A hivatalos kommunikáció szerint Budapest továbbra is „Európa egyik legbiztonságosabb városa” (bár ehhez statisztikákat nem mellékeltek), a számok árnyalják az idilli képet.

Bűnözés: aggasztó trendforduló

A rendőri eljárásban regisztrált bűncselekmények száma 2024-ben 28 százalékkal emelkedett – 40.754 esetről 52.185-re ugrott.

Ez a drasztikus növekedés részben két nagyobb sorozat-bűncselekménynek (egy egészségügyi költségvetési csalásnak és egy üdülési jogokkal kapcsolatos csalásnak) tudható be, de ezek nélkül is 13,7 százalékos lenne a növekedés.

Különösen figyelemre méltó, hogy a korábbi évek javuló tendenciája 2022-től megfordult.

A 100.000 lakosra jutó bűncselekmények száma 26,9 százalékkal nőtt, 2439-ről 3095-re, ami az európai összehasonlításban már korántsem olyan hízelgő. A közterületen elkövetett bűncselekmények száma szerényebb mértékben, 4,4 százalékkal emelkedett, elérve a 13.599 esetet – áll a Budapesti Rendőr-főkapitányság éves összefoglalójában.

Kiemelten kezelt bűncselekmények: csökkenő erőszak, növekvő csalások

A kiemelten kezelt bűncselekmények statisztikája vegyes képet mutat. Örvendetes, hogy az emberölések száma 17,1 százalékkal csökkent, különösen a szándékos, befejezett emberölések, amelyek száma 30,8 százalékkal lett alacsonyabb (13-ról 9-re csökkent). A testi sértések száma 8,7 százalékkal, a súlyos testi sértések száma 7,5 százalékkal apadt. A legdrámaibb javulás a halált okozó testi sértéseknél látható: 75 százalékos csökkenéssel, 4-ről mindössze 1 esetre mérséklődtek.

A garázdaságok száma is csökkent, 14,1 százalékkal kevesebb, összesen 2254 ilyen bűncselekményt regisztráltak. A kábítószer-terjesztéssel kapcsolatos bűncselekmények száma szintén 21,6 százalékkal esett vissza, 162-ről 127-re.

Ezzel szemben meredeken, 50,8 százalékkal nőtt a csalások száma, elérve az 5739 esetet. A rongálások száma 30,2 százalékkal emelkedett, 2005-ről 2611-re, az embercsempészés pedig pontosan 50 százalékkal, 28-ról 42-re ugrott.

Vagyonbiztonság: a tolvajok alkalmazkodnak a korhoz

A lopások száma – beleértve a betöréses lopásokat is – 13,3 százalékkal nőtt, 13.419-ről 15.199-re. Bár ez a szám még messze elmarad a 2010-es 52.429-től, a trend megfordulása aggodalomra ad okot.

Az autótulajdonosoknak sincs sok okuk az örömre: a személygépkocsi-lopások 14,6 százalékkal emelkedtek (103-ról 118-ra), a zárt gépjármű-feltörések száma pedig 29,4 százalékkal nőtt (326-ról 422-re). Úgy tűnik, egyes tolvajok idén különösen aktívak voltak a parkolókban.

Érdekes módon a lakásbetörések száma ugyanakkor 7,1 százalékkal csökkent, 940-ről 873-ra – talán a távmunka elterjedése és az otthon tartózkodás is visszatartó erőt jelentett. A jármű önkényes elvétele viszont 10,8 százalékkal, 93-ról 103-ra nőtt, ami arra utalhat, hogy több elkövetőt a pillanatnyi lehetőség és nem a hosszú távú haszonszerzés motivált.

Online bűnözés: messziről kifosztani másokat

A digitális bűnözés statisztikái kifejezetten aggasztóak. Az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalások száma egyenesen 87,8 százalékkal szökött fel, 2551-ről 4790-re, az online csalások pedig 69,5 százalékkal nőttek, elérve a 3927 esetet. A grafikonokból kitűnik, hogy 2020-ról 2024-re közel négyszeresére nőtt az online csalások száma.

