A Puskin utcai építkezés miatt közlekedő teherautók zajában Lánszki Regő építésügyi államtitkár jelentette be, hogy

Az államtitkár elmondta, hogy július 26-án kiválasztották a céget, amelyik a bontást elvégzi és a lehető leggyorsabban nekikezdenek a bontásnak (annak ellenére, hogy még zajlik a közigazgatási per az ügyben, melynek következő tárgyalása szeptember közepén lesz).

Szeptember elsejéig nem történik semmiféle bontási munka, az érintett részeket szerda reggel kordonnal elkerítették. A következő hónapban a Magyar Rádió épületeiből szállítják el az ott lévő ingóságokat. Ebben az egy hónapban a környékbeli lakosokat arra kéri a minisztérium, hogy gondolják át, mikor tudják beengedni a kollégákat, mert jegyzőkönyvet vennének fel a lakások állapotáról, ehhez a lakók együttműködése kell – ez ügyben is érkezik cikkünk hamarosan.

Nemcsak az ár volt a meghatározó a bontást végző cég kiválasztásában, hanem a környezetvédelmi szempontok, és az is, hogy minél gyorsabban végezzék el a munkát. 

Lánszki szerint ilyen szinten jól előkészített beruházás és bontás az elmúlt időszakban nem volt. Jövő év tavaszára kész is lesz a bontás, addigra az új kiviteli tervek is elkészülnek és nekikezdenek az építkezésnek.

Az engedélyezési tervek megvannak, a kiviteli terveken módosítottak, azokat a változtatásokat, amiket kértek a palotanegyediek, igyekeztek elfogadni, de ami a kampusz megépítését ellehetetlenítette volna, azokat nem. Lánszki reméli, hogy a 200–250 milliárdos büdzsé nem fog nőni, a módosítások még csökkenést is jelenthetnek (bár arra nem tért ki, hogy a különálló kollégium épülete miért nem a beruházás teljes büdzséjéhez tartozik).

A főbb változások: az alagsorba tervezett tornacsarnokot a földszintre helyezik, a 200 fősre tervezett kollégiumnak a Palotanegyed másik részén keresnek helyszínt. A 2027 szeptemberében kezdődő szemeszterre nem fog elkészülni az egyetem, de szeretnék, ha legkésőbb 2028-ban elkezdődne az oktatás.

További részletek:

„Az elmúlt harmincöt évben ekkora volumenű oktatási intézményi beruházás nem történt, de biztosan mondhatom, hogy az egyik legnagyobb állami beruházás, amire személy szerint is nagyon büszke vagyok”

– kezdte el a sajtótájékoztatót az államtitkár.

Szerinte a beruházás nemcsak a kampusznak érdeke, hanem a városrésznek és Budapestnek is. Egy jelenleg lepusztult városrészt, ahol a zöldfelület százaléka mindösszesen hét százalék, megújítanak, felhúznak egy olyan új, innovatív oktatási intézményt. A tömbnek mind a négy oldalát megnyitják, és az ott lévő szolgáltatásokat hozzáférhetővé teszik. A környék méltó lesz nemcsak a városrész többi részéhez, hanem a Nemzeti Múzeumhoz is. Az államtitkár szerint itt Budapest egyik legélhetőbb és legreprezentatívabb területe jön létre, ami nemcsak az idejövő új négyezer hallgatónak lesz az élettere, hanem az itt élők pozitív központja is, nemcsak életminőségi, hanem gazdasági szempontból is

Lánszki állítása szerint a bontási közbeszerzést úgy írták ki, hogy ne csak az ár legyen a meghatározó, hanem hogy minél hamarabb történjen meg maga a bontási folyamat, minél inkább figyeljen oda a vállalkozó arra, hogy a szállópor-koncentráció minél kevesebb legyen. A rezgésvédelemre maximális előírásokat szabtak, és a vonatkozó veszélyes anyagok elszállítására vonatkozóan is nagyon pontos kritériumokat tettek be a közbeszerzésbe.

