Hogyan lett az autós oktatás a hivatása?

Elég későn, 27 évesen szereztem jogsit, 1987 novemberében, de a következő májusban már oktattam is. Egy ismerősöm hívott az ATI nevű céghez, én meg mindig tanítani akartam, csak lusta voltam főiskolára menni. Az autók nem érdekeltek – ez a mai napig így van –, ezért például még soha az életemben nem drifteltem. Nekem a KRESZ a mindenem, az az én igazi világom. Nem szoktam gyorsan hajtani, nyugodtan vezetek, betartom a szabályokat, és nem megyek bele olyan helyzetbe, amiből nem biztos, hogy jól tudok kijönni.

Büntették már meg a Kreszprofesszort?

Négy éve Nógrád megyében egy kis falun mentem keresztül. Láttam, hogy ott a VÉDA-rendszer a falu közepén, be is tartottam a sebességet, beálltam 50-re. Amikor aztán elhagytam a falu határát, felgyorsítottam, de megállítottak a rendőrök. Tanár úr! 58-cal tetszett hajtani. – Pedig direkt figyeltem. – Nem is ott, hanem itt. Mert mi is radarozunk! Sokan nem tudják, hogy a VÉDA-nál van sebességtűrés, de ha a rendőr mér, már 51-nél megállíthat és büntethet. Engem 58-nál vágtak meg ötezer forintra.

Volt már balesete?

Még fiatal oktató koromban, 1988-ban ütköztünk egy autóval, és én voltam a hibás. Akkor megtanultam egy életre: nincs olyan, hogy valaki tévedhetetlen, még oktatóban sem. Tanulságos eset volt, nagyon szégyelltem magam.

Honnan jött az ötlet, hogy saját autósiskolája legyen?

Nagyon szerettem oktatni, és éreztem magamban a fantáziát. 1990-ben jött ki a törvény, hogy lehetnek végre magán autósiskolák is, addig csak az ATI, az MHSZ meg a munkaközösségek működhettek. Az elsők között alapítottam a sajátomat, Szent Kristóf Autós Magániskola néven. Szent Kristóf az utak védőszentje. Még az Új Ember katolikus hetilapban is hirdettünk, azzal, hogy nálunk káromkodásmentes oktatás van. És jöttek is a hirdetésre, meg papok is jelentkeztek, hogy menjek már a sekrestyékbe órát tartani. Budatétényben laktam, a környékbeli villanyoszlopokra tettem ki plakátokat, hogy jövő hétfőn indul a tanfolyam az autósiskolában. Tíz plakátra bejött öt ember. Ezt ma már nem lehetne megcsinálni, de akkor annyira tetszett mindenkinek, hogy lehet végre magánban is tanulni. Ilyen volt a rendszerváltás hangulata. A kanapén ültek nálam, még arra is emlékszem, hogy összefirkálták. 1993-ra már csaknem 400 magániskola volt, az ugyanis nem volt meghatározva, ki nyithat ilyet, bárki bármit csinálhatott. Aztán 1993-ban kijött az új szabályozás, ami ezt is rendezte. Most nagyjából 150 autósiskola működik országszerte.

Két iskolát is nyitott a Német utcában.

Tizenöt éve csinálom a nőknek szóló autósiskolát, a Mosolyzónát. Tavaly nyáron egy fiatal srác jött az apjával beiratkozni, a díjat is kifizették, de később az apuka jelezte, a fiú megtudta, hogy ez női autósiskola, és ez annyira ciki, hogy ki szeretne iratkozni. Akkor találtam ki, ha már ez a Kreszprofesszor-projekt ennyire megy, csináljunk egy Kreszprofesszor autósiskolát a fiúknak. Ugyanaz a cég, párhuzamosan működik a két iskola.

A pandémia alatt nagyon sokan jöttek, azt mondták, ha repülni nem tudunk, megyünk autót vezetni. Tavaly is olyan sokan jöttek, hogy oktatókat kellett felvennem, hogy ne kelljen sokat várniuk a tanulóknak. A Kreszprofesszor Autósiskolájában viszont közülük csak a legjobbak dolgozhatnak.

