Egyelőre nincs napirenden a Rákóczi út megújítása – árulta el Balogh Samu, Karácsony Gergely kabinetfőnöke április közepén, még a választások előtt. Az a reális, hogy a nagy közterület-megújító projektekből egy ciklusban egy készül el. A pesti alsó rakpart megújítása jelenleg is zajlik, ebben a ciklusban a Nagykörutat tervezik megújítani. Utána az Andrássy utat, mert az autómentes Lánchíd és a városligeti, autómentes Kós Károly sétány eleve megváltoztatja a sugárút korábbi funkcióját. Balogh Samu azt is mondta, ha a buszsávokat középre helyezik, új zebrák jöhetnek létre anélkül, hogy tízmilliárdos nagyságrendű közterület-megújítási projektbe fognának.

A középen vezetett buszsáv – vagy a Rákóczi út visszavillamosítása – régi történet, a BKK már 2012-ben készített tanulmányterveket. Vitézy Dávid, a Rákóczi úti villamos megszűnésének 51-ik évfordulóján így írt a visszavillamosításról szőtt álmokról a közösségi oldalára: „az elmúlt évtizedben többször napirendre került a Rákóczi úti villamos helyreállításának ügye, a BKK-ban 2012-ben tanulmányterveket is készítettünk, de valójában a szakasz csak akkor építhető vissza utasforgalmi és hálózati szempontból értelmesen, ha Pesten a Népszínház utcai vonal bekötésén túl Újpalotáig kiépül, Budán pedig a korábbi dél-budai irány helyett (hisz van négyes metró) inkább az északi (Óbuda, Fonódó irány, gyakorlatilag a 9-es busz helyett) és a hegyvidéki, bel-budai, akár hűvösvölgyi irány felé folytatódna. Ez azért így összességében sok tízmilliárd forintos beruházás – akkor ezért végül arra jutottunk, hogy első körben a Rákóczi út teljes közterületi rendezése és a buszok középre helyezése lehet reális, már olyan kiépítéssel, amibe aztán később, visszaépítése esetén a villamos is illeszkedhet.”

2018-ban – a Blaha Lujza tér felújításának tervezésekor – merült fel újra mind a villamosok visszavezetése, mind a középre helyezendő buszsáv. Igaz, nem a megvalósítás szintjén, hanem azért, mert a közzétett tervek olyannyira nem számoltak még a lehetőségével sem, hogy gyakorlatilag elépítették volna a későbbi kivitelezést. „Évek óta rendelkezésre állnak a Rákóczi úti buszsávok középre helyezésére, valamint a buszok előnyben részesítésére vonatkozó tervek, melyek jelentős része a tér felújításával együtt megvalósulhatna. Ezáltal egyrészt a város egyik legforgalmasabb autóbusz-tengelyén rövidülne az utazási idő, másrészt így később, a Rákóczi úti villamos kiépítése során sokkal kisebb mértékű változtatásokra lenne csak szükség” – érvelt 2018 márciusában a Közlekedő Tömeg civil szervezet a térfelújítási tervek tartalma ellen. 2019 őszén az önkormányzati választási kampánynak is témája lett a Blaha Lujza tér küszöbön álló felújítása, Pikó András akkor a tervek közlekedési szempontú újragondolását ígérte. A Blaha felújítása végül oly módon történt meg, hogy nem zárta ki eleve a buszsávok középre helyezését, vagy a villamos későbbi visszaépítését.

Zaj, rossz levegő, menekülő emberek

„Jelenleg az egyik meghatározó adottsága a városnak, hogy élhetetlen a Rákóczi út. Ebből nem lehet egyik napról a másikra kijönni” – mondja Rádai Dániel várostervező, Józsefváros alpolgármestere. „Egyszerűen az van, hogy ha kiállsz este 11 órakor valamelyik Rákóczi úti csomópontba, ott olyan irgalmatlan zaj van, hogy az elképesztő. Nincsenek fák, nincs semmi, ami felfogja a hangot. Van viszont két, durván 25 méter magas térfal. Ez egy katlan” – fejtegeti, miért tűntek el az emberek a főváros egykor zsúfolt sugárútjáról. Rádai Dániel szerint a nagy zaj és a rossz levegő jelenti azt a terhelést, amelynek köszönhetően, aki csak teheti menekül a Rákóczi útról, ami pedig törvényszerűen vezet el a boltok bezárásához, a lelakottság érzéséhez. „Az emberek elhagyták a Rákóczi utat, a lábukkal jelezték vissza, hogy ebben a környezeti minőségben mindent rossz csinálni.”

