Lehoczky Balázs aljegyző, aki a tavaly év végén elhunyt Sajtos Csilla helyett töltötte be ideiglenesen a jegyzői szerepet és látta el feladatait, a továbbiakban ismét aljegyzői feladatait végzi. Az új jegyző Törőcsik Edit Julianna 18 évig volt a sződligeti és vácrátóti közös önkormányzati hivatalban, negyedik munkanapján máris a mély vízbe került a képviselő-testületi ülésen, melynek elején bemutatkozott az ülés résztvevőinek és a közönségnek. A frakciók vezetői köszöntötték az új józsefvárosi köztisztviselőt és gratuláltak kinevezéséhez.

Két képviselő híján (Sántha Péterné és Juharos Róbert a Fidesz-KDNP frakcióból) mind a 16 képviselő megjelent az ülésen.

Költségvetési kérdéseket érintő előterjesztések

Az ülés elején a már megszokott képviselő-testületi hangnemnek ágyazott meg Vörös Tamás fideszes frakcióvezető, aki arra kérte a polgármestert, hogy nyugodjon le, mert már csak pár hónap van hátra – utalva a június 9-i önkormányzati választásokra.

A költségvetési kérdésekben történő előterjesztésekben – ilyenek például a térfigyelő rendszer működtetése és karbantartása, könyvvizsgálói feladatok, tűzvédelmi feladatok, a minőségirányítási rendszerek beszerzése, illetve az önkormányzatot érintő informatikai fejlesztések – pontonkénti szavazást kért Vörös. Egry Attila rögtön át is vette a támadó poszton a szerepet, azzal vádolta Pikó Andrást, hogy neki már a magyar választók nem elegek ahhoz, hogy a hatalmát megtartsa, józsefvárosi külföldieknek kampányol, és az átmenetileg itt élőket próbálják „megmalmozni”, mert ez a kerületi vezetés képviseli a nyugatot a Soros-birodalom logójával.

Egry szerint maga a költségvetés is egy választási költségvetés, amivel a Pikó Andrásékhoz kötődő civileket akarják majd kifizetni a választás során végzett munkájukért cserébe. Nem hagyták ki a közösségi költségvetés ekézését sem, a szintén fideszes Szilágyi Demeter is csatlakozott ehhez azt állítva, hogy ezeket a feladatokat a normál működésből kellene finanszírozni, nem a részvételi költségvetésből, ami szerinte is egy kifizetőhely a haveroknak, még ha olykor jó projekteket is valósítanak meg belőle.

Majd Vörös Tamás előadta, mit is gondol a Fidesz várospolitikán, és számonkérte a kerületvezetésen eddigi teljesítményét, illetve Pikó Andráson a programját.

Pikó András reagált erre, felkérdezte azokat az ígéreteket, hogy miképp „tette” drogmentessé az országot a Fidesz, illetve hogyan valósult meg két hét alatt a közbiztonság, amit a belügyminiszter ígért meg. Szívesen reagált volna a Fidesz programpontjaira, ha lettek volna ilyenek, sem 2019-ben, sem most nincs ilyen Józsefvárosban (sem). A választások előtt viszont ő be fog számolni arról, milyen eredményeket sikerült elérni a 2019-ben ígért tervekből.

− mondta el a polgármester, valamint hozzátette, hogy egyébként is pontonként fogják az előterjesztéseket megszavazni, amit Vörös Tamás kért.

A 2024 és 2028 közötti költségvetési kérdéseket illető pénzügyi fedezet biztosításának határozati javaslatait megszavazták a képviselők minősített többséggel pontonként, olykor teljes egyetértésben.

A Dankó udvar újranyitása és a kóbor macskák

A 2. napirendi pont a Dankó udvar újranyitásáról szólt, melyet már hét éve nem használtak, és a részvételi költségvetésben is szerepelt, hogy érdemes lenne újranyitni egy tesztidőszak után közösségi sportudvarként.

Soós György elmondta, hogy az udvar szűk, sajnos visszhangos, így zavaró az itt élőknek, és a kóbor macskák is elszaporodtak, érdemes volna a funkciók újragondolása. Rendbe kell hozni a kertet és közösségi munkásokkal működtetni – kérték a fideszesek.