„Én azt gondolom, hogy ilyen szinten jól előkészített beruházás és bontás az elmúlt időszakban nem nagyon volt. Úgyhogy mire ez a bontási folyamat megvalósul, reményeink szerint ez jövő év tavaszára megtörténik, addigra fel tudunk készülni az új kiviteli tervekkel is, és onnantól kezdve az építkezés is meg tud történni.”

Azt nem mondta el, de a 24.hu megírta (és mi is), hogy

A WHB az elmúlt évtizedben rendszeresen sikeresen szerepelt építési közbeszerzéseken, jelenleg a Pázmány Campus projekt helyszínétől 10 méterre dolgozik az Ötpacsirta–Múzeum utcai Dialógus Központ kivitelezésén (konténerei a leendő kampusz területén vannak).

A cég közel 1,7 milliárd forintos (pontosan 1 699 856 698 Ft) nettó ajánlatot tett.

A pályázaton más, politikailag is érintett cégek is indultak. A Mészáros családhoz kapcsolódó ZÁÉV Építőipari Zrt. 3,205 milliárd forintos ajánlatot tett, illetve a Matolcsy György fiának baráti köréhez tartozó RAW Development Kft. is pályázott, 2,882 milliárd forintos ajánlattal – nem nyertek.

Lánszki elmondta, hogy eredetileg 200–250 milliárdos beruházással terveztek – 150 milliárd volt az első ár, de időközben változott a büdzsé –, a végösszeget a módosítások miatt még nem látja. Azzal, hogy nem épül meg a pinceszintre tervezett tornacsarnok, amit a földszintre helyeznek át, és a kollégium sem itt lesz, ez az összeg csökken (bár arra nem tért ki, hogy a különálló kollégium épülete miért nem a beruházás teljes büdzséjéhez tartozik). Racionalizálni szeretnék a beruházást, de a minőségből nem engednének. Ugyancsak hivatkozott a zöldterületek növekedésére a jelenlegi 7%-ről 20-ra, de itt sem tudott pontos számot mondani a módosított tervek miatt. Az eredetileg tervezett 62 ezer négyzetméterről 57,5 ezerre csökken a tervek szerint a kampusz területe, ami szerinte radikális csökkenés.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel kötött eredeti megállapodás szerint 2027 szeptemberében már elkezdődött volna itt az oktatás, ez kitolódik a tervmódosítások miatt, a 2027–2028-as időpontot semmiféleképpen nem akarják túllépni.

A sajtó kérdésére az államtitkár közölte, hogy a Bródy Sándor utcai épület homlokzatát megtartják, ez emlékeztet majd a régi Magyar Rádióra, annak szellemiségére és történelmi szerepére. Arra hivatkozott, hogy ami ikonikusnak nevezhető ebben az épülettömbben, az a három történelmi palota, amiből kettő méltatlan állapotban van – bár sikerült az Esterházy- és a Festetics-palotákat összekevernie. (Korábban Lázár János miniszter még arról beszélt a bizottsági meghallgatásán, hogy le kell bontani az egész volt rádióépületet, mert innen lőttek az ávósok 1956-ban az emberekre.)

Ezek annak idején a Nemzeti Múzeum köré tudatos városszervezéssel épültek, ezért lett Palotanegyed a városrész neve. (Az igazság az, hogy a valóságban ez persze annyira nem tudatos várostervezés volt, inkább a Magyar Nemzeti Múzeumnak volt vonzó hatása a korabeli arisztokráciára, először a Festeticsek építkeztek itt nagyobb léptékben, a többiek őket követték.) Hogy a Magyar Rádió egykor itt épülhetett meg, abban ugyancsak a Magyar Nemzeti Múzeumnak volt szerepe, hiszen egykori alapító-igazgatója úgy gondolta, a rádiónak nem a politikát, hanem a magyar kultúrát kell szolgálnia.

Lánszki hivatkozott arra, hogy az 1-2 történelmi épületen túl a többi stílusa és építési minősége erősen problémás több szempontból is, az anyaghasználatot is kritizálta, külön hivatkozott azok azbeszttartalmára. Szerinte olyan szerkesztési elvekkel vagy öntervezési elvekkel valósultak meg az épületek, amik jelenleg használhatatlanok, ezzel ellentétben az új tervek egy fenntartható és jól működő épületcsoportot képzeltek ide. A régi épületeket a minisztérium véleménye szerint csak jelentős pluszköltséggel és olyan jelentős megalkuvásokkal lehetett volna megtartani, amik egyszerűen összeegyeztethetetlenek azzal, amit ők szeretnének, itt pedig ismét hivatkozott az új építészeti törvényre, annak is az emberi élet minőségét kiemelő pontra.

