlakozhatnak, melyben az inspirációkon túl kérdésekkel is lehet fordulni azokhoz, akik már előrébb tartanak ezen az úton.

Január a fogadalmak ideje, de nem muszáj ragaszkodni az időponthoz, bármikor neki lehet kezdeni.

Nyitókép: Huszár Boglárka