A döglesztően forró nyári napokon mindenki arról álmozik, milyen jó lenne egy strand a közelben. Ezt érezhette a HírNyolc újságírója is, amikor az eszébe jutott, hogy a 2018-19-es kampányeseményeken sok szó esett egy józsefvárosi fürdő létesítéséről, de most mit lát? „Pikó Andrásnak kilincselni, lobbizni, pályázni kellene minden lehetséges fórumon, ám őt ez a beruházás, úgy tűnik, egyáltalán nem érdekli. Ehelyett mindenki másra mutogat, hárítva a feladatot. Márpedig a sült galamb nem fog a szájába repülni magától.” 

Nem kétséges, ha szavazni kellene arról, legyen-e strand Józsefvárosban, mindenki megszavazná. Miért is nincs napirenden a kérdés? 

Hirtelen felkapott régi ötlet

2018-ban és 2019-ben, az országgyűlési és az önkormányzati választások éveiben rengeteg cikk jelent meg a józsefvárosi fürdőről. A Fidesz vezetésű önkormányzat koncepciótervet készíttetett, és termálvíz kutatására is megrendelést adott. Az ötlet azonban sokkal korábban, már 2013-ban megszületett, amikor eldöntötték a Kőbányai úti kínai piac, a Négy Tigris bezárását. Akkor állapodott meg a főváros és a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. (BGYH) a fürdők fejlesztéséről, és ennek a koncepciónak részeként merült fel egy józsefvárosi strandfürdő létesítésének ötlete is. Öt éven át azonban nem sok történt, és éppen a választások előtt vált fontossá az ügySára Botond 2019. február 21-én „Javaslat Józsefvárosi strand létrehozásával kapcsolatos döntés meghozatalára” címen sürgősséggel nyújtott be előterjesztést, amit üzleti érdekekre hivatkozva zárt ülésen tárgyaltak meg és fogadtak el: „A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a Józsefváros pályaudvar területen létesítendő̋ strand- és gyógyfürdő̋ megvalósítása mellett továbbra is elkötelezett és támogatja a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-t a strand- és gyógyfürdő̋ megvalósításában.” Ez egy minden kötelezettségtől mentes, elvi döntés tehát arról, hogy folytatódhat az előkészítés.

A javaslat indoklása azonban érdekes részletetek tár fel: Az Önkormányzat vagyonkezelői jogot igényelne a MÁV kezelésében álló terület meghatározott részére, ahol a Magyar Kézilabda Szövetség tervei alapján a Nemzeti Sportközpontok végezne beruházást, a másik körülbelül 25 ezer négyzetméter nagyságú részen pedig az önkormányzat városfejlesztési terve alapján strandot alakítanának ki, valamint megvizsgáltatnák, hogy a volt Józsefvárosi pályaudvar adott területe alkalmas lehet-e termálvizes strand kialakítására.

Az előzetes kutatások szerint pozitív eredménnyel biztató vizsgálatokat megrendelték, és készítettek egy koncepciótervet, amin be lehet mutatni az elképzelést. Ennek alapján sorra jelentek meg a lelkes cikkek az új józsefvárosi strandról. Ez azonban nem egyszerű strand, hanem hatalmas komplexum lett volna. A Kocsis és Sára által bemutatott elképzelés összetettségéről képet alkothatunk az akkori cikkekből. „Ami egyelőre tudható: egy szabadidős, sport- és kulturális központ jönne létre az egykori Józsefvárosi pályaudvar területén. Ennek részeként a Magyar Kézilabda Szövetség kézilabdacsarnokot, fedett strandkézilabda-pályákat tervez a területre, és itt valósulna meg a Maccabi Játékoknak is otthont adó sportlétesítmény-fejlesztés, ami később az MTK utánpótlás-sporttelepe is lenne. (…) a sportkomplexumnak lenne a része a strand is: közel 3 hektáros területen egy gyűrű formájú fürdőt és épületet álmodtak meg a koncepciótervek készítői, középen egy nyitott udvarral. A tervek szerint a létesítményben helyet kapna egy gyógyászati részleg, egy egész évben működő élményfürdő – kinti és benti medencékkel –, gyermekrészleg, szaunák, gőzkamrák, nyári strandrész, illetve a szükséges kiszolgálóhelyiségek. Összesen 5800 négyzetméter épület épülne meg körülbelül 10 medencével. A fürdő befogadóképességét 450 fősre tervezik, 200 állásos gépkocsi- és 200 állásos kerékpárparkolóval. (…) Jelenleg egy elhanyagolt, kihasználatlan, barnamezős terület, ugyanakkor jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik, viszonylag közel van a belvároshoz és egy, a közelmúltban készült hévízbeszerzési szakvélemény szerint 1300-1400 méter mélységben 70-72 fokos hőmérsékletű víz található. Ennek összetétele – ugyanezen szakvélemény szerint – gyakorlatilag megegyezik a Széchenyi és a Paskál fürdő alatt lévő vízzel.” (Merész terv a régi józsefvárosi piac helyére, Forbes)

Természetesen a Józsefváros újság is beszámolt a fejleményekről, így arról is, hogy az előkészítési munkákhoz a kormány 200 millió forint támogatást biztosított, vagy hogy miként zajlik a kútfúrás a tervezett területen. Ekkor azonban – 2019 szeptemberében – már a választási kampány hajrájában voltunk, a választók többsége pedig egy új önkormányzati vezetésnek szavazott bizalmat.