Azt mondják, minél fiatalabb valaki, annál könnyebben tanul meg vezetni. Osztja ezt a véleményt?

Igen, fiatalon jóval kevesebb órából meg lehet tanulni. Frissebbek vagyunk, jobban tudunk figyelni, nincs annyi gond a fejünkben, ami rátelepedik a vezetésre. Sokan ott hibázzák el, hogy munka után jönnek, fáradtan, és nem értik, miért nem megy jól. A vezetéshez tiszta gondolatok kellenek, és a fiatalabbaknak még „üresebb” a feje, könnyebben tanulnak. Persze van olyan 25 éves is, aki csak 120 óra alatt tanul meg vezetni, ugyanakkor most tanítok egy 42 éves nőt, aki szerintem 40-45 óra után mehet majd vizsgázni. Nálam a csúcs egy 211 órás tanuló volt.

Ön nem az iskolájáról lett széles körben ismert, hanem a YouTube-ról: KRESZ TV nevű csatornájának már majdnem 10 milliós megtekintése van.

Van egy KRESZ Klub nevű információs oldalam – ott nincsenek videók, kérdéseket és helyzeteket lehet beküldeni, amiket kielemezek és megválaszolok. Nagyon szeretek a KRESZ-szel úgy foglalkozni, hogy segítsek is másoknak. Csak hát cikket írni, válaszolni nem olyan egyszerű, sokkal szemléletesebb a videó. Én pedig mindig a digitális világ híve voltam, magam vágom a filmeket is. Megvan hozzá az affinitásom, így jött a KRESZ TV ötlete. Májusban lesz 4 éves, és szeretném, ha addigra meglenne a százezer feliratkozó.

Ez üzleti megfontolás volt vagy népnevelés, esetleg mindkettő?

A hosszú távú befektetések híve vagyok. A KRESZ TV-be komoly összeget fektettem be: stúdiót, nem kevés videós eszközt, makettet vásároltam. A YouTube-on ugyan lehet keresni reklámokkal, de messze nem annyit, mint amennyit ráköltöttem. Persze az iskolával lehet profitálni, de csak Budapesten. A szegedi néző nem fog eljönni Budapestre vezetni tanulni. Egy szűk szegmenst kell megtalálnom, ami a főváros és környéke. Fontos szempont, hogy élvezem csinálni, és sokkal többet ér nekem, mint amennyi pénzt ezzel keresek. Magyarországon azt szeretjük, ami ingyen van. De olyan is van, hogy vidékről ajánlja az iskolánkat a Pesten tanuló barátnőjének, aki aztán hozzánk jön.

Az iskola jól működik. Nem vagyunk már a csúcson, de így is bőven elég. Mindig az volt a vágyam, hogy olyan autósiskolát csináljak, ahová – képletesen – csak előjegyzésre lehessen bekerülni, és lassan elérjük ezt. Drágábbak vagyunk másoknál, de így is jönnek. Amikor bejön valaki, és azt mondja, hogy drága, akkor azt mondjuk, ez akkor nem az ön iskolája. Bizony elküldök tanulókat, ha úgy látom, úgyis csak gond lesz velük.

A közlekedés érdekli az embereket, mindenkinek van róla véleménye.

Érdekli, igen. Mégis azt tapasztalom, hogy főleg azok nézik a csatornámat, akik még tanulnak, a már aktívan vezetők többnyire csak akkor, ha bajba kerülnek. Megkapják a levelet a büntetésről és ilyenkor kérdeznek, de sokszor kell azt mondanom, hogy sajnos tényleg ön a hibás.

Nyugat-Európában egyre kevesebb fiatal tanul meg vezetni. Van ennek már itthon is jele?