Mi is kérdezhettünk, így megragadtuk az alkalmat, hogy mit lehet tudni azokról a hatástanulmányokról, melyeket sosem láttunk, és rákérdeztünk, hogy az önkormányzat által megrendelt állékonysági vizsgálatot ők elvégezték-e a környező házak esetében.

Lánszki arra hivatkozott, hogy bontási engedélyt csak azután lehetett kiadni, hogy elvégezték a megfelelő vizsgálatokat, és szerinte jobb lett volna, ha az önkormányzat partner, és akkor nem lennének ilyen párhuzamos vizsgálatok. Kiderült, hogy a bontást végző cég fogja ezeket a vizsgálatokat elvégeztetni, a közbeszerzési szerződésben ez benne van. Erre ezek szerint körülbelül egy hónapjuk van, mert ha szeptemberben tényleg elindul a bontás, addig ezt el kell végezniük minden környékbeli érintett épület esetében, és dokumentálniuk is kell azt. Erről küldtek is hétfőn egy levelet az érintett házaknak.

De nemcsak a lakóházak esetében van ez a feladatuk, hanem például a Nemzeti Múzeumot is meg kell vizsgálni, valamint a megmaradó palotákat is.

„Mindenkinek tudom bizton garantálni, hogy a projekt lezártát követően egy ugyanilyen kört megteszünk, és ha bárhol van eltérés, vagy bárhol ennek kihatása van – ez benne van a bontást végző cégnek a szerződésében –, azt köteles teljes mértékig garanciával kijavítani.”

Ez az állítás azért is furcsa, mert sok esetben ilyen feladatokat utólag nem lehet elvégezni. Nem holmi repedésekről van szó, hanem egy épület statikai rendszere mehet tönkre, amit utólag kijavítani nem könnyen lehetséges, pont erre való az állékonysági vizsgálat elvégzése. Amikor rákérdeztünk, hogy hol vannak az elvégzett hatástanulmányok eredményei, az államtitkár azt mondta, azok a hatóságnál érhetők el. Erre a jelenlévő palotanegyedi civilek jelezték, hogy az egy kétoldalas dokumentum csupán, a teljes körű állagfelmérésnek csak most kezdenek majd neki.

Lánszki Regő többször utalt arra, hogy az önkormányzat nem volt partner a projektben, pedig ők már 2022 szeptemberében felvették a kapcsolatot vele. (Ne feledjük ugyanakkor, hogy 2022 tavaszára ígérték a beruházással kapcsolatos társadalmi egyeztetést, amit végül 2023–2024-ben az önkormányzat végzett el, nem a minisztérium.)

Az államtitkár úgy látta, hogy 2022 óta folyamatos egyeztetésben állnak nemcsak az önkormányzattal, de a civilekkel is, és azokat a módosításokat, melyek ellehetetlenítenék a kampusz működését, nem tudták figyelembe venni. Szerinte a közmeghallgatásokon is azt kérte az önkormányzattól, hogy legyen egy olyan lista vagy javaslatcsomag, amiben együtt tud gondolkodni a minisztérium és az önkormányzat, nemcsak a kampuszt érintően, hanem a környéket érintően is, de sajnálatos módon nem kaptak semmiféle javaslatot. Ezért Lázár János tett közzé nemrégiben egy olyan programot, melyben egy nagy volumenű városfejlesztési tervet fogalmaztak meg arról, miben segítenék majd az itt élőket.

Arra az újságírói kérdésre, hogy a 200–250 milliárd forintnak nem lett volna-e jobb helye egy másik oktatási projektben, azt felelte az államtitkár, hogy erről megoszlanak a vélemények.