Rádai Dániel felhívta a figyelmet, hogy

és a mostani kerületvezetés már egy ideje dolgozik az újranyitáson. Egry Attila szerint a lakók panaszai alapján kellett bezárni, és a lakók tapasztalatai köztudottak, szerinte pedig az sem véletlen, hogy épp a választások előtt nyitják meg, hogy itt etethessék-itathassák majd az embereket közpénzen. Rádai azt válaszolta, hogy nagyon részletesen előkészítették az újranyitást és rengeteget konzultáltak az itt élőkkel.

A Rév8-tól Gerencsér Lilla operatív vezető reagált: tudatta, hogy ősszel zajlott az igényfelmérés, 167-en töltötték ki a kérdőíveket, és beszélgettek is az emberekkel, akiknek valóban különböző igényeik vannak. A 2022-es részvételi költségvetésben kérték az udvar újranyitását pályázók. A macskák befogása nemcsak az udvarban, hanem a szomszédos házakban is folyamatban van, egy szakértő szervezet végzi a feladatot. A kóbor állatok ivartalanítása ugyancsak a részvételi költségvetésben szerepelt.

Borbás Gabriella, a Kerületgazdálkodási Ügyosztály vezetője elmondta, hogy a JGK-nak beszerzési eljárásban sikerült kiválasztania a Segítő Angyalok nevű civil szervezetet, akik csapdákkal befogták a jószágokat a Dankó udvarban és a környékbeli önkormányzati lakások pincéiben. Sok macskát gyűjtöttek be így, ezeket ivartalanították, majd örökbe adták, illetve örökbe adják. De 2-3 macskát vissza fognak engedni a területre, erre azért van szükség, hogy védjék a területet, és ne költözzenek be újabb kóbor állatok. A problémát hatékonyan sikerült kezelni.

Az MSZP-s Camara-Bereczki Ferenc Miklós hozzátette, hogy volt olyan lakos, aki etetett egy macskát és a befogás után kereste, hová lett, de összekötötték őt az állatvédőkkel, és esélye van örökbe fogadni a cicát. Egyúttal reagált Egry Attila ama vádjára, hogy az udvart azért nyitják meg, hogy itt lássák vendégül a potenciális szavazókat. Camara-Bereczki jelezte, hogy a fideszes képviselő magából indulhat ki, mert épp ez volt a gyakorlat 2014-ben és 2018-ban, a választási gulyáságyúban rotyogott a gulyás, azt osztogatták, polgárőrök segítségével még címekre is kivitték. Egy kulturált grillezőhely kialakítására van igény a kerületben. Ezúttal azonban nem lesz ilyen szavazatvásárlás, amit képviselőtársa emlegetett. Ez utóbbit Vörös Tamás nem hiszi el.

A fideszes képviselők nem támogatták a javaslatot.

Egészséges utcák program: fókuszban a parkolóhelyek

Szünet után folytatódott az ülés a 3. napirendi ponttal, ami javaslatot tartalmazott arról, hogy az Egészséges utcák program felhívásra jelentkezhessen az önkormányzat, mellyel a Német utca, a Dankó utca, az Illés utca, valamint a Práter utca Szigony utca és Illés utca közötti szakaszának megújítását célozza meg.

Rádai Dániel elmondta, hogy ezek az utcák rossz állapotban vannak, és az EU-s forrásokra épülő fővárosi pályázatokon a következő években meg lehetne őket újítani. Nem egyszerűen modernizációról van szó, hanem élhetőbb, biztonságosabb, zöldebb és összességében egészségesebb közterületek születhetnének így.

A vita alapvetően a parkolóhelyek számának csökkentéséről szólt, Vörös Tamás számításai szerint 158 parkolóhely szűnik meg, és természetesen előrántotta az autósüldözés témát is.

– tette hozzá.

Sátly Balázs, a Momentum-Párbeszéd frakció vezetője úgy replikázott, hogy a Fidesz ellenségei pedig alapvetően maguk a józsefvárosiak, ha nem akarják támogatni ezen utcák megújítását. Példátlannak nevezte az elutasítást,

2010 óta 300 ezer új autó jelent meg a fővárosban és az agglomerációban, lassan belefulladunk az autókba, muszáj ez ellen tenni, mert az autók utcán tárolása nem megoldás.

