„Ez az 1990-es rendszerváltás óta a leggyorsabban megtörtént kormányalakítás. Minden magyar tudja és érzi, hogy nincsen elvesztegetni való időnk, ezért igyekeztünk a lehető leggyorsabban lépni” – mondta Magyar Péter május 12-én kora délután, amikor a Sándor-palotához érkezve élő Facebook-közvetítésben jelentkezett be. A Tisza-kormány miniszterjelöltjei ekkor készültek átvenni kinevezési okmányaikat Sulyok Tamás köztársasági elnöktől. A miniszterelnök korábban is jelezte, arra törekednek, hogy a hivatalba álló Tisza-kormány mielőbb megkezdhesse érdemi munkáját.

Ennek mentén a miniszterjelölti meghallgatások feszített tempóban zajlottak: május 11-én – 2 nappal az Országgyűlés alakuló ülése után – kezdődtek reggel 8 órakor és másnap, május 12-én délre be is fejeződtek. Néhány órával a kinevezések átvételét követően pedig a miniszterek letették esküjüket az Országházban, Magyar Péter miniszterelnökségének 2. plenáris ülésén.

„Napra pontosan egy hónappal ezelőtt, április 12-én a magyar emberek történelmi felhatalmazást adtak a Tiszának. Példátlan részvétel mellett világos döntés született: Magyarország változást akar” – mondta Magyar Péter, miután a házelnök, Forsthoffer Ágnes felkérte, mutassa be kormányának tagjait. Mielőtt erre sor került volna, Magyar Péter ismét megköszönte a választók bizalmát, majd arról beszélt, a Tisza politikai programja ismert, szakértők bevonásával és kétéves országjárás tapasztalatai alapján készült, „kijelöli, hogy hova akarunk eljutni”.

Ismét erősen bírálta a leköszönő kormányt, amelynek tagjai szerinte tisztában voltak azzal, mi folyik a gyermekvédelmi intézményekben, kórházakban, iskolákban, ahogyan azt is látták, hogyan szegényedik el az ország. „Tudták, hogy százak fagytak meg telente a fűtetlen otthonaikban. Pontosan látták, hogy milyen körülmények között élnek a leginkább magukra hagyott gyermekek, és mégis tovább élvezték a közpénzmilliárdokból maguk számára kiutalt luxust.”

Ezzel szemben a Tisza-kormány, amely „a nemzet és nem a miniszterelnök szolgálója lesz”, arra törekszik, hogy egy működő és emberséges országot építsen. Átlátható szaktárcákat hoz létre, az újdonsült miniszterek pedig, akik a szakterületükön már bizonyítottak, csapatmunkában, világos felelősségi körökkel és nyilvános döntéshozatallal fognak működni, közölte Magyar Péter, „mert csak így lehet visszaállítani az államba vetett és az utóbbi években elveszett bizalmat”.  

Arra is kitért, mivel az egészségügyi, az igazságügyi, az oktatás- és gyermekügyi, valamint a pénzügyi tárcák kiemelt szerepet játszanak a rendszerváltásban, és ezek előtt állnak a legösszetettebb feladatok, ezért a vezetőik vétójogot kapnak a kormányzati döntéshozatali mechanizmusban. Ezt követően került sor a miniszterek bemutatására.

Az új kormánynak – a korábban beharangozottak szerint – 16 minisztere lesz (közülük 11 országgyűlési képviselő is), a névsor is változatlan:

• Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszer-gazdaságért felelős miniszter
• Gajdos László élő környezetért felelős miniszter
• Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter
• Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter
• Kármán András pénzügyminiszter
• Kátai-Németh Vilmos akadálymentesítésért és esélyegyenlőségért is felelős szociális- és családügyi miniszter
• Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter
• Lőrincz Viktória terület- és vidékfejlesztési miniszter
• Törőcsikné Görög Márta igazságügyi miniszter
• Orbán Anita külügyminiszter, ő lesz a miniszterelnök-helyettes is
• Pósfai Gábor belügyminiszter
• Ruff Bálint a Miniszterelnökséget vezető miniszter
• Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter
• Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter
• Tarr Zoltán kulturális miniszter
• Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter.

Nyitókép: Mile Máté