Hírverés nélkül zajlott az igazgatóváltás, mi áll a háttérben?

Orlóci László betöltötte a 65-öt, a közszférában szokásos rend szerint nyugdíjba ment, a Füvészkertet azonban nem hagyta itt, folytatja sokrétű kutatási munkáját, és ő váltott engem a Füvészkertért Alapítvány élén. Ezt a botanika legendás professzora, Simon Tibor hozta létre 2005-ben, hogy az itteni oktatást, kutatást támogassa, és 2024-ben az ELTE a Füvészkert üzemeltetését az alapítványra bízta. Az egyetemé a felügyeleti jog, az irányokat megszabja, az alapítványi működés pedig jól tervezhető gazdálkodást tesz lehetővé, közhasznúként bővebbek a pályázati lehetőségeink is.

Orlóci László vezetése alatt a hagyományosan „tudományos elefántcsonttorony” kert nyitottá vált, a 2005-ös 10 ezer látogatótól eljutottunk a tavalyi 200 ezerig, így mára az egész ország a magáénak érzi, és a stabilabb pénzügyi háttérrel könnyebb pályázni is.

Orlóci Lászlóval a Füvészkert 250. évfordulóján beszélgettünk:

Sokáig a Füvészkert vezetői itt is laktak, ami azt sejteti, „mániákus”, elhivatott botanikusok, kertészek dolgoztak itt mindig. Ön miért választotta a Füvészkertet?

Mindkét szülőm biológus, a gyógyszerész dédapa és nagyapám is a növények szerelmese volt, édesapám vezette a debreceni egyetem botanikus kertjét a nyugdíjazásáig, gyerekként sok időt töltöttem ott vele. Biológusként végeztem az ELTE-n, Isépy István volt a tanárom, aki Orlóci László előtt volt a Füvészkert igazgatója. Ő sokszor tanított itt kint is, és sok-sok anekdotát átadott a kertről és a botanikáról is. A kert működtetése mellett én is folytatok kutatást – van laborunk is –, a hazai flórával foglalkozom. Otthon azonban nincs kertünk, az ablakpárkányon kaktuszt nevelünk a gyerekeimmel. A növények szeretetével ők is be vannak oltva, mert a feleségem is biológus.

A Füvészkertet az Eötvös Lóránd Tudományegyetem finanszírozza?

Az egyetem az államtól az alapfeladat ellátásáért adott összeget adja át üzemeltetési hozzájárulásként, ami a költségek harmadát fedezi, a többit nekünk kell megtermelnünk jegybevételből, rendezvényekből.

Most színesen villogó mesevilág-fényinstalláció borítja be a kertet, vidámpark lesz a Füvészkertből?

Ezzel a programsorozattal színesítettük az attrakcióink számát. A szakmabeliektől megkapjuk a kritikát, viszont közönséget hozunk a téli időszakban, amikor alig van látogató a kertben. Az elmúlt két szezonban mindkétszer 100 ezer új látogatót sikerült csábítani a kertbe, akik közül a főszezonban is sokan visszatértek.

De másfajta szolgáltatásaink is vannak, az épületeink között szabad téren sátorban akár 100 fős lagzinak is helyet tudunk adni, a kastély báltermében fogadást, sajtótájékoztatót lehet tartani, és szerencsére sok ilyen rendezvényünk is van. Enyedi Ildikó itt forgatta például a Csendes barát című filmjét, amiben egy ginkgo szerepel, ami egyébként Orlóci László fontos kutatási növénye. 

Valljuk be őszintén, egy növénykert a politika szemében a fontos oktatási, kutatási, természetvédelmi feladatai ellenére is luxustevékenység. A távlati cél korábban is az volt, amikor még az egyetemhez tartozott az üzemeltetés, hogy a Füvészkert képes legyen fenntartani magát, kiegészíthesse az állami apanázst.

Mibe kerül a Füvészkert fenntartása?

Évente mintegy 200 millió forintba. A 3 hektáros területünk nem sok, azonban 99 százalékban intenzíven művelt, nagyon sok kézi munkát igényel, napi, heti szinten kell a növényeket öntözni, körülöttük gyomlálni, kapálni, az üvegházakat sem lehet magukra hagyni. Ezen a kis területen mi 8 ezer különféle növényfajt és változatát tartjuk.  

Húszan dolgozunk a kertben, s vannak önkéntesek is. A fizetések sokat javultak az alapítványi működéssel, eltérhettünk a bértáblától, végzettség és munkamennyiség alapján tudunk fizetni, itt akarjuk tartani a dolgozóinkat. Hozzánk tartozik az 5,5 hektáros gödi Huzella-kert is, amit szintén ezzel a gárdával működtetünk.

A kertészeti szakembereket nem szipkázzák el külföldi botanikus kertek?

Azok kevésbé, inkább a kertépítő, kertfenntartó cégek, ezért prioritás nálunk a fizetés. Próbáljuk feltornázni magunkat a versenyszféra béreihez, egyelőre még csak az átlagot közelítjük.

Aki itt dolgozik, annak az is fontos, hogy egy 250 éves hagyományt örökölve vehették át a nagynevű elődöktől a munkát, és ez megbecsültséggel jár a szakmában.

Ez vonzza az önkénteseket is?

Aki szereti a növényeket és nyitott, azt sokféle feladatba be tudjuk vonni, besegíthet a magvetésben, ültetésben, öntözésben, gyomlálásban – és persze megtanulják felismerni, mi értékes, mit nem szabad kigyomlálni.