Veres Gábor, a Józsefváros Jövőjéért frakció vezetője szerint a valódi megoldás valahol az említett két véglet között van. Ők az olyan kizárólagos parkolási rendszereket támogatják, amiket csak helyiek használhatnak, és nagyon örülnek, hogy sok helyen ez már elindult.

De ez nem lesz elég, parkolóházakat és mélygarázsokat kell építeni,

ezzel. Hely van is rá, például a Karácsony Sándor utca és a Szerdahelyi utca sarkán, ahol most egy földfelszíni parkoló áll: csúnya, és nincs jól kihasználva. Itt kellene egy parkolóházat létrehozni szerinte, mert ez egy nagy körzetnek nyújtana megoldást.

Rádai Dániel alpolgármester szerint ők egyik említett közterületet sem akarják sétálóutcává alakítani, csak gyalogosbaráttá, de azzal igenis kell kezdeni valamit, hogy rossz a levegő. Azon dolgoznak, hogy ne minden harmadik gyerek legyen asztmás, és ahány parkolóhely megszűnik, annyival több lesz a hely fáknak, szélesebb járdáknak, egészségesebb környezetnek. Ez ellen dolgoznak a fideszes képviselők szerinte.

Szilágyi Demeter úgy reagált, hogy itt aránytévesztés van, és olyan helyzeteket állít elő a kerületvezetés, hogy már nincsenek mesterek, akiket hívhatnának ide az itt élők, mert nincs hol parkolniuk a kiszálló szakembereknek, s kisvállalkozások szűnnek meg emiatt.

„Értem én, hogy van egy ilyen zöld őrület az önök fejében, csak egy óriási nagy aránytévesztésben vannak. És józsefvárosi polgárokat űznek el, kezdem egyre inkább azt hinni, hogy szándékosan, hogy majd

Szerinte érdemes benyújtani a pályázatot, de csak ha 10-20 parkolóhely szűnik meg 158 helyett. Vörös Tamás szerint rosszabb a levegő a fővárosban az elmúlt években, a rollerek nem az autók konkurenciái, hanem a tömegközlekedésé.

Rádai válaszában elmondta, hogy azokat a parkolóhelyeket lehetséges megtartani ebben a programban, ahol nem lehet zöldíteni, de ha más esetben nem cserélik le ezeket fákra, nem lesz egészséges az utca, nem fog a program kritériumainak sem megfelelni. Az nem jó út, hogy úgy újuljanak meg, mint a Fidesz alatt a Bródy Sándor utca, ahová nem is nagyon kerültek új fák. (Soós György egyébként a mohafalakban látja a lehetőséget külföldi tapasztalatai alapján.) A projektek 3 év múlva lesznek esedékesek, nem máról holnapra tűnnek majd el ezek a parkolóhelyek. 10%-os megszüntetéssel nem lesz egészséges az utca, a Fidesz módosítását nem támogatják.

Czeglédy Ádám (MSZP) támogatja a terveket, de azt kéri, hogy a Práter és Szigony utcánál a 118 helyből 37 megszűnő parkolóhelyet érdemes lenne újragondolni, mert a lakosok ezt kérik.

A négy utca pályázatba bevonásáról szóló határozatról utcánként szavaztak, a Fidesz-KDNP politikusai mindegyiknél tartózkodtak, a többiek támogatták a javaslatot.

Cinka Panna kert vs. pihenőkert

A szünet után a 4. napirenddel folytatta a testület, Pikó András és Camara-Bereczki Ferenc Miklós terjesztette elő a Koszorú utca 25. szám alatti telken létesült park Cinka Panna kertre történő átnevezését. Vörös Tamás: ha jól érti, itt arról van szó, a terület közterületté lesz nyilvánítva. Ő úgy tudja, ez egy magánterület, és kérdezi, megtörtént-e a terület átminősítése közterületté.

