Elsőre furcsának tűnhet, hogy közös alkalmon vegyék sorra ezeknek a saját arculattal bíró városnegyedeknek a gondjait. A kérdésekből azért kitűnt, hogy nem is választja el őket éles határ és inkább, mint a szivárvány színei, széles átmenetekkel kapcsolódnak egymáshoz.
A június 17-i közösségi fogadóórát a Horánszky utcai H13-ban tartották. A kérdésekre Pikó András polgármester és Rádai Dániel, Udvarhelyi Tessza és Sátly Balázs alpolgármesterek, Könczöl Dávid, Bihari György, Shakkour Aram és Oláh József önkormányzati képviselők, valamint a polgármesteri hivatal és a kerületi cégek illetékesei válaszoltak.
Kérdezni, hozzászólni nemcsak a helyszínen lehetett, hanem a Facebook-közvetítést figyelve is.
Ezeknek a negyedeknek az önkormányzati választásokat követően ez volt az első közösségi fogadóórája, ezért az újonnan választott képviselők – Bihari György, Shakkour Aram és Oláh József – az elején röviden bemutatkoztak és megosztották az eddigi tapasztalataikat is. Gelencsér Lilla, a Rév8 munkatársa pedig a Népszínház utca fejlesztésével kapcsolatos társadalmi egyeztetésről számolt be.
Nehezen szűnő gondok
Felidézünk néhány fontosabb kérdést, melyekre jellemző, hogy sokszor hosszú idő óta fennálló problémákról szólnak.
Az első kérdést, inkább észrevételt olyasvalaki tette, aki a Palotanegyed és a Csarnoknegyed határán él évtizedek óta, így bizonyos nosztalgiával idézte fel a régi Rákóczi tér emlékét. Kevesli a virágokat, sokallja a kutyákat, és
máig nem barátkozott meg a 4-es metró tolakodó kőépületével.
Ugyanakkor mindjárt dicsért is, a térre szervezett családbarát programot nagyon élvezte. Ő is aggódik a csarnok sorsáért, bár reménykeltőek a csarnoki programok, az nem mondható, hogy ezzel meg van oldva a kérdés. Dicséret után mindjárt jött a kritika is.
„Egyre szörnyűbb hely a Gutenberg tér”: a sokadszor felújított játszótér padját csavarostól szakították ki nemrég, kellene éjszakára is rendőr.
Nem elég biztonságosak a kóddal nyitható kapuk, sokszor kapják meg idegenek is a mesterkódot, mondta egy Bródy Sándor utcai lakó, aki látta is, hogyan rúgják be a kaput.
Újra előkerült a 99-es busz Népszínház utcai állomásának kérdése, ami a kérdező szerint inkább romlott, mint javult az elmúlt 3 év alatt. Fénykép bizonyítja, hogy legutóbb egyszerre 6 busz foglalta a helyet a Népszínház utca végén, a járdán alig lehetett haladni. Pozitívum ugyanakkor, hogy
„ki lett virágozva az utca”, ami egyébként „tele van pisivel, kakival”.
Szerinte a gyakori tisztítás nem oldja meg a probléma gyökerét.
A Népszínháznegyed multikulturális mivoltával nincs mindenki megelégedve. Egy régen ott élő sajátos szemszögből közelítette meg a kérdést. A családja megszenvedte a Benes-dekrétum miatti betelepítést Csehszlovákiába, a kitelepítést Németországba, „és hirtelen úgy érzem, hogy az utcában nem vagyok jó szemmel nézve, mert nem rám számítanak”, amikor felvetődik a környék sokszínűségének fejlesztése. S van-e terv az üres üzletek kiadására, „hogy
épkézláb üzletek jöjjenek,
mondjuk gyógyszertár, s nem egy újabb török étterem vagy Kashmir-üzlet”.
99-es busz és megállója, Rákóczi tér, Népszínház utca – Pikó András polgármesternek újra el kellett mondania, hogy ezek fővárosi területek, s bár van egyetértés a fővárossal, a dolgok lassan haladnak, és sok esetben az önkormányzatnak kell magára vállalnia fővárosi feladatokat, hogy haladást érjenek el. „Mi szeretnénk, ha a józsefvárosi területek gazdája és fenntartója Józsefváros lenne, és természetesen az ehhez szükséges anyagi forrásokat is megkapjuk.”
A Népszínháznegyed mai kulturális sokfélesége az utóbbi évtizedek alatt jött létre. „Tiszteletben tartjuk, hogy így alakult, és
nincsen olyan tervünk, hogy oda bárkit betelepítsünk”,
mondta Pikó.
Sátly Balázs alpolgármester beszélt az önkormányzat terveiről, hogyan hatnának arra, hogy a többségében magántulajdonú üzlethelyiségekbe több élet költözzön. A Rév8-ban most alakítják ki ennek a projektnek a részleteit.
A negyedekben élők felhozták a közbiztonság és a hajléktalanság kérdését is. Ezek nem specifikus kérdések, kerületi (sőt budapesti) szintű témák, ezért minden hasonló fórumon felmerülnek. És ezekre a válasz itt is az, mint másutt: az önkormányzat szorgalmazza a szoros együttműködést a rendőrséggel, több mint 1 milliárd forinttal támogatja is őket, a hajléktalanság gondja pedig csak állami programokkal és budapesti szintű összefogással, szolidaritással lenne javítható a kerületben.
Ha a fogadóóra egészére kíváncsi, ezt a Facebook-videót nézze meg.
