Sokszor már egy vezetéknév hallatán elzárkóznak a bérbeadástól a lakástulajdonosok. Ha egy roma származású érdeklődő mégis eljutna a bérlésig, akár többszörös áron, rossz minőségű lakást tud csak kivenni. A hátrányos megkülönböztetés jelenségét az Uccu Alapítvány vezetője és az Etikus Ingatlanos Közösség védnöke is validálta. De vajon mitől tartanak ennyire a tulajdonosok?

Amikor a mai Magyarországon a „cigánykérdésről”, a mélyszegénységről, a gettósodott településekről, településrészekről vagy a munkaerőpiaci helyzetről vitatkozunk, a közvélemény és a politika előszeretettel tesz úgy, mintha ezek a problémák „etnikai sajátosságokból” fakadnának. A történelmi tények azonban egy egészen más, sötétebb történetről mesélnek. A mai napig ható strukturális csapdahelyzetet, amelyben a hazai cigányság jelentős része él, nem a közelmúlt hibái szülték. Az alapokat a XVIII. századi Habsburg-abszolutizmus államilag irányított, erőszakos asszimilációs politikája fektette le.

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt szegedi aktivistái a hétvégén a Muzsikus cigányok parkjában WC-keféket helyeztek a neves roma művészek domborműveire Lázár János nagy felháborodást keltő mondataira reagálva.

A Józsefváros Újság mindig is kiemelt figyelmet szentelt a hazai és a kerületi romák életének, idén ezek a cikkeink voltak a legfontosabbak.

Nógrádmegyeren 1951 és 1991 között működött egy szegkovács kisipari termelőszövetkezet. Ez önmagában még nem lenne csoda, ha nem tudnánk, hogy ezt a KTSZ-t – a kovácsolási szakértelmükre alapozva – a helyi romák hozták létre.

Év végi első tematikus cikkválogatásunk 2024-ből a cigányság kérdéseiről szól. Viták, roma példaképek, művészet: ezek a fogalmak kötik össze ezeket a cikkeket.

Megszokott helyszínek, megszokott remek zene, hangulat, és új elem a színház, ami most megjelenik a kétestés kulturális eseményen május 31-én és június 1-jén.

Ha Strausz Károlyon, „Cigány Kareszen” múlt volna, nem bukik el 56-ban a szabadságharc. A szovjet haderő déli irányból, Soroksáron haladt keresztül Budapest központja felé.  Már 24-én a hajnali órákban mintegy 6000 katonát, 290 harckocsit, 120 páncélozott harci járművet és 156 ágyút mozgósítottak a forradalom leverésére.

Idén egy kerületi fiatal, Iváncsik Fanni, az önkormányzat Közösségi Részvételi Irodájának (KRI) munkatársa, egy ambiciózus roma nő is bekerült a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) igazságbajnokokat méltányló Szabad-díjának jelöltjei közé. Az Edutus Egyetem turizmus és vendéglátás szakán tanuló Fanni beszélt a feminizmusról, felidézett néhány – sajnos – tipikusnak mondható epizódot, ahol származása miatt hátrányt szenvedett, és azt is elmondta, hogyan küzdötte fel „full bukta” matektudását elfogadható szintre.

Egy hónapos véleményezési időszak indul, elkészült a kerületi romastratégia munkaanyaga. Az elvi alap az esélyegyenlőség, a társadalmi igazságosság és az előítélet-mentesség. Ha gondolja, lapunk hasábjain véleménycikkben is vitatkozhat!