Barta Ferenc főépítész, a Városépítészeti Iroda irodavezetője elmondta, április 1-től hivatalosan közterületnek nevezhető a Koszorú utca 26. szám alatti telek. A folyamat végén pedig a Fővárosi Közgyűlés dönt majd arról, hogy átnevezhető-e telek a fentiek szerint, ehhez kell a képviselő-testület támogató döntése. Vörös Tamás még hozzátette, hogy különösen örülnek neki, hogy nem a kommunista terror valamelyik pribékjéről neveznek el közterületet.

Camara-Bereczki Ferenc Miklós elmondta, hogy aki követi a kerületben zajló eseményeket, biztosan tudja, hogy december óta tart a Koszorú és Magdolna utca sarkán a kivitelezés, erről a területről szól ez az előterjesztés is. Ő maga nagyon fontosnak tartja az elnevezést, látható, hogy a jelenlegi vezetésnek nagyon fontos, hogy minél több nőről nevezzenek el közteret Józsefvárosban, s örül, hogy egyre több kerület követi a józsefvárosi példát. Külön kiemelné annak fontosságát, hogy most végre egy roma nőről neveznek el közterületet.

Továbbá javasolja, hogy a kert leendő funkciójának hangsúlyozása okán ne Cinka Panna kert, hanem Cinka Panna pihenőkert elnevezést kapja meg. Barta Ferenc szerint a pihenőkert nem jogi fogalom, ezért jobb, ha marad a kert megnevezés, aztán a köznyelv használhatja majd a maga szájíze szerint. Soós György fideszes képviselő szerint ez jó projekt, azt tette még hozzá, hogy érdemes lenne megvizsgálni statikai szempontból a kert melletti falat, nem kell-e megerősíteni. 15 igennel elfogadta a testület a kert elnevezésére vonatkozó javaslatot.

Pályázatok bővítése az 5. napirendi pont. A „Fogadj örökbe egy közterületet! 2024” tárgyú pályázat kiírásának előterjesztője Pikó András polgármester és Erőss Gábor alpolgármester. Erőss Gábor elmondta, nő a pályázható keret. Az eddigiek azt mutatták meg, hogy a közterületek örökbefogadása sikeres projekt, köszönhetően a helyi lakosok aktivitásának és az önkormányzatban dolgozók munkájának, ezért folytatni kell. Nemcsak a pályázható keret növekszik, hanem többféle dologra is lehet majd pályázni, mondta el a párbeszédes alpolgármester. A kerületi köztereken túl fővárosi fenntartású köztereket is örökbe lehet majd fogadni a pályázat útján. Az előzőhöz hasonlóan erre a napirendi pontra is az összes jelenlévő képviselő igennel szavazott.

Mennyi legyen a parkolásmegváltás egy olyan háznál, amit nem lehet autóval megközelíteni?

A 6. napirendi pont a személygépjármű és kerékpár elhelyezési kötelezettség teljesítéséről szólt – azaz a 18/2022.(V.26.) önkormányzati rendelet módosításáról. A képviselők azt vitatták meg, kell-e, és ha igen, milyen mértékben, összegben kell a parkolási díj megváltását megszabni. Az ügy a Tavaszmező utcai építkezés kapcsán került elő. Az új épület alatt nem lesz mélygarázs. Az előterjesztő Rádai Dániel alpolgármester három módosítási javaslattal élt. Vörös Tamás azt kérdezte a napirendi pont kapcsán, jól érti-e, hogy akkor nem lesz az új társasházaknak parkolási lehetőség (ami mélygarázst jelent) építésére kötelezettségük, ami óriási probléma.

Rádai Dániel elmondta, a nulla forint parkolásmegváltás (azaz semmit nem kell fizetni, ha valaki nem épít garázst új építésű lakóháznál, ahogy azt a szabályok előírják) csak és kizárólag abban az esetben merül fel, ha egy sétálóutcán kerülne beépítésre egy foghíjtelek. Ebben az esetben nem kell az építtetőnek a parkolóhelyek díját megváltani. Rádai Dániel hozzátette, ezt a gyakorlatot egyébként a Hegyvidéki önkormányzat is átvette.

