Nem költözik ki abból az irodából Dúró Dóra, amelyet a Mi Hazánk bérelt a józsefvárosi önkormányzattól, és aminek a szerződését utóbbi korábban október 31-i határidővel felmondta. Felmondta mégpedig azért, mert a párt a kerületet vezető politikusok által egységesen rasszistának ítélt plakátot tett ki az ajtóra „Nem leszünk cigányország” felirattal.
Dúró azzal indokolta döntését, hogy nem követett el jogsértést, a véleménynyilvánításhoz való jogát korlátozzák, ez alapjog, és ennek megsértésére nem lehet jogot (felmondást) alapozni. „Átadni csak akkor vagyok hajlandó, ha az illetékes bíróság birtokvédelmi perben hozott, jogerős és végrehajtható ítéletével arra kötelez.”
Reagált az önkormányzat a lépésre. A kerület úgy látja, jogszerűen és teljes politikai konszenzussal döntöttek a bizottsági ülésen.
„Itt jogot csak a Mi Hazánk sért, ahogy Dúró Dóra ezt be is jelentette”
– azzal, hogy nem költözik ki. Senki nem korlátozza Dúró szólásszabadságát, de ahhoz a kerületnek nem kell helyiséget biztosítani, ennyi erővel azt is követelhetné, hogy építsen neki pulpitust a kerület a választási kampányához. „Az önkormányzat a Józsefvárosban élőket képviseli, köztük a kerületben élő romákat is, akiket
kötelességünk védeni egy szélsőséges párt kampánycélú rasszista uszításáról.”
„Ha a Mi Hazánk olyan gyűlöletkeltő szórólapokat terjeszt majd, ami ezt indokolja, akkor az önkormányzat büntetőfeljelentést fog tenni uszítás miatt”, zárul a kerület közleménye.
Elértük Dúró Dórát is. Kitart amellett, hogy az önkormányzat döntése jogellenes. Közbevetésünkre, hogy a kerület felmondhatja a bérleti szerződést, ha azt úgy látja jónak, Dúró azt válaszolta, itt alapjoga sérült, ilyen indoklással nem lehet felmondani a szerződést.
De nem volt indoklása a felmondásnak – erre Dúró azt mondta, persze, hogy nem volt, de több képviselő is kiposztolta a véleményét (Sátly Balázs, Szarvas Koppány Bendegúz), és el is mondták, mi a valódi oka annak, hogy felmondják a szerződést – és a fideszes politikusok ugyanezt mondták ott. És ez nem egyszerűen politikai álláspont, ha ő ezt bizottsági tagként elmondja az illetékes bizottsági ülésen. Ezért van szükség a bíróság állásfoglalására, neki kell ezt eldöntenie Dúró szerint.
Az önkormányzatnak azoknak az érdekeit is képviselnie kell, akiket sért egy ilyen plakát, vetjük közbe, és akár dönthet úgy, hogy emiatt felbontja a szerződést. Dúró itt arról kezdett el beszélni, hogy bíróságok mondták ki a cigánybűnözés szó használatának jogszerűségét,
„és én erre alapoztam azt, hogy a cigányország kifejezés sem jogsértő”.
Szerinte fel kell hívni a figyelmet a magyar-cigány együttélés létező problémáira. De, vetjük közbe, most is a magyar-cigány kifejezést használja, nem érzi-e úgy, hogy ezzel kizárja a cigányokat a magyarok közül – holott a cigányok is magyarok. Dúró ekkor arról kezdett el beszélni, hogy a börtönökben társadalmi arányukhoz képest felülreprezentálva vannak jelen cigányok, vannak olyan társadalompolitikai problémák, amik egyértelműen a cigánysághoz kapcsolódnak, és ezekre nem adott választ az elmúlt 30 év egyik kormánya sem. Ezért akarják elhallgattatni a Mi Hazánkat, amit száműznének Józsefvárosból is.
És ha kitesznek egy „Nem leszünk cigányország” feliratú plakátot, az segíti az együttélés problémáinak megoldását, kérdeztük a politikust, aki szerint igen, ez így van, sokkal több lehetősége lett arra ezáltal, hogy beszéljen a témáról, a korábbi ilyen témájú, cigánypolitikai sajtótájékoztatóira „soha egy újságíró el nem jött”, nem hívták fel, a párt ilyen programjáról nem tudósítottak, de így most
sokkal nagyobb felületet nyertek, és sokkal több embert tudnak elérni
és „reményt adni”.
De nem szítja, élezi-e ki ezzel a feszültséget inkább, kérdeztük.
„Egyáltalán nem”,
mert ezek a feszültségek léteznek, csak a politikusok ezeket a szőnyeg alá igyekeznek seperni, a párt csak hangot ad ennek, „de nem szítjuk ezt”, hanem reményt adnak azoknak, akik ezek árnyékában élnek.
Nyitókép: Nagy Dániel
