A 2023-ban történt tragikus Árpád hídi baleset, ahol egy szabálytalanul közlekedő gépjárművezető – a RACE-001-es rendszámú 700 lőerős teljesítményre felpimpelt Mercedesszel 137 km/h-ás sebességgel, egy feltételezett gyorsulási versenyben – halálra gázolt egy kerékpárost, katalizátorként hatott a fővárosi közlekedésbiztonsági változások sürgetésében. Ez az eset is brutálisan rávilágított arra, hogy a főváros közlekedési infrastruktúrája és biztonsági rendszere sürgős fejlesztésre szorul.

Nem elfelejtendő történet az a 2023-as februári baleset sem, amikor a 4-6-os villamos Baross utcai megállójában gázolt halálra egy sofőr egy ott várakozó nőt.

Karácsony Gergely főpolgármester gyorsan reagált az Árpád hídi tragédiára és ambiciózus tervet jelentett be

Budapest-szerte. Ez a bejelentés reményt keltett sokakban, hogy végre hatékony lépések történnek a közlekedési morál javítása és a szabálytalankodók kiszűrése érdekében. A terv logikusnak tűnt, hiszen a modern technológia alkalmazása már bizonyította hatékonyságát a közlekedésbiztonság terén.

Azonban, ahogy az gyakran előfordul a nagyszabású városi projekteknél Magyarországon, a megvalósítás folyamata jóval bonyolultabbnak és időigényesebbnek bizonyult, mint ahogy azt eredetileg a döntéshozók feltételezték. Egy év elteltével kiderült, hogy a projekt haladása messze elmarad az eredeti céloktól. A késlekedés jogos kritikát váltott ki több oldalról is, többek között Vitézy Dávid közlekedési szakértőtől és főpolgármester-jelölttől. Vitézy értetlenségének adott hangot, különösen annak fényében, hogy egyes kerületek önállóan sikeresen tudtak hasonló projekteket megvalósítani, a II., a III. és a VI. kerület is sikeresen lépett ebben az ügyben, saját forrásokból vásároltak eszközöket, melyekkel lefülelhetik a gyorshajtókat.

De Vitézy nemcsak a fővárost illette kritikával, hanem azt is, hogy bár Lázár János miniszter a tragikus baleset után azonnal előállt azzal, hogy változik a KRESZ, ebből még mindig nem látni semmit, és ez a politikai akarat hiányára utalhat, mivel a tervezet már régóta készen van. Vitézy ugyancsak kritizálta azt a bírósági gyakorlatot is, hogy tavaly októberben szabadlábra helyezték a Mercedes sofőrjét. A férfi akkor bűnügyi felügyelet alá került, nyomkövetőt kellett viselnie, de azóta a bíróság enyhített ezen a korlátozáson is, a férfival szemben mindössze annyi kényszerintézkedés van érvényben, hogy nem hagyhatja el Budapest közigazgatási határát és a nyomkövetőt továbbra is viselnie kell.

Ugyan a Fővárosi Főügyészség fellebbezett az enyhítés ellen, de az ügy jogi folyamata még korántsem zárult le, a nyomozás jelenleg is folyamatban van, a vádemelés még nem történt meg (ez a szakértők szerint nem kirívó). Mindenesetre ez nem segíti elő a biztonságérzetünk növekedését, és Vitézy arra is rámutatott, hogy úgy tűnik, ilyen tragikus balesetek sem elegendőek a változás elindításához.

A III. kerületben tervezett két új állandó sebességmérő pont bejelentése pozitív fejlemény, amely mutatja, hogy a projekt, ha lassan is, de halad előre. A II. kerület példája pedig különösen tanulságos ebben a kontextusban. Itt a helyi önkormányzat

viszonylag rövid idő alatt sikeresen telepített hét sebességmérő kamerát. A projekt teljes költsége 60 millió forint volt, ami azt mutatja, hogy megfelelő tervezéssel és végrehajtással hatékonyan lehet ilyen beruházásokat megvalósítani.

A kerületi kezdeményezés sikere több szempontból is figyelemre méltó. Először is, a II. kerületben végzett próbamérések sokkoló eredményeket hoztak. Egyes helyeken 156-160 km/órás sebességgel száguldoztak az autók, ami városi környezetben rendkívül veszélyes és elfogadhatatlan. Ez az adat önmagában is igazolja a sebességmérő kamerák szükségességét. Másodszor, a kamerák telepítése után drámai javulást tapasztaltak: az eredetileg 15 százalékos szabálysértési arány

A II. kerület sikere kontrasztot mutat a fővárosi szintű projekt döcögős haladásával. Ez felveti a kérdést, hogy vajon nem lenne-e célszerűbb nagyobb önállóságot biztosítani a kerületeknek hasonló közlekedésbiztonsági fejlesztések terén – bár az anyagi lehetőségek nem mindig összevethetők, és a fővárosi kezelésű utak problémáit sem oldja meg.