Vörös Tamás még egy kérdést hozzátett, miszerint hány parkolóhely újult meg az utóbbi négy évben, amire a parkolásmegváltásból befolyt összeget kell használni. Rádai Dániel elmondta, hogy a Tavaszmező utcát még a Fidesz tette sétálóutcává, ő visszásnak gondolja a Fidesz-frakció azon javaslatát, miszerint ismét legyen rajta autóforgalom és garázsbehajtó – ugyanis volt egy ilyen fideszes gondolat is, hogy engedéllyel hajthassanak be az itt épülő ház lakói parkolni a ház alá. A 630 milliós parkolási céltartalék sorsáról Hőrich Szilvia gazdasági vezető reagált, elmondta, 2024-re a céltartalék 116 millió 551 ezer forint lett – ugyanakkor azt is megtudtuk, hogy már

egy rendeletmódosítás után.

A főépítész hozzátette, hogy a telek kapcsán nem volt előzetes konzultáció a beruházóval. Szerinte nem reális a dupla sarc, miszerint a Tavaszmező utcai ingatlan építésénél nem engednek garázst építeni, és mellé még a parkolóhely-megváltás megfizetését is kérjék, ezért születhetett meg ez a javaslat.

Rádai Dániel elmondta, nem kívánnak autóterhelést ráengedni a Tavaszmező utcára. Vörös Tamás hozzátette, ő támogatandónak tartja az eredeti javaslatot, ugyanakkor a parkolási helyzet kezelése egy nagyon komplex és sok eszközt igénylő feladat. A forgalomtechnika, az építési szabályok, a várakozási engedélyekkel kapcsolatos logika és parkolási helyek megváltása összhangban kell legyen. Szerinte a mostani városvezetés figyelmen kívül hagyja az igényeket, s hogy mi a jelenlegi állapot. Az, hogy minél zöldebb legyen a város és nem kell parkolóhelyet keresni, mert van, az jó, de el kell helyeznünk az itt élő emberek autóit. Ezt a legegyszerűbben földalatti parkolással lehet elérni. Elmondta, ők azt szorgalmazzák, hogy minél több mélygarázs épüljön a belvárosban és Józsefvárosban is. Szerinte arra is gondolni kéne, hogy lehet, most le van zárva egy terület a forgalom elől, de 20-40 év múlva nem lesz, parkolóra viszont szükség lesz. Szerinte nem veszik tudomásul Budapest várostörténetét, hogy miért alakult ilyen zsúfolttá.

Veres Gábor, a Józsefváros Jövőjéért frakcióvezetője hozzátette, ő egy ilyen gyors helyszíni módosítóval kapcsolatban nem tud és nem is akar mit kezdeni. Szerinte nonszensz, hogy Rádai Dániel bemondja, hogy valami 3 millió forint helyet 0 legyen és arról hozzanak azonnal döntést, s a javaslat nem járja meg a bizottságot, amire szerinte szükség lenne. Veres szerint az eredeti előterjesztés rendben van, a módosítás nincs.

Soós György úgy gondolta, túl sok pénzről mond le az önkormányzat, ő adna kedvezményt, 50%-on tartaná meg az összeget. Rádai Dániel elmondta, tud csatlakozni Soós György javaslatához, javasolja, hogy tárgyalják meg ezt az ügyet két hónap múlva, majd visszavonta a módosítási javaslatát, megmaradt a 3 millió forintos parkolási megváltás.

Egry Attila szerint ez egy komoly kérdéskör, szerinte nincs elég komolyan kezelve az előkészítés. Komoly szakmai hiba, hogy mindig csak azt hallani, hány parkolóhely szűnt meg, azt meg nem, hogy hány jött létre. A parkolás megváltásából beérkezett összegeket új parkolók létesítésére kellene fordítani, mondta Egry. Szerinte a kerület feladata a parkolás üzemeltetése, akkor is, ha nem szeretjük az autókat. Soós György visszavonta a módosítóját.

