Karácsony Gergely főpolgármester január 14-i bejelentése szerint a város készen áll arra, hogy kihasználja az elmúlt évek környezetvédelmi fejlesztéseinek eredményeit, melyeknek köszönhetően a Duna vízminősége jelentősen javult és több szakaszon már fürdésre is alkalmas.
Vitézy Dávid várospolitikus már decemberben felvetette a Fővárosi Közgyűlésben a dunai szabadstrandok újranyitásának ötletét, melyet főpolgármesteri kampányában is pedzegetett. A szakember rámutatott, hogy Európa számos nagyvárosában, köztük Koppenhágában, Amszterdamban, Párizsban és Berlinben már sikerrel működnek hasonló városi uszodák és strandok, amelyek a modern szennyvíztisztítási technológiáknak köszönhetően biztonságosan üzemeltethetők.
A kezdeményezés legaktívabb támogatója a Valyo (Város és Folyó Egyesület), amely már évek óta dolgozik azon, hogy a budapestiek újra birtokba vehessék a Dunát. Az egyesület rendszeres vízminőség-vizsgálatokat végez, és a 2024-es mérések azt mutatják, hogy a folyó vize több helyen is megfelel az európai uniós és magyar fürdővíz-minőségi előírásoknak. Ez alól csak az árvizes időszakok és a jelentősebb esőzések utáni periódusok jelentenek kivételt.
A terv megvalósítását segíti, hogy 2025. január 1-jétől az új Dunai Építési Szabályzat már tartalmazza a lebegő uszodák létesítésének jogi kereteit. A kezdeményezést számos civil szervezet is támogatja.
Az elmúlt években már volt lehetőség tesztelni a dunai strandolás újraindítását. A Római-parti Plázs 2022-ben nyitotta meg kapuit, és azóta is töretlen népszerűségnek örvend.
A szabadstrand mintegy 500 méteres partszakaszon várja a látogatókat, ingyenes belépéssel, kavicsos parttal és napágyakkal. A kezdeményezés sikere azt mutatja, hogy van igény a természetes vízi fürdőzésre a fővárosban.
A cikk szerzője maga is kipróbálta három éve májusban, milyen városban fürödni a Dunában. Igaz, nem Budapesten, hanem Bécsben, az Öreg-Duna mentén – ez a Duna egyik ága.
A dunai fürdőzésnek egyébként gazdag történelmi hagyománya van Budapesten. Az első dokumentált dunai fürdő már 1789-ben működött a mai Március 15. térnél, a Piaristák épülete mögött. A XIX. század elejétől kezdve pedig egyre több úszóstrand jelent meg a folyón. 1817-ben nyílt meg az első katonai úszóintézet a Margit-szigettel szemben, majd 1829-ben Mayer György úszóiskolája. Ez utóbbi kezdetben kizárólag férfiakat fogadott – a nők csak 1837-től látogathatták, akkor is csupán a legmelegebb déli órákban. Ez a korlátozás jól tükrözi a kor társadalmi normáit: a fürdőzést sokáig úri huncutságnak, férfiak időtöltésének tartották.
Az igazi aranykor a XIX–XX. század fordulóján köszöntött be, amikor már a nők is teljes jogú látogatói lehettek a strandoknak. Ekkor már két típusú fürdőhely létezett a Dunán: a hagyományos parti szabadstrandok és az úszóstrandok vagy Duna-uszodák. Ez utóbbiak különleges építmények voltak: fából ácsolt, vízen úszó szerkezetek, amelyek védett medencét öleltek körül. Úgy alakították ki, hogy a folyó vize szabadon átfolyhasson rajta, de az örvényektől és a hordaléktól megvédje a fürdőzőket.
