A jelenlegi válsághoz vezető legközvetlenebb ok az volt, hogy az Államkincstár január 30-án – a főváros azonnali jogvédelmi kérelme ellenére – levont szolidaritási hozzájárulás jogcímén 11,7 milliárd forintot az önkormányzat számlájáról. A bíróság ugyan
még nem hozta meg döntését
a jogvédelmi kérelemről, és elvileg visszautaltathatja az inkasszált összeget, egyelőre azonban a főváros enélkül kénytelen gazdálkodni.
A kiesett bevételeket próbálta volna pótolni Karácsony Gergely főpolgármester 2 héttel ezelőtti felhívása, amelyben a budapesti vállalkozókat az iparűzési adó határidő előtti befizetésére kérte. A kezdeményezés visszhangra talált a kisadózók körében, de érdemben nem hozott fordulatot: Kiss Ambrus szerint 400-500 millió forintnyi többletbevétel érkezett be. A főigazgató az állami vállalatoktól és tőzsdei cégektől nem is számított korai befizetésre – ezek inkább a március 15-i határidőig maguknál tartják a pénzt a kamatra is számítva.
A városvezetés most azt javasolja a közgyűlésnek, hogy március 1. és 15. között emeljék meg a folyószámlahitel-keretet 40-ről 50 milliárd forintra. A 10 milliárdos ráhagyásra azért van szükség, mert ha a bíróság nem kötelezi az államkincstárt az inkasszált összeg visszautalására, a fővárosnak nem lesz elegendő fedezete a bérek kifizetéséhez. Ha viszont megjön a pénz, az önkormányzat
nem fogja teljes egészében kihasználni a megemelt keretet.
Március közepétől aztán az iparűzési adó nagyobb részletének beérkezése enyhíthet a helyzeten: a tervek szerint a főváros áprilistól 60, majd egy idő után 80 milliárdos hitelkerettel folytatná a működését. Ezek az összegek azonban egyre inkább csak papíron létező mozgástérnek tűnnek, nem valódi tartaléknak.
A pénzügyi szorítás már most is következményekkel jár. A Fővárosi Önkormányzat március közepéig nem képes fizetni a beszállítóinak, a felhalmozott tartozás megközelíti a 7 milliárd forintot. A BKV és a BKK sem tudja kiegyenlíteni a számláit a MOL és az MVM felé, ami a tömegközlekedésben zavarokat okozhat.
Kiss Ambrus igyekezett megnyugtatni a közvéleményt: a 2 fővárosi közlekedési vállalat tárgyal az érintett cégekkel a fizetési ütemezésről, és a főigazgató nem tart attól, hogy az adósságok miatt leállítanák az üzemanyag-szállítást. Hosszabb távon azonban komolyabb gondok is leselkednek: Kiss Ambrus reálisnak tartja, hogy 2030-ig leállhat a HÉV-közlekedés, ha az önkormányzat nem tud időben új járműveket beszerezni.
A pénzügyi vitának jogi dimenziói is vannak. A fővárosnak jelenleg 9 pere van folyamatban a szolidaritási hozzájárulással összefüggésben. Ha ezeket mind megnyerné, a bíróság
kamatostul nagyjából 200 milliárd forint visszafizetésére kötelezhetné az államot.
A következő tárgyalást március 16-ra tűzték ki. A városvezetés az Európai Unió Bíróságához és az Alkotmánybírósághoz akar fordulni. A főváros szerint a perek megszüntetéséről szóló kormányrendelet sérti a bírói függetlenség elvét, és jogállamisági aggályokat vet fel.
A bíróságok a rendelet ellenére is folytatják a tárgyalások kitűzését.
Sára Botond főispán, ahogy tavaly is, most is törvényességi felhívással élt a fővárosi költségvetéssel szemben. Szerinte a büdzsé olyan perbevételektől tesz függővé jelentős összegeket, amelyeket az önkormányzat nem fog megkapni, és ez pénzügyileg instabillá teszi a város működését, veszélyezteti a közszolgáltatásokat. Ám Kiss Ambrus szerint a főváros minden bevételt jogszerűen tervezett be, és nem szándékozik újratervezni az idei költségvetését.
A hitelkeret megemelésének részleteiről az OTP Bankkal jelenleg is egyeztetések folynak,
Kiss Ambrus pedig bizakodó. Az azonban egyre nyilvánvalóbb, hogy Budapest pénzügyi mozgástere a következő hetekben rendkívül szűk marad, és a város gazdálkodása nagymértékben függ olyan tényezőktől – bírósági döntésektől, bankegyeztetésektől, állami átutalásoktól –, amelyek felett a városvezetésnek nincs tényleges befolyása.
Nyitókép: Huszár Boglárka