Rádai Dániel elmondta, a parkolás ügye és a parkolásmegváltás komplexitásával mélységesen egyetért, ezért lepi meg, hogy 2020-ig a parkolásmegváltás minden egyes tétele egységesen 2,5 millió forint volt. A korábbi szabályozásban nem érez komplex rendszert. Éppen ezért 2022-ben ők az OTÉK szerint (Országos Településrendezési és Építési Követelmények) maximalizálták és nem minimalizálták az elhelyezési kötelezettséget, és különböző kategóriákra bontották, az egyes tételeket pedig az infláció alapján növelik. Valamint józsefvárosi kisvállalkozásokat segítő intézkedést is tettek, mondja Rádai a komplexitás számonkérése kapcsán, a korábbi egységes tarifával összehasonlítva.

Szilágyi Demeter azt kérdezte, mire lett költve a parkolási alapból a pénz. Hőrich Szilvia gazdasági vezető elmondta, egy nagy része a Práter–Szigony utca felújítására ment, a részletes kimutatást írásban fogják közölni. Vörös Tamás még hozzátette, szerinte ösztönzőket kellene tenni arra, hogy legyenek olyanok, akik vállalják a földalatti parkolási lehetőségek kialakítását. Rádai azzal zárta, a Corvinnegyed épülésekor 2014 körül rengeteg parkolóhely került megváltásra. A négy paragrafusból álló rendeletet egyhangúlag elfogadták.

Dugonics utcai iskola eladása

A 7. pont a Dugonics u. 17–20. szám alatti ingatlan, tehát az iskolaépület eladásának ügye. Veres Gábor a Tulajdonosi, Vagyongazdálkodási és Közterület-hasznosítási Bizottság elnöke terjesztette elő a javaslatot, a JGK (Józsefvárosi Gazdálkodási Központ) indítványozta az eladást. Pikó András közölte, szeretné elhalasztani az eladást, mert ez a legértékesebb épület a kerületben, fontos, hogy megfontolt döntést hozzanak az árral kapcsolatban, valamint aggályosnak tartja, hogy egy darab jelentkező van az ingatlanra.

Veres Gábor: a több pártot és civil szervezetet tömörítő Tulajdonosi Bizottság teljes egyetértésben megszavazta az ingatlan eladását, ha a polgármester ezt felülbírálja, azzal a bizottság 10 szavazatát bírálja felül. A képviselő-testületi ülésen hosszas vita alakult ki az ingatlan eladása kapcsán. Nováczki Eleonóra, a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ vagyongazdálkodási igazgatója részletesen ismertette a pályázatát menetét. Az ügyre részletesen kitérünk, a képviselőket és az érintetteket külön megkérdezzük, a témát feldolgozó cikket hamarosan közöljük. Az ügy nem zárult le, az áprilisi testületi ülésen is folytatni fogják.

Heves vitákat váltott ki a Dugonics utcai, a Bauer Sándor utcai, a Sárkány utcai, a Tolnai Lajos utcai, a Karácsony Sándor utcai és a Szerdahelyi utcai ingatlanértékesítésekről szóló napirendi pontok. Szilágyi Demeter azt szerette volna megtudni, mi a célja az önkormányzatnak az ingatlaneladásokkal? Hova kerülnek az így befolyt források, és hogyan áll ez összhangban az önkormányzat érdekeivel? Vörös Tamás szerint az önkormányzat az elmúlt 4,5 évben közel 8 milliárd forint értékben értékesített ingatlanvagyont, és ezeknek jelentős része ma is ott van az önkormányzat számláján. „Saját bevallásuk szerint a lakásfelújítások nem kerültek ennyibe, azt látjuk, hogy az ingatlanfelélés megtörténik, de az ezekért kapott összegeket nem hasznosítják.”

Hőrich Szilvia gazdasági vezető elmondta, hogy az ingatlaneladások célja, hogy az önkormányzat a 2024. évi költségvetés kiadási előirányzatait teljesíteni tudja. Hozzátette: a költségvetésnek egyensúlyba kell lenni bevétel-kiadás oldalon. Sátly Balázs is hozzászólt: ez a pénz ott van a bérlakások felújításában, a bérházak felújításában, a közterületek felújításában, a Krúdy utcában, a Bacsó Béla utcában, a Mária utcában, ott lesz a Szeszgyár utcában, ott lesz a Józsefvárosi Múzeumban, és mindez a józsefvárosi polgárok javát szolgálja.