Mintha a bűnözők is felfedezték volna, hogy kényelmesebb otthonról, papucsban kifosztani másokat, mint személyesen fáradozni. A rendőrség szerint e bűncselekmények közös jellemzője „a fejlett technikai eszközök használata, az elkövetési módszerek folyamatos változása és fejlődése, a hosszú ideig megőrzött anonimitás, a globális hatókör, valamint a pénzmosás, mint szükségképpeni bűncselekmény kapcsolódása”.

Eredményesség: kevesebb lebukás

A rendőri munka eredményessége összességében romlott. A nyomozáseredményességi mutató 58,2 százalékról 53,4 százalékra csökkent, ami azt jelenti, hogy az elkövetett bűncselekmények közel felében nem sikerült eredményes nyomozást folytatni. A közterületen elkövetett bűncselekmények nyomozáseredményessége még nagyobb mértékben, 70,2 százalékról 63,3 százalékra esett vissza.

A legsúlyosabb bűncselekmények felderítésében továbbra is kiváló a rendőrség teljesítménye: a szándékos emberölések és a halált okozó testi sértések nyomozáseredményességi mutatója is 100 százalék. A testi sértések felderítése 86 százalékon, a súlyos testi sértéseké 79,7 százalékon áll. A garázdaság felderítése is jó arányú, 80,6 százalékos, bár ez 2,3 százalékpontos csökkenést jelent.

A vagyon elleni bűncselekmények felderítése azonban továbbra is kihívást jelent. A lopások nyomozáseredményessége 30 százalék körül stagnál, míg a személygépkocsi-lopás nyomozáseredményessége jelentősen, 62,3 százalékról 47,6 százalékra zuhant. Hasonlóan gyengült a zárt gépjárműfeltörések felderítése is, 45,7 százalékról 34 százalékra.

Kiemelkedően jó viszont a rablások nyomozáseredményessége, amely 94,8 százalékról 96,8 százalékra javult, és a csalások felderítése is jelentősen jobb lett, 66,6 százalékról 74,8 százalékra nőtt. Az online csalások felderítési mutatója is figyelemre méltóan javult: a 2022-es 49,9 százalékról 2024-re 77,1 százalékra – ebben vélhetően a digitális nyomozási képességek fejlődése is szerepet játszott.

Szabálysértések: jobban figyelnek a bolti lopásokra

A tulajdon elleni szabálysértések is gyakoribbá váltak, bár szerényebb mértékben: 2,9 százalékkal több, összesen 8279 ilyen ügyet regisztráltak. Jó hír, hogy itt a felderítési arány látványosan javult: 31,9 százalékról 48,7 százalékra emelkedett.

A bolti lopások esetében a felderítési mutató már a 63,8 százalékot is elérte, míg a nem bolti lopások esetében 50,6 százalékra nőtt. Ez azt jelenti, hogy a könnyelműbb tolvajok több mint fele lebukott, ami akár komoly visszatartó erőt is jelenthet.

Közlekedésbiztonság: egyértelmű javulás

Miközben a bűncselekmények terén vegyes a kép, a közlekedésbiztonság egyértelműen javult a fővárosban. A személysérüléses balesetek száma 6,3 százalékkal csökkent (3094-ről 2900-ra), a halálos kimenetelű balesetek száma pedig jelentős mértékben, 25,6 százalékkal esett vissza (43-ról 32-re). A súlyos sérüléses balesetek száma is 25,5 százalékkal csökkent (875-ről 652-re).

A balesetekben meghaltak száma 44-ről 36-ra, a súlyosan sérültek száma 923-ról 673-ra csökkent. Mindez annak fényében biztató, hogy az utakon közlekedő járművek száma évről évre növekszik.

