Oltai Kata művészettörténészt, helyi intézményt sokan ismerik, két csöpp kis ingatlant is használt a Csarnoknegyedben: a Német utcai feminista nonprofit projekt galéria, a FERi volt az egyik, a másik pedig a Rákóczi téri Konfekció nevű kicsinyke üzlet. Januárban megírta, hogy új, nagyobb helyet szeretne nyitni Józsefvárosban, a Teleki térnél talált is egy a célra megfelelő helyet – ezt abban a podcastban is megemlítette, amit pár hónapja készítettünk vele.
„Szeretnék egy nagy helyet, ahol minden szintetizálódik amit eddig csináltam, vagy éppen nem tudtam helyhiány miatt. Jobban hasonlít egy otthonra, mint egy üzletre. Meg lehet inni valamit, fel lehet próbálni, meg lehet nézni vagy fel lehet lapozni. Jelentősen beljebb van a Nyolcban. Óriási park mellett, széles járdával – ezt mind használni akarom. Hogy van lélegezni hely! Lassabb minden és nincs tömeg. Az egyik legösszetettebb történetű téren van, ezért helytörténettel akarok foglalkozni, és azon keresztül múlttal és jelennel. Kisközösséggel, lokalitással, közélettel, kultúrakritikával”
– írta az Instagram-oldalán január 5-én.
„Hogy lehet egy kerületi ingatlanvagyonért nem felelőssé tenni senkit?”
Meglátjuk hogy jön össze, rajtam nem múlik! – zárta akkori posztját, de még nem sejtette, mibe is vágott bele. Ugyan megtalálta a megfelelő önkormányzati ingatlant, és jelezte, hogy szívesen kivenné, de erre azt a választ kapta, hogy az ingatlan értéke miatt nyilvános pályázatot kell rá kiírni. Ez az értékhatár 25 millió forintot jelent. Nem ellenkezett, szívesen pályázott volna, ha kiírják azt. Az értesítési határidő előtt pár nappal azonban az egyik JGK-s ügyintéző felhívta, hogy nem lehet kiírni a pályázatot, mert a már hat éve üresen álló ingatlannak statikai problémái vannak.
Oltai minderről korábban nem tudott, ezeknek az ingatlanoknak a leírása ugyanis eléggé hiányos, úgy kerülnek értékbecslésre, hogy nem ismertek a valós fizikai kondíciói, de még olyan sem, hogy kell-e bélelni a kéményt, vagy nem, vagy mi a helyzet a kazán műszaki állapotával. Ez már önmagában is komoly probléma, mert így nehéz gazdát keresni ezeknek az árva ingatlanoknak. Oltai szerint ha legalább vezetve lenne ezeknek az épületeknek a műszaki állapota, már valószínűleg több önkormányzati helyiség lenne kiadva Józsefvárosban, ami több bevételt is jelentene. Minimális, a közigazgatásban is elvárható menedzseri szemléletre mindenképp szükség lenne, ráadásul a helyiség-bérbeadási iroda hozzáállása és stílusa is hagy kívánnivalót maga után – tette hozzá, amikor beszéltünk vele.
A pályázat tehát nem lett kiírva a statikai probléma miatt, és mintha ezzel az ügy le is záródott volna a JGK részéről. Oltai a ház közös képviselőjével egyeztetett, aki segítőkészen állt az ügyhöz, a beszélgetésből ki is derült, hogy egy helyen kellene aládúcolni a födémet a földszinti helyiség alatti pincében, melyet amúgy is együtt kellene bérelni az üzletnek kinézett ingatlannal, mert az a pince máshonnan nem közelíthető meg. Az egész házat nem érinti a statikai probléma, csak ezt az üres ingatlant, ami, ha magánkézben lenne, akkor a társasház foglalkozhatna ezzel az üggyel, de mivel önkormányzati tulajdon, és a tulajdonos önkormányzat, úgy fest, nem akar az ügyben lépni, ezért nem történik semmi.
„Ez nem az én kálváriám, hanem sokaké”
Azóta eltelt fél év, és nem történt semmi. Hiába lenne érdeklődő, a JGK nem lépett. Arra hivatkoztak, hogy a jogászok vizsgálják az ügyet, és hogy majd talán ősszel a társasháznál napirendre kerülhet az ügy – tájékoztatott minket Oltai, aki hangsúlyozta, hogy nem szeretné magára kihegyezni a történetet, ez nem az ő kálváriája csupán, és ragaszkodik ahhoz, hogy egy ügyintézésnél az általános utat járja be. Mint ismert embernek, neki nem kivételezettségre lenne szüksége, nem a kapcsolatait akarja mozgósítani ilyen helyzetekben.
Szerinte a hivatal szinte feudálisan működik, a bürokrácia szintje a 80-as éveket idézi, semmit nem lehet elintézni, és nonszensz, hogy egy ennyire fontos, nagy vagyonnal gazdálkodó szervezetnél nincs olyan külső szervezet, mely vizsgálná a JGK morálját, működésének menetét és gazdálkodásának mikéntjét – és akinél lehetne panaszt tenni szerződő félként vagy potenciális bérlőként. (Tegyük hozzá, a JGK-ról készült egy átvilágítás önkormányzati megrendelésre, aminek a megfogalmazásai részben egybecsengenek az Oltai által megfogalmazottakkal, de az önkormányzat felelősségét is felveti.)
Természetesen megkérdeztük a JGK-t is részben a konkrét ügyről, részben pedig a működésükről és az ingatlangazdálkodási gyakorlatukról. Az alábbi kérdéseket fogalmaztuk meg, melyekre a JGK illetékese a jövő héten fog tudni egyéb elfoglaltsága miatt válaszolni:
- Lehet-e tudni, hogy az adott ügyben miért nem történt érdemi előrelépés?
- Van-e annak bármilyen szervezeti vagy személyi következménye, ha egy ilyen esetben semmilyen előrelépés nem történik?
- Hová lehet panasszal fordulni ilyen esetben?
- Milyen részletes képe van a JGK-nak a kerületi ingatlanvagyonának állapotáról? Ha van, akkor az hol érhető el? Ha nincs, akkor lehet-e úgy felelős ingatlangazdálkodást folytatni, ha nincsen ilyen kimutatás?
- Milyen változások történtek, illetve történnek annak érdekében, hogy több kerületi ingatlant lehessen bérbe adni, ezáltal is növelve a kerület bevételeit?
- Mennyire általános, hogy az önkormányzat által tulajdonolt üres (nem lakó)ingatlanok állapota annyira problémás, hogy anélkül, hogy jelentős összeget költene rá vagy a tulajdonos vagy a bérlő, azok nem kiadhatók?
- Van-e szakmai kapcsolatuk más kerületekkel azoknak az ingatlangazdálkodási gyakorlatukról? Megismerik-e vagy átveszik-e a best practice-eket, jó gyakorlatokat azokétól, ahol ez láthatóan működik? (Mi is írtunk ilyenről nemrég.)
Így a JGK válasza a jövő héten tud megjelenni külön cikkben.
Címlapkép: Nagy Dániel
