Nehéz lenne súlyozni a kerületi közéleti témákat 2022-ben, azért, mert a legnagyobb hatású, kerületet is érintő esemény országos volt: az április 3-i országgyűlési választásról van szó. Akinek esetleg megkopott volna az emlék, azért idézzük fel: a Fidesz-KDNP negyedik kétharmados győzelmét szerezte meg a szavazatok 54,13 százalékával, több mint 3 millió szavazattal (135 mandátum). 2018-hoz képest minden településtípus esetében növelni tudták a szavazataik számát – Budapesten a legkevésbé, a kis falvakban a legjobban.

Az ellenzéki összefogás (DK, Momentum, MSZP, Jobbik, Párbeszéd, LMP) a szavazatok 34,44 százalékát tudta megszerezni (57 mandátum). Harmadik parlamenti irány-erő-párt lett a Mi Hazánk Mozgalom 5,88 százalékkal (6 mandátum). Emellett egy nemzetiségi képviselő is bekerült a parlamentbe, a német nemzetiséget képviselő Ritter Imre (2018-hoz hasonlóan). Roma nemzetiségi lista nem volt, mivel nem tudtak megegyezni róla az Országos Roma Önkormányzat képviselői.

Budapesten és Józsefvárosban is az országossal ellentétes trend zajlott le, a Fidesz elvesztett olyan kerületeket is, amelyek korábban biztosan nyert kerületek voltak. Az egyéni képviselők közül egy kerületet tudott a Fidesz megnyerni, a XVII-et, a többit az ellenzék nyerte. A kerületünket érintő 1-es és 6-os országos egyéni választókerületet is ellenzékiek nyerték: a 6-osat Jámbor András, a Szikra Mozgalom politikusa, aki aztán a Párbeszéd frakcióba ült be, az 1-eset pedig az LMP-s Csárdi Antal.
Így a képviselő-testületi ülésen mindkét oldal mutogathat a maga szempontjából sikeres választási eredményre, és szólíthatja fel a másik oldalt nagyobb szerénységre.

Tanártiltakozások

Ugyanígy országos ügy a tanár-diáktiltakozások ügye is, de jelentősen érinti Józsefvárost is. A még előző tanév végén, vagyis júniusban lecsendesülő tiltakozások szeptember elején ismét nekilódultak, a pedagógusok, és egyre inkább a diákok is a pedagógus-szakszervezetek követeléseit kérték számon a kormányon (azonnali 25 százalékos fizetésemelés, kisebb tanári és diákterhek, kiüresített sztrájkjog visszaállítása) egyre erősebben.

Megjelent a tiltakozás palettáján az élőlánc, amin diákok is részt vettek, és amivel így fizikailag is kilépett a tiltakozás az iskolák falai közül. Mi is ott voltunk több ilyen eseményen. A pedagógusok körében is egyre erősebb lett a tiltakozás kifejezése és az eltökéltség, egymást követték a sztrájkok, polgári engedetlenségi megmozdulások (amely a valódi sztrájkot jelentette), a szolidaritási kiállások.

A Belügyminisztérium, amely a választás után megkapta az oktatás területét, miután a masszívan sikertelen EMMI-t beszántotta Orbán Viktor, lépett: a tankerületek által előbb figyelmeztető leveleket küldött a polgári engedetlen pedagógusoknak, majd először a Kölcsey Gimnáziumból rúgott ki öt pedagógust, majd december 1-jével (november 30-án közölve) további nyolcat az Eötvös, a Karinthy és a kerületi Vörösmarty Gimnáziumból – utóbbiból a háromgyermekes Törökné Pethő Erzsébet angoltanárt, aki épp tüdőgyulladással feküdt otthon betegállományban. A gimnázium tiltakozással fogadta a döntést, Törökné jogi lépéseket ígért az ügyben, a pedagógustársak a visszavételét követelték. December 16-án, a Pintér Sándor miniszter által tartott konzultáción a miniszter azt mondta, nem tehetett mást, ugyanakkor kioktatta a pedagógusokat, az esemény hatására már fel is mondott egy pedagógus az Eötvös Gimnáziumban. A kormány január 1-jével 10 százalékot emel a pedagógusok bérpótlékán (nem a bérén).