Bár megpróbálták a sajtótájékoztatót rövidre vágni, a civilek jelezték, hogy a beszéd elején elhangzott egy ígéret arról, hogy őket is meghallgatják, ők is hozzászólhatnak, nem csak a sajtó, ezért némi unszolás után még nem ért véget az esemény.

Márkus Ferenc, a Zöld Palotanegyedért csoport képviselője, palotanegyedi lakos, építőmérnök arra hívta fel a figyelmet, hogy nem zajlott le az az egyeztetés, amit ők szerettek volna, legalább három éve kellett volna alapvető kérdéseket megvitatni. Rámutatott a terület jelenlegi túlterheltségére és beépítettségére, amin a több ezer egyetemista léte csak rontani fog. Nem az építkezés ellen vannak, hanem az ellen, hogy ide egy kampuszt hozzanak létre.

Rögtön látszott itt is, hogy mennyire más az elképzelése a társadalmi egyeztetésről és a párbeszédről a helyieknek, illetve az önkormányzatnak az egyik oldalon és a minisztériumnak a másik oldalon – bár ez az egész eddigi folyamat során is látszott. Az államtitkár arra hivatkozott, hogy ők igenis benne voltak ebben a párbeszédben, ezért is módosítottak a terveken. Szerinte az, hogy többször találkozott a civilekkel és az önkormányzattal is, kimeríti az egyeztetést, amit az új építészeti és beruházási törvények is előírnak. Az, hogy nem minden civil javaslatot fogadnak el, még nem jelenti az egyeztetés hiányát.

Márkus rámutatott, hogy ami valódi társadalmi egyeztetés, azt nem a minisztérium végezte el, hanem a Józsefvárosi Önkormányzat. Ennek az eredménye pedig az, hogy egyáltalán nincs meg az a kellő társadalmi támogatottság, ami legitimálná ezt a beruházást.

A Lánszki-féle narratíva továbbra is kimerült abban, hogy ők mindent megtettek, csak nem volt megfelelő partner hozzá. Ők egy nagyon pontos önkormányzati javaslatcsomagot vártak, de ilyet nem kaptak. Az államtitkár arra kérte az önkormányzatot, hogy ne zárkózzanak el az általuk ajánlott tervtől a környék megújítására – majd távozott a sajtótájékoztatóról.

Márkus Ferenc a sajtó megjelent képviselőinek elmondta, hogy a bontás és építési folyamat 5-10 évre tenné élhetetlenné ezt a lakókörnyezetet. Lázár János tett egy ajánlatot, hogy kivásárolják azokat az ingatlantulajdonosokat, akik ezt nem kívánják végigélni itt, de az embernek az otthona, nem csupán egy pénzügyi értéket képviselő ingatlan, hanem ez a lakókörnyezetük, amit nem kívánnak feladni.

„Az új építészeti és beruházási törvény is azt helyezi előtérbe, hogy a lehetőségek szerint a meglévő épületeket hasznosítsuk, ne pedig bontsunk és újakat építsünk – itt kiváló lehetőség volna erre. Az idei nyár megint csak rámutatott, milyen nagy problémát jelent a városi hőszigetek jelenléte, a felmelegedés. Értjük azokat a számokat, amik szerint hétről húsz százalékra növekedne itt a zöldterületi mutató. Meglátásunk szerint ezt lényegesen nagyobb mértékben is lehetne és szükséges is volna növelni. Egy történelmi lehetőség van most Budapest életében, hogy egy városközepi zöldterület-növekedést hajtson végre.”

Kitért arra is, hogy már megtelt a Palotanegyed, erre ráereszteni még több mint 4000 főt önmagában kihívást jelent. Elmondta, hogy közérdekű adatigényléssel fordult a minisztériumhoz, amiben rákérdezett, ki és milyen szempontok szerint, illetve milyen alternatívák közül választotta ki ezt a területet a Pázmány Campus számára. Erre a minisztériumtól azt a választ kapta, hogy nincsen a birtokukban ilyen tanulmány. Most a sajtótájékoztatót megelőző beszélgetésen az államtitkár csupán annyit mondott, hogy nem egy ember kénye-kedve szerint történt a kijelölés, viszont azóta sem látni, kinek a döntése, hogy egy olyan területre kerüljön ez a projekt, ahol érdemben nem fér el.