Elég sok önkéntes jön, 10-20 fő között segítenek. Diákok a nyári időszakban, de vannak nyugdíjasok is, sőt dolgozónk is, aki vállal önkéntes munkát. Önkéntesek segítenek egy-egy rendezvény beléptetésénél, az útbaigazításkor is.

Mi már 2024-ben beszámoltunk arról, hogy ki akarják nyitni, át akarják alakítani a bejárati részt, hol tart ez a projekt?

Már konkrét terveink vannak. A bejárati kerítés megbontásával egy kis teret hozunk létre. Megszűnik a portafülke, a szemben lévő volt kertészlak lesz látogatóközponttá alakítva, ott lehet jegyet váltani, emléktárgyakat vásárolni – ez sokak régi igénye –, automata beléptetőn át lehet majd a kertbe lépni. A kijárat a kertészház bal oldalán lesz, a Szakállas Medve bisztró beköltözne a növényáruda üvegházába. Ez stratégiai szempontból is fontos, mert sokan járnak hozzánk növényt vásárolni és kávézni is, akik nem mennek be a kertbe.

Az egyetemmel együttműködve olyan konstrukciót alakítottunk ki, hogy mindezt több ütemben, részben a saját dolgozói gárdával meg tudjuk valósítani.

De komoly terveink vannak a kastéllyal is, ami egykor a Festeticsek nyári szállása volt. Az adminisztrációt kiköltöztetjük a bejárat közelében levő, 1849-ben épült kisebb házba a felújítása után, a kastélyt pedig átadjuk a rendezvényeknek és a látogatóknak.

A kastély most vegyes képet mutat, láthatók itt-ott az eredeti freskók, a szép régi bútorok keverednek az olcsó irodai berendezéssel. 

Az évtizedek óta fel nem újított védett épületeknek újragondoltuk a funkcióit, szeretnénk minél több részt megnyitni, hogy a látogatói élményt növelhessük. Aki ütemesen végigsétál a kertben, az üvegházakban, egy óra alatt körbeér, szeretnénk, hogy még mást is kaphasson: ha áttekinti a gyűjteményeinket is, akár fél napot eltölthet itt. A kastélyban a tervek szerint botanikai és helytörténeti múzeumot hoznánk létre.

A kastély izgalmas dolgokat rejt: egyedülálló botanikai szakkönyvtárat, 14 ezer tételes maggyűjteményt, benne a világ legnagyobbra növő magvával, a 25 kilót is elérő maldív dióval, préselt növénygyűjteményt, amiben ritkaságok vannak szerte a világból és a teljes hazai növényvilágból minden fajból van lap. Ezek is izgalmasan tálalhatók, akár játékos formában, interaktívan bemutathatók. Kis részletekkel már előálltunk a 250. évi rendezvénysorozatunk alatt.

Ezekkel a fejlesztésekkel a kert bevételi lehetőségei is bővülnek saját programokkal.

Szeretünk sétálni a fák alatt, de milyen tudományos jelentősége van a Füvészkertnek?

Növénygyűjteményünk olyan, mint egy élő magbank. Trópusi ritkaságokból is van bemutató példányunk, kutatásukhoz eljönnek messziről is. Ha valaki genetikai mintát akar venni hazánk egyik legméretesebb sajmeggyéről, az is hozzánk jön, mivel egy különlegesen nagy és régi példányt tartunk.

Kisebb élő populációink vannak ritka növényekből, amiket itt szaporítunk és évtizedeken át – mint egy génbank – megőrzünk. Amikor szükséges, felszaporítjuk őket és a nemzeti parkokkal együttműködve (engedély birtokában) visszatelepítjük a természetbe. Sajnos az eredeti élőhelyeken a szárazság és egyéb klímaváltozás miatt annyira lecsökkennek az egyedszámok, hogy ilyen segítségre szorulnak.

Most van egy megbízásunk arra, hogy védett növények bemutató kertjét hozzuk létre a Gellérthegyen a Budai-hegység ritkaságaiból. Már befejeztük a nálunk őrzött egyedek szaporítását és sok-sok ezer új növényt adtunk át a kiültetéshez. Ez is génmegőrzési szerep, de itt hangsúlyosabb az ismeretterjesztés.

Egyébként 350 botanikus kerttel állunk kapcsolatban szerte a világban az USA-tól Japánig, és folyamatosan cserélünk érdekes növények magjait, tehát ez a biológiai értékőrzés nemzetközi keretek között is folytatódik.

A Füvészkert mindig az egyetemhez tartozott, de Józsefváros múltjának, jelenének is szerves része, s most ne is említsük Nemecseket.

Az ELTE-t Pázmány Péter alapította 1635-ben Nagyszombatban, az orvosi karon a kémiai és botanikai tanszék vezetője, Winterl József Jakab hozta létre a botanikus kertet 250 éve. Az 1790-es évek táján költöztette a gyűjtemény nagy részét a józsefvárosi birtokára, ami a mai Muzsikus cigányok parkja helyén volt. A füvészkert később az egykori Festetics uradalomba került, és az egyetemi klinikák felépülte után nyerte el mai formáját. Nemecsek még a megcsonkítás előtti kertben járt, a tó helyén, amiben megfürdött, ma az ​urológiai klinika áll. A látogatók egy részét ma is A Pál utcai fiúk hozza be.

Fotók: Karancsi-Albert Rudolf