Rádai Dániel szerint a Rákóczi út lecsúszásáról, élhetetlenné válásáról az a hibás várostervezői képzet tehet, amely városi autópályaként gondolt erre a sugárútra. Ugyan a Rákóczi út városszerkezeti szerepe adottság, Budapest forgalmának jelentős része a Rákóczi utat fogja választani, a gépjárműveknek való kedvezésről azonban bebizonyosodott, hogy zsákutca, hiszen az mindig nagyobb forgalmat generál, a forgalmi dugó újra kialakul, az áteresztőképesség pedig véges. „Már a 60-as években is elvéreztek azok a New York-i kísérletek, amelyek további autópályákat akartak a város közepébe behúzni” – emlékeztet a várostervező. Eközben a Rákóczi út az egyik legnagyobb gazdasági potenciállal rendelkező, nagy közterület Budapesten, csak vissza kell rá csalogatni a gyalogos forgalmat. „Óriási a különbség az Astoria és a Puskin utca közötti Rákóczi út – amely egy nagyvárosi fásított sugárút hangulatát adja – és a többi rész között, ahol aztán tényleg nincs más, csak autók” – mondja.

Arany középút

Rádai Dániel jó ötletnek tartja a buszsávok középre helyezését, részben forgalmi okokból – a buszoknak is kedvezőbb lenne – részben, mert több teret engedne a gyalogosoknak. „A közlekedéstervezők elsősorban a hatékonyabb közlekedés miatt pártolják az ötletet. Példával élve: a középen vezetett sáv magukat a buszokat is kiveszi a napi kanyarodási és egyéb rutinból. Szerintem pedig elég ránézni azokra a korábbi látványtervekre, melyeken látszik, hogy ezáltal sokkal több teret kaphat a kényelmesebb gyalogos és kerékpáros közlekedés is, és összességében kellemesebb hangulat jön létre, a Rákóczi út egy francia stílusú sugárúttá válhatna. Azzal, hogy egy viszonylag nagy sebességű közlekedési korridor a járdák mellől középre kerülne, lehetőség nyílna egy tisztességes kerékpársáv, vagy akár kerékpárút kialakítására a Rákóczi mentén, ami segítené a gazdasági fellendülést is – jelenleg rakodni se lehet nagyon a Rákóczi úton. Igaz, mindez nagy valószínűséggel sávszűkítéssel járna, ami egy olyan fajta közlekedési beavatkozás, melyet nagyon erős vizsgálatok kell, hogy megelőzzenek” – magyarázza.

A középre kerülő megállók természetesen több gyalogátkelőhelyet is jelentenének. Amíg nem volt zebra a Szentkirályi utcánál az Astoria és a Vas utca között gyakorlatilag lehetetlen volt átkelni a belvárosi autópályán – emlékeztet Rádai Dániel, aki minden saroknál el tudna képzelni egy új gyalogátkelőhelyet.

A fásítás azonban nem olyan egyszerű, mint elsőre hangzik, vagy ahogy a kerület a kisebb utcákban tudott találni helyeket a fáknak. „Ahhoz meg kell nézni a közműtérképeket is, hogy milyen beavatkozás mivel jár, és ekkor már 10 milliárd forintos léptékben mozgunk” – jelzi Rádai Dániel a feladat méretét.

Mit lehetne tenni?

„Első lépésként egyszerűen beszélni kell róla” – mondja az alpolgármester. „Ki kell adni a feladatot, hogy az illetékesek dolgozzanak, vizsgálódjanak, számoljanak. Ne csak egy vágyott koncepció felé haladjunk, hanem érdemben vizsgálják meg a jelenlegi helyzetet.”

Nyitókép: Huszár Boglárka