Az igazán meglepő az, hogy mindez mindössze 26 kamera munkájának eredménye, amik 47 forgalmi sávot pásztáznak. El lehet képzelni, mennyi lehetett a „sikeres” gyorshajtás az elmúlt években, amikor még nem voltak ilyen modern eszközök az utakon.

A számok tükrében: javuló tendencia vagy statisztikai illúzió?

A kezdeti sokk után – amikor novemberben 52.926 esetben kellett borítékot küldeni a szabálytalankodóknak – látványos csökkenés következett be. Decemberben már „csak” 38.154, januárban pedig 27.195 gyorshajtást regisztráltak. A rendőrség örömmel nyugtázza ezt a trendet, bár józanul meg kell jegyezni, hogy január hagyományosan a legalacsonyabb forgalmú hónap. A valódi próbát a tavaszi hónapok fogják jelenteni, amikor újra megélénkül a városi közlekedés.

Sebességrekorderek és más városi legendák

Ha azt hinnénk, hogy a gyorshajtás csak néhány kilométer per órás túllépést jelent, nagyot tévednénk. Az Üllői úton például – ahol egyébként 50 km/h a megengedett sebesség – valaki úgy gondolta, hogy 158 km/órával kellene közlekedni. Ez a bravúr 468 ezer forintjába került, ez valószínűleg még egy jól kereső budapesti polgár pénztárcáján is nyomot hagy.

De nem ő volt az egyetlen, aki úgy gondolta, hogy a városi utakat versenypályának nézheti. A Szentendrei úton 147 km/órával, a Váci úton 134 km/órával, a Ferihegyi repülőtérre vezető úton pedig 135 km/órával mértek autósokat. Az Árpád hídon – amely egy tragikus baleset miatt került reflektorfénybe –

Ami a pénztárcát illeti

A három hónap „termése” pénzügyileg sem elhanyagolható: összesen 5.999.402.000 forint bírságot szabtak ki. Ez napi szinten 64,5 millió forintot jelent, ami nagyjából egy kisebb vidéki település éves költségvetésével egyenlő. Az átlagos bírság 50.724 forint volt – körülbelül egy átlagos magyar család egyheti bevásárlása.

A legforróbb pontok a térképen

A legtöbb szabálysértőt öt helyszínen mérték:

• Az Üllői út 90-nél, ahol láthatóan sokakat csábít a széles, egyenes út gyorsulási versenyre.
• A Petőfi híd budai hídfőjénél, a Goldmann György térnél, ahol a lejtős szakasz sokakat késztet túlzott sebességre.
• A Szentendrei úton a Raktár utcánál, klasszikus „bevezető út” jellege csábítja gyorshajtásra az autósokat.
• A XXII. kerületi Hunyadi János úton a Duna utcánál.
• A Rákóczi híd budai hídfőjénél a Szerémi út felé.

Miért most és miért így?

A kamerarendszer telepítésének közvetlen előzménye egy tragikus Árpád hídi baleset volt, amely után politikai ügy lett a száguldozók megfékezése. Karácsony Gergely főpolgármester még 2023 nyarán jelentette be, hogy azonosították azokat a pontokat, ahol a közlekedésbiztonság miatt leginkább szükség van az ellenőrzésre.

A modern kamerarendszer a nap 24 órájában működik, és az országos VÉDA Közúti Intelligens Kamerahálózat részeként minden időjárási és fényviszony mellett képes azonosítani a szabálysértőket. A rendőrség szerint a rendszer már most érezhető változásokat hozott: a kezdeti napi 3000 feletti esetszám mostanra 1000 alá csökkent.

Mit hoz a jövő?

A nagy kérdés természetesen az, hogy hosszú távon mennyire lesz hatásos ez a szigorú ellenőrzés. Az első három hónap adatai azt mutatják, hogy az autósok lassan, de biztosan kezdik komolyan venni a sebességkorlátozásokat. Persze az is lehet, hogy egyszerűen csak megtanulták, hol vannak a kamerák – bár a statisztikák szerint még ez sem mindenkinek sikerült.

A rendszer mindenesetre működik, és ha a tendencia folytatódik, talán egyszer eljutunk oda, hogy a budapesti utakon nem a száguldozás, hanem a biztonságos közlekedés lesz a norma. Addig is marad a napi 64,5 millió forintnyi bírság – ami, ha belegondolunk, nem is olyan rossz bevétel. Igaz, nem a fővárosnak, mert a VÉDA rendszert az ORFK működteti, így a büntetésekből származó bevétel is hozzájuk folyik be. A Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) határozott álláspontja szerint a sebességmérő rendszer nem pénznyerő automatának készült: a fő cél a gyorshajtások visszaszorítása és – nem mellesleg – a halálos közúti balesetek számának nullára csökkentése.

Forrás: Vezess.hu
Fotó: Karancsi-Albert Rudolf