A kerülethez igazán köthető, de országos figyelmet kiváltó esemény február 21-én történt, amikor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) megszállta az Iványi Gábor vezette Oltalom Karitatív Egyesület és a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) épületeit a Dankó utcában. A fegyveres NAV-osok konfliktusba kerültek Iványiékkal, költségvetési csalás miatt szálltak ki, hogy dokumentumokat foglaljanak le. Ajtófeltörés, ostromhangulat jellemezte a hamarosan tiltakozással kiegészülő eseménysorozatot. Az állam és Iványi Gábor konfliktusa 2012-ig megy vissza, ekkor vesztette el egyházi besorolását a MET az új, egyházügyi törvény miatt. Utóbbit aztán meg kellett változtatni alkotmánybírósági és strasbourgi emberi jogi bírósági verdiktek miatt, ám azóta küzd Iványi, hogy bevett egyház lehessen, amelynek feltételeit teljesíti, de mostanáig csak a nyilvántartásba vett egyházi pozícióig jutott el a sorban. A hátrányos megkülönböztetés miatt állami támogatástól esik el, milliárdokat követel az államon, és ez a jogi herce-hurca folyamatosan zajlik ma is.

Cikkünk a razziáról, benne a legnézettebb élő facebookos bejelentkezésünkkel:

Lokálisabban kerületi közéleti ügyek következnek, lokálisabb hatással.

Nem állítanék fel sorrendet, hogy melyik a fontosabb, mert ezek szubjektív megítélésű dolgok. Lehet, valakit Szarvas Koppány Bendegúz momentumos képviselő magán-Facebook-oldalára kiírt, a brit miniszterelnököt, Bokros Lajost és a cigányságot terelve egy szemantikai mezőbe, mondata hoz inkább indulatba.

Vagy mást az izgat, hogy a kerületet irányító Közösen Józsefvárosért frakcióból kivált négy MSZP-s és egy DK-s képviselő június 7-én, és létrehozták a Józsefváros Jövőjéért frakciót. A maradó Momentum-Párbeszéd rész végül ezen a néven folytatja munkáját. A két frakció közt elindultak a tárgyalások, de információink szerint a nyáron leálltak, és nem zárultak le, jóllehet Pikó András is egy új koalíciós szerződést követelt. Ez még várat magára.

Emlékezetes volt, amikor az 56-os hős Wittner Mária, józsefvárosi díszpolgár szeptember 14-i halála után a szeptember 22-i képviselő-testületi ülés elején két képviselő, a momentumos Szarvas Koppány Bendegúz és Hermann György nem vett részt, kint maradt a Wittner emlékére tartott egyperces néma felállásról. Ezután a Fidesz közéleti szerepre nem méltónak tartotta őket.

Kisebb visszhangja volt, de megemlíteném, hogy a kerület lezárta a lapunk által 2021 decemberében feltárt RFV-féle fűtésszerződést, amelyet még Kocsis Máté vezetésével fogadott el a képviselő-testület 2007-ben, és nem tűnt Józsefvárosnak előnyös konstrukciónak.

Továbbgörgött az Orczy úti zebra ügye is, amelynél először megtudtuk, miért kerül 81,7 millió forintba a kerületnek (miután a főváros közölte, nincs rá pénze), majd emelkedett meg ez is 95 millióra – és még mindig nem készült el, elkészültével kapcsolatban nem mennénk további tippekbe, a 2023-as költségvetésben megvan a dedikált forrás rá.

Szintén lapunk tárta fel, hogy iskolakezdésre meglepetésvendég fogadta a Deák Diák iskolát: a Bauer Sándor utcai tagintézményébe bérlőt hozott a Belső-Pesti Tankerület, a pünkösdisták Csia Lajos iskoláját. Ráadásul az a helyzet is előállt, hogy az iskola hasznosításáról a tankerület dönt, a tálalóéról és ebédlőjéről viszont az önkormányzat.

Volt, akinek egy ingatlanfejlesztés volt az ügy: lakossági tiltakozás indult a József utca 19–23. alatti volt telefonközpont telkén tervezett beépítés ellen.

Az ügybe beleálltak a június 26-i időközi választáson induló józsefvárosi képviselő-jelöltek is – ezen végül a fideszes Gondos Judit legyőzte a DK-s Pityó Lászlót.

De ha a legmesszebb vezető és legmerészebb idei helyi döntést kéne kiválasztani, akkor az a kerületi parkolási rendszer átalakítása lenne. A főváros megemelvén a parkolási díjakat, három zónát hozott létre egységesen az eddigi összesen 27-féle helyett. Józsefváros pedig úgy döntött, hogy a helyi lakosoknak is fizetniük kell a parkolásért. A részletek itt olvashatóak, a döntés mögött álló kérdéskör – azaz az autósok joggal tekinthetik-e a szokásjog alapján parkolójukat ingyenesen nekik járó köztérnek, vagy annak használatához hozzá kell járulniuk valamivel az adófizetésen túl, illetve még sok más várospolitikai, közlekedésfejlesztési kérdés – talán 2023 és a következő évek egyik legizgalmasabb kérdése lesz.