A Vajdahunyad u. 8. szám alatti ingatlan értékesítésére kiírt pályázat eredményének megállapításával kapcsolatos döntés meghozatalára zárt ülést rendeltek el.

A következő napirendi pontban a LÉLEK program volt terítéken. Az előterjesztés egyik célja a program megfelelő működéséhez és így a hajléktalanságból kivezető utak megteremtéséhez szükséges kiléptető lakások biztosítása. A program bővülne is: olyan önkormányzati bérlőknek nyújthatna a kilakoltatással szemben alternatívát, akik jelentős adósságot halmoztak fel és/vagy valamilyen nem konkrétan a bérlőhöz köthető magatartási, életviteli probléma miatt kerültek kilátástalan helyzetbe. A már felmondott bérleti szerződéssel rendelkező ügyfél 1-3 évre kaphatna intézményi elhelyezést komfortos krízislakásban, amennyiben vállalja az intenzív szociális munkában, az adósságkezelési folyamatban való részvételt, valamint a lakás rendeltetésszerű használatát. A javaslatot 14 igennel elfogadták.

Az önkormányzat vállalkozásfejlesztési céllal tavaly 50 000 000 forintot különített el és támogatási szerződést kötött a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával (BKIK). Az önkormányzat által nyújtott támogatási felhasználásával a BKIK kerületi vállalkozások energiamegtakarítást és energiahatékonyságot növelő beruházásait támogatta volna pályázat kiírásával. A BKIK ezt az összegét 2023. december 19-én visszafizette az önkormányzat részére, ugyanis technikai akadályok miatt nem tudták felhasználni.

Könczöl Dávid (Momentum) arról érdeklődött, hogy a BKIK adott-e tájékoztatást a tapasztalatairól, ami miatt nem sikerült legalább részben felhasználniuk az összeget, és mi az, amin változtatnak a következő évi pályáztatásnál? Hőrich Szilvia elmondta, hogy a BKIK szerint túl szigorú volt a tavalyi a pályázati felhívás, és mire újítottak a feltételeken, addigra az év nagy része eltelt. Ezért szeretnék, ha az átdolgozott konstrukciót elfogadná a képviselő-testület és újból a rendelkezésükre bocsátanák az 50 millió forintot. A testület 13 igennel elfogadta a javaslatot.

13. napirendi pontot a testület szintén elfogadta, mi szerint az önkormányzat konzorciumban indulna az Európai Bizottság pályázatán, amely a nemi alapú erőszak áldozatainak, köztük elsősorban a gyermekek védelmére és támogatására összpontosít.

Ezután a Józsefvárosi Környezetvédelmi Program 2024–2029 elfogadása következett. Szilágyi Demeter megkérdezte, mennyibe került a program alapjául szolgáló tanulmány az önkormányzatnak? Az előterjesztő, Erőss Gábor összeget nem említett, de azt elmondta, hogy nem mindig ideális megoldás a legalacsonyabb árajánlatot tevő céget megbízni. Ezt követően a pontos összegre is fény derült: nettó 1 475 000 forint. 10 igennel ezt is elfogadta a testület.

15. napirendi pont az óvodák székhely- és tagóvodáiban a következő nevelési évre szóló óvodai beiratkozás előkészítésével kapcsolatos döntés meghozataláról szólt. A testület megszavazta 13 igennel.

A személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díjairól szóló rendelet módosítását a testület 14 igennel elfogadta.

17. napirendi pont a 13-as orvosi körzet egészségügyi feladatainak ellátásáról szólt, a képviselők ezt is elfogadták.

A következő napirendi pontnál kisebb nézeteltérés alakult ki Koltói Anna személyét illetően. A javaslat alapvetően 3 új emléktábla elhelyezéséről (Dankó Pista, Guricsné Pásztor Erzsébet és Gurics György, valamint a Fekete Lyuk kultikus szórakozóhely) és 2 emléktábla pótlásáról (Koltói Anna, Schöpf-Merei Ágost) szólt. Vörös Tamás szerint Koltói Anna a vörösterror egyik szekértolója volt, „amit persze nem tesz semmissé, hogy a gusztustalan nyilasok másokkal együtt meggyilkolták”.