A fővárosi projekt késlekedésének okai összetettek. Az egyik fontos tényező az engedélyezési folyamat bonyolultsága. A sebességmérő kamerák telepítése és üzembe helyezése nem csupán technikai kérdés, hanem jogi és adminisztratív folyamat is, amely szoros együttműködést igényel a rendőrséggel. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) jóváhagyása nélkül a kamerák nem használhatók hivatalosan sebességmérésre, ami további késedelmet okozhat.

Érdekes fejlemény, hogy nemrégiben kiderült, a főpolgármester által eredetileg bejelentett projekt

ezt Kiss Ambrus, a főpolgármester helyettese mondta el az RTL Híradójának.

Jelenleg

a többi még tesztelési fázisban van. Ez a lassú előrehaladás frusztrációt kelthet a lakosságban, különösen azokban, akik a közlekedésbiztonság javulását várják. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az alapos tesztelés és kalibrálás elengedhetetlen a rendszer megbízható működéséhez és a mérések jogi érvényességéhez (ez a II. kerületnek viszont szintén megoldandó feladat volt).

A közlekedésbiztonság javítása azonban nem korlátozódhat csupán a sebességmérő kamerák telepítésére. Átfogó megközelítésre van szükség, amely magában foglalja az infrastruktúra fejlesztését, a közlekedési kultúra javítását, valamint a szabályok következetes betartatását. Fontos lenne például a kerékpárutak további bővítése, a gyalogátkelőhelyek biztonságosabbá tétele és a forgalomcsillapított övezetek kialakítása is.

Emellett kulcsfontosságú lenne a lakosság folyamatos edukációja és tájékoztatása. A közlekedési szabályok ismeretének frissítése, a defenzív vezetés technikáinak népszerűsítése és a közlekedési kultúra általános javítása mind hozzájárulhatnak a biztonságosabb városi környezet kialakításához.

A projekt eddigi tapasztalatai rámutatnak a különböző szervek közötti hatékony együttműködés fontosságára is. A főváros, a kerületek, a rendőrség és egyéb érintett szervezetek összehangolt munkája nélkülözhetetlen a sikeres megvalósításhoz. A jövőben érdemes lenne olyan koordinációs mechanizmust kialakítani, amely lehetővé teszi a gyorsabb döntéshozatalt és a hatékonyabb végrehajtást.

Összességében, bár a sebességmérő kamerák telepítésének eddigi tempója messze elmarad a várakozásoktól, a projekt továbbra is fontos lépés Budapest közlekedésbiztonságának javítása felé. Emlékezzünk: Karácsony Gergely a 2023. februári tragikus József körúti baleset után azt nyilatkozta, hogy hamarosan bemutatják az új fővárosi közlekedésbiztonsági stratégiát, ami meg is történt tavaly február végére, társadalmi vitára is bocsátották. A főpolgármester azt tűzte ki célul, hogy 2050-re ne legyenek halálos közúti balesetek Budapesten, ami megfelel a vonatkozó EU-s irányelvnek. Ez persze egy hosszabb folyamat során valósulhat csak meg, de 2030-ra Budapestre a jelenlegi állapothoz képest is 50%-os javulást vár el Karácsony. Igaz, ehhez nemcsak a fővárosnak, hanem az országos törvényhozásnak is volna mit tennie – egy stratégia még csak írott malaszt, meg is kell valósulnia.

A József körúti gázolás ügyében legalább már van jogerős bírósági ítélet, idén június elején született meg a döntés arról, hogy ötéves szabadságvesztéssel és örökös jogosítványmegvonással büntetik az ittasan gázoló férfit.

A kerületi sikerek bizonyítják, hogy megfelelő tervezéssel és végrehajtással jelentős eredményeket lehet elérni. A jövőben kulcsfontosságú lesz a tapasztalatok megosztása, a hatékonyabb együttműködés és a folyamatos kommunikáció a lakossággal. Csak így lehet biztosítani, hogy Budapest útjai valóban biztonságosabbá váljanak minden közlekedő számára, legyen szó autósokról, kerékpárosokról, rollerezőkről vagy gyalogosokról.

De hogy lenne mit javítani a főváros és a rendőrség együttműködésében, arra az RTL Híradójának riportja is rámutatott, érdeklődésükre annyit reagált az ORFK, hogy a beruházó Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatósága csak a riport napján küldte el a fejlesztés állapotáról szóló tájékoztató levelét a rendőrségnek.

Nyitókép: Koszticsák Szilárd / MTI