A Losonci téri közösségi komposztáló sorsát mi is követtük, legutóbb a múlt nyáron az általuk szervezett tapasztalatcseréjén vettünk részt.

A június első vasárnapjára hirdetett Losonci téri komposztpiknik nem hagyományos szomszédsági ünnep. Mező Ágnes volt a házigazda, a helyi komposzt-projekt egyik életre hívója – s ezúttal valóban mellékesen a C8 Civilek Józsefvárosért egyesületi elnöke –

A komposztálótól nem messze terített asztal mindenféle finomsággal – „először dolgozunk, amikor elfáradunk, vár minket a pogácsa, rétes, üdítő”, mondja –, kicsit távolabb a fa árnyékában a másik asztalt már körbeülik a gyerekek, rajzolnak, krétáznak elmélyülten. A szomszédsági ünnepekhez az önkormányzat Közösségi Részvételi Irodájától lehetett egy csekély támogatást nyerni, ők az ennivaló mellett egy-két szerszámot is beszereztek.

A Losonci téri játszótéren vagyunk, ahol a komposztláda a játszótéri park sarkában egy fa alatt kapott helyett, ezt találta legjobb helynek a kerület kertészeti irodája is, mondja Mező Ágnes. Több mint két éve kezdték szervezni a komposztláda felállítását a saját pénzükből és magánadományokból. A környező házakban tettek ki meghívót az alakuló komposzt-csoportba, ami mára meglepően sok tagot számlál. A Losonci téri komposztbarátok Facebook-csoportnak 229 tagja van.

teszi hozzá Farkas Renáta, az egyik komposztmester. Ő hetente hozza le ide a zöld hulladékot, két gyereke van, főz mindennap, a szomszédos panelban laknak. „Már az építésénél is itt voltam. Nehezen indult be, de aztán egyre többen jöttek, érdekli az embereket.”

A komposztálás technikai részleteire most nem térnénk ki (a komposztmesterek ugyan mindent elmondtak), a már idézett cikkünk körüljárja a témát. Egyébként ezt látni kell, mert valójában egyszerű, könnyen másolható dologról van szó. Aki művelődne még a témában, annak az Auróra komposztmesterével készült anyagunkat is ajánljuk.

Vasárnap a fő programpont a komposzt átforgatása volt. Az érett komposztot,

kétféle hálón szitálták át, az illatos tápdús anyagól mindenki vihetett a virágjai alá, de van, aki az erkélyen paradicsomot termeszt, a másik epret, mindketten nagyra nőtt terméssel dicsekedtek.

Egyszerű a komposztálás, de be kell tartani a szabályait. A Losonci téri csoport tagjai mindennap lejárnak ide, és gyorsan helyreteszik a hibás dolgokat. A legfőbb gond abból származhat, ha nem oda való zöld hulladékot tesznek rá. Mint néhány nappal ezelőtt, amikor valaki kenyeret és felkarikázott kolbászt helyezett ide – de ez nem mindennapi eset volt, alighanem a választási kampányhoz kapcsolható. Ők azonnal eltávolították a veszélyes hulladékot.

és a politika felé terelte rövid időre a beszélgetést, pedig itt nem a politika a téma, a közös ügy sokkal inkább a fenntarthatóság, az élhető város, a környezetvédelem, az egészséges élet lehetőségei a városban.

A Metropol azonban ugrott a nyilvánvaló provokációra, a kolbász egy patkányt is odacsalt a komposztálóhoz, és ezt „véletlenül” valaki lefényképezte. Az árva patkány a lap címében már a játszóteret ellepő patkányözönként jelent meg – nem folytatjuk, szomorú és szánalmas.

A komposztálóra nem jár patkány egyébként, a környéken csak egyet-egyet látni, de azt legtöbbször bejelentés követi, amit itt lehet elküldeni a fővárosi patkányirtó szolgálatnak.

Élnek azonban más állatok a komposztban, ezek nagyon hasznosak és nem másznak ki belőle. A földigiliszta a legfontosabb közülük, a leszitált anyagból kézzel szedték ki őket, hogy el ne pusztuljanak (néhányat én is megmentettem), a másik jól látható az ászkarák, akkor sem volt könnyű észrevenni, amikor mutatták.

A komposzt egy részét a játszótér és a sétány bokrai alá teszik, és hogy milyen sokat segít a növényeknek, azt a bejárat melletti bokor mutatja, ami

ez szokott ugyanis komposztot kapni.

S hogy milyen volt az esemény mint szomszédsági ünnep? Hamar kiderült, hogy az ilyen közös alkotó tevékenység ténylegesen összehozza az embereket, a munka nem kényszer ez esetben, hanem maga is örömforrás. A jó közösség pedig vonz másokat is.

Fotók: Huszár Boglárka