Igen. Azt mondják, környezettudatosságból, mert nekik már nem kell autó, és akkor nem kell tudni vezetni sem. Itthon is egyre kevesebb a fiatal, de ennek demográfiai oka is van, eleve kevesebben vannak. A pandémia alatt azonban nagyon sok tanuló jött, olyan is, aki annyira nem is akart jogsit, de úgy volt vele, legyen meg, mert most jobban ráér. Most pedig minden autósiskola 40 százalékos zuhanásban van az előző időszakhoz képest, aminek részben oka a korábbi kiugró érdeklődés is, de most már az embereknek sincs annyi pénze.

Mennyibe kerül ma egy jogosítvány megszerzése?

Változó, mert a legtöbb embernek elsőre nem sikerül. 580 kilométert kell levezetni ahhoz, hogy vizsgára mehess. Ötven perc alatt még taxival sem tudok 20 kilométert megtenni Budapesten, ezért leghamarabb is a 40-45. óra körül érik el az 580 kilométert. A kötelező 30 óra csak annak elég, aki már úgy jön, hogy képes beparkolni a kocsit, akkor mondhatjuk, hogy menjünk messzebb, vidékre gyakorolni, és meglesz a kilométerszám hamarabb. De legtöbbször a gyakorlás közben nem pörög a kilométeróra. Nagyon jó eredménynek számít, ha valaki 40-45 óra után sikeres vizsgát tehet. Most 8-9 ezer forint egy óra vezetési gyakorlat, és hozzájön még a KRESZ, a vizsgadíj, a Vöröskereszt, az orvosi. Egy 45 órás tanuló, ha 600 ezerből megússza, végig ügyesen teljesített.

De nem érdemes így számolni. Ma egy Suzuki Vitara LED-es első lámpája 350 ezer forintba kerül, amit egyetlen koccanással tönkretehetsz, ha nem tanultad meg jól a parkolást. Vagy ha megtanulsz jól sebességet váltani, nem fogod a 700 forintos üzemanyagot azzal pocsékolni, hogy hármasnál feljebb nem mersz váltani. A tanulás jó befektetés. Mindig azt mondom a tanulóknak, amikor panaszkodnak a drága jogsi miatt, hogy tévednek: az autózásban nem a jogosítvány a drága, hanem amit utána kifizetünk rá.

Mióta működik Józsefvárosban?

1995 óta dolgozunk a VIII. kerületben. Először az Üllői úton voltunk, a Kisfaludy utcára nézett az ablakunk, onnan tíz éve jöttünk át a Német utcába. Tehát már huszonnyolc éve, és ezalatt körülbelül húszezer tanulót oktattunk. Volt idő, amikor létszám alapján ez volt a legnagyobb autósiskola Budapesten.

Közlekedési szempontból, összevetve más kerületekkel is, milyen ez a kerület?

Példaértékű volt, amikor a VIII. kerületben felfestették a kék mozgáskorlátozott helyeket. Szinte vakító volt, sehol nem volt ilyen. A mozgáskorlátozott helyen való tiltott várakozás 50 ezer forintos büntetéssel jár. Sok helyen kiteszik a táblát, de azt el is fordíthatják, és ha nincs rendesen a burkolat felfestve, és ezért odaáll valaki, azt jól megbüntetik, nem érti, miért. Sajnos ezek a felfestések már nem annyira látszódnak, erre is elfogyott a pénz. De az is jó volt, amikor a Tisztviselőtelepen külön oszlopokra is kitették a parkolóóra telefonszámát, és nem kellett emiatt elmenni a távolabbi parkolóórához, így sms-ben könnyebben lehetett fizetni.

Ami itt is probléma, hogy a jobbkezes utcákat sokan nem ismerik. Az még hagyján, ha ilyen a kereszteződés, de amikor T-alakú, mint a Rigó és a József utca sarkánál, az sokaknak nem megy, mert a T-kereszteződés sok ember fejében nem is igazi kereszteződés. Ami még sokszor jó megoldás, azok a kereszteződés közepén lévő buckák, ott nem száguld át senki. Ahol ilyen a kereszteződés, ott kevesebb a baleset, mert kénytelenek lassítani.

