Sokszor már egy vezetéknév hallatán elzárkóznak a bérbeadástól a lakástulajdonosok. Ha egy roma származású érdeklődő mégis eljutna a bérlésig, akár többszörös áron, rossz minőségű lakást tud csak kivenni. A hátrányos megkülönböztetés jelenségét az Uccu Alapítvány vezetője és az Etikus Ingatlanos Közösség védnöke is validálta. De vajon mitől tartanak ennyire a tulajdonosok?

Amikor a mai Magyarországon a „cigánykérdésről”, a mélyszegénységről, a gettósodott településekről, településrészekről vagy a munkaerőpiaci helyzetről vitatkozunk, a közvélemény és a politika előszeretettel tesz úgy, mintha ezek a problémák „etnikai sajátosságokból” fakadnának. A történelmi tények azonban egy egészen más, sötétebb történetről mesélnek. A mai napig ható strukturális csapdahelyzetet, amelyben a hazai cigányság jelentős része él, nem a közelmúlt hibái szülték. Az alapokat a XVIII. századi Habsburg-abszolutizmus államilag irányított, erőszakos asszimilációs politikája fektette le.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem júniusban átszervezés címén elbocsátotta Bognár Bulcsu docenst. Az oktató szerint valójában az LMBTQ-témájú – az egyetem szerint katolikus szellemiséget sértő – tanulmánya miatt mondtak fel neki. Az egyetem ellen indított perben a TASZ képviseli a docenst. Vissy Beatrix jogász, a TASZ Közéleti Részvételi Programjának szenior szakértője válaszolt kérdéseinkre.

Egy túlsúlyos erdélyi cigány fiú erős megfelelési kényszerrel kezdi meg középiskolai tanulmányait. Társai bántalmazása miatt majdnem feladja.

„Az alaptörvény-módosítás alapvető szabadságunkat és egyenlő méltóságunkat sérti” – ELTE-s oktatók aláírásokat gyűjtenek a Pride-korlátozás és a gyülekezés jogának csorbítása miatt.