A rendőrség jelentősen növelte a sebességellenőrzések számát. 2024-ben 175 helyszínen 9342 alkalommal összesen 91.047 felvételt készítettek a változtatható helyű Komplex Közlekedési Ellenőrzési Pontokkal. Októberben üzembe helyezték a VIDAR típusú sebességmérő készülékeket is, amelyekkel az év végéig 18 helyszínen 92.372 sebességtúllépést rögzítettek.

Az ittas állapotban okozott balesetek statisztikái is javultak: arányuk az összes személysérüléses balesethez viszonyítva 5,8 százalékról 4,8 százalékra csökkent. Az ittasságot vizsgáló ellenőrzések száma 38,3 százalékkal nőtt (225.264-ről 311.512-re). Úgy tűnik, a rendőrség komolyan vette a korábbi évek riasztó baleseti statisztikáit.

Sikeres felderítések és különleges feladatok

A rendőrség több kiemelt ügyet is sikeresen felderített. Letartóztattak egy programfejlesztő egyetemi hallgatót, aki adathalász módszerrel több mint 100 személy Neptun-fiókját törte fel, hogy az ösztöndíjakat a saját számlájára irányítsa. Elfogtak egy 53 éves férfit is, aki rendszeresen fosztogatta a MÁV jegykiadó automatáit, és ezzel több mint 20 millió forint kárt okozott.

Jelentős feladat volt az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2024. évi választásának zavartalan lebonyolítása.

Kiemelkedő rendőri feladatot jelentett az Európai Unió Tanácsa magyar soros elnökségi rendezvényeinek biztosítása. A félév során összesen 184 eseményt rendeztek meg Budapesten, köztük 14 informális miniszteri tanácsülést, amelyeken közel 5000 rendőr vett részt. A BRFK részt vett a 2024. szeptemberi dunai árvízi védekezésben is.

Preventív intézkedések és jövőbeli célok

A rendőrség folytatja a már bevált bűn- és baleset-megelőzési programjait. Az OVI-ZSARU program keretében 61 óvodában 3077 gyermeket, a DADA programmal 19 iskolában 2409 tanulót, az ELLEN-SZER programmal 5 iskolában 376 diákot értek el. Az Iskolai Bűnmegelőzési Tanácsadó hálózat munkatársai 31 iskolában, 506 osztályban, összesen 13.015 tanulónak tartottak figyelemfelhívó előadásokat.

A BRFK 2025-re több fontos célt tűzött ki, köztük a bűnügyi felderítés és nyomozás eredményességének javítását, az online bűncselekmények elleni hatékonyabb fellépést, valamint a bűnügyi ügyfeldolgozás időszerűségének javítását. Továbbra is kiemelt cél a közlekedésbiztonság további javítása, a reagálóképesség fenntartása, valamint az állomány megtartása és a hatékony toborzás.

Következtetés: Változó bűnözés, adaptív válaszok

A 2024-es statisztikák legfontosabb tanulsága, hogy a bűnözés struktúrája egyértelműen átalakult: a klasszikus vagyon elleni cselekmények helyett egyre inkább az online térben elkövetett bűncselekmények dominálnak. Miközben az elmúlt évtizedben szinte minden bűncselekménytípus esetében jelentős javulás történt, 2022-től kezdve egyre több területen mutatkozik romló tendencia.

A közlekedésbiztonság terén elért eredmények azt mutatják, hogy a célzott rendőri ellenőrzések, a szabályok következetes betartatása és a prevenció valóban hatékony eszközök a balesetek számának csökkentésében.

A statisztikák mögé nézve látható, hogy a modern nagyvárosi bűnözés problémáira modern, adaptív rendőrségi válaszokra van szükség – különösen az online térben, ahol a bűnelkövetők egyre nagyobb számban keresik áldozataikat. Papucsos hackerek és digitális zsebtolvajok ellen pedig nehezebb fellépni, mint a hagyományos bűnözőkkel szemben.

Nyitókép: Balogh Zoltán / MTI