Powered by RedCircle

A gyerekek zenélése gyakorlatilag túlélési stratégiává vált a cigány családok számára a húszas-harmincas években. A gyerekek bandákba verődtek, vagy egyedül játszottak, a nekik adott néhány pengő pedig a család számára létszükséglet volt. Ebből a jelenségből nőttek ki a rajkó zenekarok, a hat-, nyolc- vagy tizenkét éves cigány gyerekek alkotta zenekarok, amelyek a harmincas években világhírűvé váltak: Dél-Afrikától Svédországig rajongtak értük. Elképesztő sikerük viszont – talán meglepő módon – általában nem hirtelen társadalmi emelkedéshez, meggazdagodáshoz vezetett, hanem egy-egy kisgyerek turnéja a tágabb család megélhetését fedezte, a külföldi utazás után pedig a fiatal zenész visszament a szegénytelepre vagy a Dankó utcába, mondja Verő-Valló Judit várostörténész, a Csakugyan legújabb adásában. 

A gyerekek kínálta show egyik különös eleme volt, hogy az első rajkózenekar prímásának egy Zeneakadémiát végzett zsidó lányt, Máthé Lilit választották ki, aki nagy sikerre vitte „rajkóit”, ahogy a korabeli sajtó nevezte őket, olyannyira, hogy még a hitleri Németországban is koncerteztek hosszú időn át.

Ebben a korszakban Máthé Lili esete nem volt egyedülálló: zsidó prímásnők élete gyakran kapcsolódott a cigányzenéhez, köszönhetően részben a munkahiánynak is. Gyenes Lili például szintén egy főként zsidó lányokból álló, cigányzenét játszó zenekart vezetett nagy sikerrel, mondja a történész, aki nemrég talált erre az eddig egyáltalán nem kutatott témára. 

Az első roma prímásnő, akit a sajtó is prímásnőnek nevezett, Fecske Lili volt. Fecske Lili a harmincas évek közepén, tizennégy évesen lett egy cigánybál vezető prímása egyik pillanatról a másikra (kikapta a valódi prímás kezéből a hegedűt). Ez azonban annyira újszerű szerepnek bizonyult a roma közösségben, és a sajtó olyannyira híressé tette Fecske Lilit a róla készült tudósításokkal, hogy a lány néhány napon belül öngyilkosságot kísérelt meg. Túlélte, és ő lett az első olyan híres cigány prímásnő, aki nem a családja mellett, mintegy mellékesen hegedült, mint például az egyébként méltán híres Czinka Panna, Rácz Rudiné vagy Rácz Laciné.

Az adásból kiderül még, hogy 

• milyen viszonyban voltak egymással zsidók és cigányok a harmincas évek Józsefvárosában és a zenekarban;
• mi történt Máthé Lilivel a háború előtt, és hogyan tért vissza mégis Auschwitzból;
• mi lett a rajkóinak sorsa hosszú távon, a negyvenes-ötvenes években;
• hogyan nézett ki egy cigánybál, mennyi tüll, ezüstcipő és hermelin jutott egy négyzetméterre;
• hogyan jelent meg Fecske Lili édesapja a sajtóban;
• mi a „rajkó-módszer”, miért lett a legprogresszívabb zenepedagógia az, ahogy a roma gyerekek annak idején a családban zenét tanultak. 

Amennyiben tetszett az adás, iratkozzon fel csatornáinkra, hogy mindig értesüljön a legújabb adásról. Megtalál minket a Spotify, az Apple és a YouTube felületein.