Arra a kérdésre, hogy milyen eszközei vannak most a civileknek, Márkus elmondta, igyekeznek minden jogi lehetőséget megragadni, és a polgári engedetlenségnek is vannak eszközei, ezekről azonban nem akart részleteket elárulni.

Perényi László építész, a Civilek a Palotanegyedért Egyesület (CaPE) képviselője azt mondta, arról nem esett szó, hogy miként lesz megvalósítható a bontás, aminek óriási környezeti terhelése lesz, a három és fél méter széles falú atombunkeré például. Vagy hogy a bontási tervben a kormányhivatali műemlékvédelmi szakértő is megállapította, hogy nem javasolja a 6-os stúdió elbontását, az a kormány felelőssége és az egyetemé, hogy megtartsák azt és funkcióval töltsék meg, mert ilyen épület nincs még egy a világon.

Rádai Dániel, a városfejlesztésért felelős alpolgármester úgy nyilatkozott, hogy az önkormányzat igenis megkereste a minisztériumot a társadalmi egyeztetést követően azzal a konklúzióval, hogy a lakók igényei alapján a terveket módosítani szükséges. Az önkormányzat végzi el azt a statikai vizsgálatot, amit az állam nem akart. Nem igaz, hogy a bontási engedélyeknek része egy statikai felmérés, az érintett Szentkirályi utcai házak esetén fontos a teljes állékonysági vizsgálat.

Szerinte a közbeszerzésben győztes ajánlat egyébként környezetterhelés tekintetében lényegesen rosszabb, mint amit más pályázók vállaltak. A kivitelező megbízott egy céget, hogy mérje fel a lakások állapotát, hogy ha repedések találhatók-e bennük, s majd három év múlva vitatkozhatnak a lakókkal azon, hogy az építkezés vagy a bontás bármilyen további repedést okozott-e és az kinek a hibája. Ez egy kifejezetten rosszhiszemű és cinikus eljárás az állam részéről, ami messzemenőkig figyelmen kívül hagyja a helyi lakók érdekeit. Az önkormányzat a társadalmi egyeztetést három éve próbálja a minisztériummal közösen elvégezni, de ettől az ÉKM elzárkózott, mert nem volt hajlandó azt a kérdést feltenni, hogy a lakók támogatják-e ezt a projektet.

Arra a kérdésre, hogy ő lát-e olyan helyet a környéken, ahol a kollégium megépülhetne, azt mondta, hogy a Palotanegyedben vannak foghíjtelkek és olyan is, ami állami tulajdonú ingatlan. De Józsefvárosban máshol is felépülhetne, az egyetem egyik kara is tizenöt percnyi távolságon belül van.

Végül lapunknak elmondta, hogy Magyarországon gyakorlatilag precedens nélküli, hogy egy közigazgatási per döntése előtt megkezdenek egy olyan bontási munkát, amivel kapcsolatban zajlik egy bírósági eljárás. Mert ha egyébként elveszíti a minisztérium a pert, akkor kis túlzással vissza kellene építsék az elbontott épületeket.

A sajtótájékoztatóval párhuzamosan közleményt adott ki a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Titkársága. Ebben leírták, hogy 2024. július 31-én átadták a PPKE új kampuszának helyszínét az Építési és Közlekedési Minisztériumnak. Az MKPK kikötötte, hogy az ÉKM garantálja az MTVA-val kötött szerződéses kötelezettségek teljesítését 2024. augusztus 31-ig. Az ÉKM felelős a munkaterületért, beleértve a bontási és építési munkálatokat, valamint a vállalkozói szerződéseket. Az MKPK és a PPKE reméli, hogy a munkálatok minimális környezeti terheléssel valósulnak meg, és az új kampusz hozzájárul majd a környék életminőségének javulásához. A céljuk, hogy a Palotanegyed érintett része ismét Budapest és Józsefváros egyik ékköve legyen.

A napokban dőlt el az is (a július 29-i Magyar Közlönyben jelent meg), hogy augusztustól az ügy koordinációját már nem Budapest Főváros Kormányhivatala, hanem a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal látja el.

Fotók: Karancsi-Albert Rudolf