Miért került le a fürdő a napirendről?

Ezt kérdeztük Bekési Zsuzsától, a Józsefvárosi Önkormányzat sajtófőnökétől is. Az általa közöltek és az átnézett anyagok alapján már láthatóak ennek az okai.

A 2019-es év végén a BHGY vezérigazgatója arról tájékoztatta Pikó András polgármestert, hogy a szeptemberben megkezdett próbafúrások sikerrel jártak, van termálvíz. A fürdő beruházásához azonban konkrét terv és költségvetés nem készült, a koncepcióterv csak a projekt bemutatására alkalmas, vázlatos elképzeléseket és látványterveket tartalmaz csupán.

Az előző vezetés nem határozott a beruházás megkezdéséről, csupán az előkészítésről. A nagyszabású terv költségeire még becslést sem tettek közzé, ám a 3 hektár, az 5800 négyzetméternyi épület, a 10 termálvizes medence sokmilliárdos költséget feltételez. Nem tévedünk nagyot, ha 5 és 10 milliárd forint közé tesszük ennek mértékét. Erre az előző önkormányzati vezetésnek sem volt költségvetési fedezete, hiszen még a próbafúrások és az egyéb előzetes munkálatok mintegy 200 millió forintos költségét is állami támogatásból fedezték. 

A terület – ahogy erre Sára előterjesztése is utalt – állami tulajdonban van, az önkormányzat nem rendelkezik felette, annyiban érintett, hogy a közigazgatási területén belül fekszik. Sorsa azonban tisztázott már régóta, az MTK utánpótlási létesítményei kerülnek oda állami támogatással.

De ezért mégiscsak örülnénk, ha lenne egy ilyen fürdőnk? – kérdeztem Békési Zsuzsát, de ő nemmel válaszolt. Szakértői vélemények szerint képtelenség lenne nyereségesen üzemeltetni egy ilyen komplex létesítményt. Esztergom majdnem csődbe ment a saját fürdője miatt, ez még a fideszes Meggyes Tamás polgármestersége idején történt, és a vidéki városok többségében is veszteséges a termálfürdő, amit szezonalitása miatt csak nagy kockázattal lehet működtetni. Az ugyanakkor emberek érzelmi alapon bizonyára megszavaznának egy ilyen fürdőt, mert nem számolnak az ezzel járó sok évtizedes éves eladósodással.

Békési véleménye szerint a fürdő egyértelműen csupán vonzó kampányígéret volt. Feltűnő, hogy Kocsis és Sára mindig strandról beszélt, s nem termálfürdőről vagy wellness-központról, ami valójában az elképzelés lényege. Ki ne szeretne nyáron kiruccanni a gyerekekkel egy olcsó, de tiszta városi strandra, mint amilyen a Római vagy a Dagály volt, és talán még is elérhetők sokaknak. De a termálvizes fürdő teljesen más kategória, egy magasabb szolgáltatási színvonal a jobban keresők részére. Lehet éppen strandnak is nevezni, nem vitás, de ez már a politikai marketing világa.

Pikó András, ha akarná, se tudná megcsinálni ezt a beruházást, hiszen semmiféle kormányzati ígéret nincs a birtokában a támogatásról. Hogy Sárának volt-e ilyen ígérete, arról nem beszélt, mint ahogy a beruházás valós költségeiről sem. 

Egy biztos, senki nem követett el törvénytelenséget, sem a régi, sem az új vezetés, nincs csontváz senki szekrényében. A tervezés menete szabályszerű volt, nagyjából minden értelmes elgondolást hasonlóan kell vizsgálat tárgyává tenni. Maga az elképzelés ugyanis érdemes volt a megfontolásra még akkor is, ha kiderül, nem éri meg az önkormányzatnak belevágnia.

Most akkor hova menjek strandolni?

Ha már állna ez a termálfürdő, az egyszerű józsefvárosi, pláne családostul valószínűleg ritkán engedhetné meg magának, hogy ott hűsítse (vagy inkább melegítse) magát a gyógyvízben.

A kerületben most egy helyre lehet menni úszni, méghozzá igen kedvező áron: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem uszodáját a kerületi lakosok 1500 forint helyett 800 forintért vehetik igénybe.

Kicsit távolabb van, de hagyományos strandélményt kínál átlagos árakon a Paskál Fürdő Zuglóban, itt az árak 2100 forinttól kezdődnek, a legolcsóbb családi jegy pedig 5800 forint.

A napokban nyílt egy különleges strand a Dunán, a Kopaszigáton Sho Beach néven. Elsőre luxuskategóriának tűnik – a hétvégén a felnőttjegy 4000, a gyerekjegy 2000 forint, a hét közben pedig 3200 és 1600. De a gyerekjegy csak 3-12 éves korig szól, 12 és 18 év között diákjegyet kell venni, amely hétköznap 2300, hétvégén 2800 forintba kerül – és ez utóbbi díjszabás érvényes a 65 év felettiekre is. 

Közel van még a Gellért is, de ott már valóban mélyebben kell a zsebbe nyúlni a romantikus élményért. A budapesti strandok választékát egyszerű Google-kereséssel át lehet tekinteni.

Mit gondol, mi lenne ideális megoldás Józsefvárosnak?

Címkép: Baranyai Attila