A két világháború közötti időszakban élte a dunai strandélet a fénykorát. Az Erzsébet hídtól az Országházig sorakoztak az uszodák, évente 7-8 ilyen létesítmény működött a fővárosban. A tehetősebb polgárok olyan elegáns helyeken fürdőzhettek, mint a Mayer–Depiny-féle uszoda a Vigadó térnél vagy a Scholtz-féle uszoda az Országház előtt. A szegényebb rétegek számára a főváros ingyenes strandokat üzemeltetett, például a Gellért rakparton, Óbudán és az újlipótvárosi Dráva utcánál. Ezeken a helyeken már minden társadalmi rétegből származó nők és férfiak együtt élvezhették a Duna hűsítő vizét.
A strandok nemcsak fürdőhelyként, hanem társasági térként is működtek, ahol a korábbi szigorú nemi elkülönítés helyett már természetes volt a kevert társaság. A Margit-szigettel szemközti Duna-strand különösen népszerű volt a művészvilág körében – színésznők és színészek, primadonnák voltak törzsvendégei, különösen azok, akik nyáron is Pesten maradtak játszani. A strandon pedig nem csak fürdőzni lehetett: aki nem akart vízbe menni, nézői jegyet válthatott és a partról figyelhette a többieket.
A második világháború után azonban fokozatosan megszűnt ez a fajta városi fürdőkultúra. A növekvő környezetszennyezés miatt romlott a vízminőség, és az 1973-as hivatalos tiltás végleg pontot tett a dunai strandolás történetének végére.
Most azonban, fél évszázad elteltével, úgy tűnik, hogy a modern környezetvédelmi technológiáknak köszönhetően újra lehetőség nyílhat arra, hogy a budapestiek visszahódítsák maguknak a folyót, és a Duna ismét a városi élet szerves részévé váljon, ahogyan egykor volt. Amire azonban mindenképp szükség lesz, az még a Sára Botond főispán vezette Budapesti Kormányhivatal pecsétje, ugyanis nekik kell engedélyezniük a működést. Addig pedig még sok víz folyik le a Dunán.
Valójában annyi az újdonság a történetben, hogy Budapestről beszélünk, mert a Dunában számos helyen lehet fürdeni a fővároson kívül. Ez a 22 szabadstrand várta az elmúlt évben a fürdőzni vágyókat:
- Dömsödi Szabadstrand (2344 Dömsöd, Középső-Dunapart)
- Vadkacsa Szabadstrand (Ráckeve, Duna-híd, Dömsödi út 4.)
- Szigetcsépi Szabadstrand (2317 Szigetcsép, Zrínyi Miklós utca 32.)
- Szigetszentmártoni Szabadstrand (2318 Szigetszentmárton, Telkes u. 10.)
- SHO Beach (Budapest XI. kerület, (Kopaszi-gát)
- Verőce Szabadstrand (2621 Verőce, Duna bal partja)
- Nagymaros Szabadstrand (2626 Nagymaros, a Magyar utca és a Király utca közötti, Hunyadi sétány nevű Duna-parti rész)
- Zebegény Szabadstrand (2627 Zebegény)
- Forgó strand (Szentendrei-Duna-ág jobb partján)
- Horányi strand (2015 Szigetmonostor)
- Postás strand (2000 Szentendre)
- Római-parti Plázs (1039 Budapest, Kossuth Lajos üdülőpart)
- Alsógödi Szabadstrand (2131 Göd)
- Felsőgödi Szabadstrand (2131 Göd, Felsőgöd, 3659/1 és 3255/2 hrsz.)
- Dunakeszi Szabadstrand (2120 Dunakeszi)
- Dunaújvárosi Szalki-szigeti Szabadstrand (2407 Dunaújváros, belterület, a Duna jobb partján nyíló öböl délkeleti partszakaszán található)
- Bajai strand (Kamarás-Duna területén, Sugovica)
- Győri Aranypart strand (9024 Győr)
- Koppánymonostor Szabadstrand (2903 Koppánymonostor)
- Itató strand (9246 Mosonmagyaróvár)
- Halászi strand (Duna sétány 1053/5 hrsz.)
- Dunasziget Zátonyi strand (0213/228 hrsz.)
Címlapi fotó: Karancsi-Albert Rudolf