Összességében szerintem a VIII. kerület közlekedési szempontból elfogadható. A legnagyobb vitát a négy éve létesített körúti biciklisáv váltja ki, mert hemzseg a KRESZ-hibáktól, de az fővárosi ügy, nem kerületi.

Mit gondol arról, hogy csökkenteni akarják a sebességhatárokat Budapesten?

A múltkor valamelyik rádióból hívtak azzal, hogy ha 30-ra lelassítjuk a forgalmat, lehet, hogy lassan elérjük azt, hogy csak 50-nel menjenek. Azt mondtam, ennek baromi rossz üzenete van. Ha 30-ra lassítom le táblával az autókat, akkor 30-cal is menjenek. Én nem tartom jónak ezt a 30-at, a sebességcsökkentésnek inkább önszabályozó módon kellene működnie, mert úgysem fogják betartani, hacsak nem tesznek ki kamerákat. Szerintem az 50-es határ tökéletes lenne, ha betartják. Más kérdés, hogy az emberek nem 50-nel mennek, a Baross utcán is sokszor száguldanak 60-70-nel, és onnan tényleg nehezebb megállni.

A helyi parkolási változásokról mi a véleménye?

Kíváncsi vagyok, mennyivel kevesebb autó lesz az utcán. Itt az utcában is van olyan autó, amelyik fél éve vesztegel anélkül, hogy megmozdult volna. Amikor a covid alatt ingyenes lett a parkolás, nem tudtam megállni, volt olyan, hogy 10-15 kört meg kellett tennem. Én Budatétényből járok ide, egy ideje már busszal és metróval, és gyakorlatilag 35 perc alatt beérek. Minek üljek autóba? Főleg most, amikor már nem lesz ingyenes parkolás. Szerintem sok minden meg fog változni a benzinár miatt is, és kevesebbet fognak autózni az emberek.

Volt nemrég ez a szörnyű körúti baleset, amit részben az alkohol, részben a gyorshajtás miatti felelőtlenség okozott. Rögtön jött is a főpolgármesteri reakció, hogy muszáj ezzel valamit tenni, és lesz nonstop sebességmérés. Négy traffiboxról már lehet tudni nagyobb főutakon. Ön szerint ezek segíthetnek a megelőzésben?

Az emberekben a félelem dolgozik, azért vigyáznak jobban vezetéskor. Az lenne a hatékony, ha mondjuk a büntetést brutálisan felemelnék. Egy 20 milliós BMW-t vezetőnek mindegy az a 30 ezer forint. De ha ellenőrzéssel, büntetéssel, büntetőponttal és jogsielvonással kellene számolnia, már ő is jobban félne. Renitens mindig lesz, és az a baj, hogy a lassítással a normális vezetőt is szívatják. Persze majdnem mindenki azt gondolja, hogy őt nem éri baj, és amikor beüt, jön a jaj, nem így akartam.

Biztos minden ilyen apróság segíthet. Szerintem nincs külön közlekedési morál, a társadalmi morál számít, az határozza meg, mi történik az utakon. A helyzet most inkább stagnál, mint javul. Sok ember, főleg pasi, a vezetés során éli ki magát. Amíg nincs baj, nagyon virgonc, de a kötelező utánképzésen már lejjebb adja. Amikor bevonják a jogsit, nyuszi lesz a pasasból.

Milliós videós megtekintések, régi oktatói múlt – felismerik az utcán?

Hogyne! Megszólítanak a villamoson: Kreszdoktor! Egyszer két lány beszélgetett a villamoson, és az egyik odasúgta a másiknak, te, ott a Kresz fütyi! Azt is megkérdezik, miért járok villamoson. Hát mert imádom. A múltkor odajött hozzám egy pár, negyvenes férfi és egy nő, aki azt mondja, hogy egy képet kellene csinálni. A férfi kérdezi, megkéred rá az urat? Nem! Te csinálj rólunk képet a Kreszprofesszorral, mert nála tanultam. Aranyosak voltak, szeretem ezeket a helyzeteket.

Fotók: Huszár Boglárka