A képviselő az emléktábla pótlásáról külön szavazást kért. Camara-Bereczki Ferenc Miklós reagált először az állításokra: Vörös Tamásnak nincs igaza, Koltói Anna gyermekek üdültetéséért felelt a Tanácsköztársaság ideje alatt. Erőss Gábor szerint méltatlan volna a Fidesz-frakcióhoz, ha a nyilasterror áldozatának, egy szociáldemokrata aktivistának nem szavaznának emléktáblát. A képviselők végül elfogadták a javaslatot.

20. napirendi pont az Ökotárs Alapítvánnyal történő szerződés megkötéséről szólt. Szilágyi Demeter nem értette, hogy miért kell egy alapítványnak átadni a pályázat lebonyolítását, és miért kerül 1 millió forintba. Nemes Gábor, a Humánkapcsolati Ügyosztály vezetője elmondta, önkormányzati forrást közvetlenül nem tudnak vállalkozásoknak juttatni, és ezért egy alapítvány támogatásán keresztül lehet megvalósítani ezt a közösségi részvételi programot, amely tavaly nyert.

Hőrich Szilvia azzal egészítette ki, hogy az önkormányzat közpénzből profitorientált vállalkozásoknak támogatást nem nyújthat, ez tiltott állami támogatásnak minősülne. Ezért olyan szervezetnek adják át a forrást, aki kiírhatja a pályázatot, és megkötheti a szerződést a pályázókkal. Szarvas Koppány Bendegúz indulatosan megjegyezte, hogy a fideszes képviselőket akkor zavarja az alapítványok finanszírozása, amikor nem a saját alapítványaikat finanszírozzák. Egry Attila felvetette, hogy inkább egy önkormányzati alapítványt bízzanak meg, például a Karácsony Sándor Közalapítványt. Hőrich Szilvia elmondta, hogy erre már gondoltak, és egyeztettek az alapítvány vezetőjével, de ők nem tudják ezt a pályázatot lefolytatni, mert az alapító okiratukban ez a tevékenység nem szerepel. A vita végén 14 igennel megszavazták a javaslatot.

Három alapítvány támogatására összesen 3 millió 914 600 forintot szavaztak meg a képviselők. 3 500 000 forint támogatásban részesül az UCCU Alapítvány a 2024. évi működési költségeire. A Józsefvárosi Zeneiskolai Alapítvány 300 000 forint, a Humano Modo Alapítvány, a Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola és Készségfejlesztő Iskola alapítványa pedig 114 600 forint összeghez jut. A megszavazott összegen felül Szili-Darók Ildikó (MSZP) alpolgármesteri keretből szeretné támogatni a Zeneiskola Alapítványt.

14 igennel elfogadták a soron következő határozati javaslatot is, amiben az önkormányzat nyolc, korábban a Fővárosi Katasztrófavédelmi Főigazgatóság számára kijelölt közszolgálati lakásra biztosít bérlőkijelölési jogot. Ezek a lakások a VIII. kerületben ténylegesen szolgálatot teljesítő tűzoltók lakhatását biztosítják majd.

A 24. napirendi pontot, a Józsefvárosi Nemzetiségi Önkormányzatok 2024. évi kiegészítő támogatásáról a testület vita nélkül 14 igennel elfogadta.

Második félidő

Szokatlan módon az ülés átnyúlt egy másik napra rendkívüli képviselő-testületi ülés keretében, melyet március 28-án tartottak. Az ülés összehívásának oka az volt, hogy az előző, március 21-i testületi ülésen nem született döntés a Józsefvárosi Szent Kozma Egészségügyi Központ főigazgatói pályázatról, márpedig azt a pályázat kiírása szerint március 31-ig meg kell hozni.  Ezt a témát a testület zárt ülésen vitatta, ezért nem tudhatjuk, hogy milyen döntés született. Egyelőre annyit tudhatunk, hogy a jelenlegi vezető, Koroknai András megbízatása idén áprilisban jár le, de Pikó András polgármester már korábban kezdeményezte az elmozdítását, ezt tavaly novemberben a testület nem szavazta meg.

A képviselők ezután arról vitáztak, hogy az önkormányzat felfüggeszti a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Palotanegyedbe tervezett új campusával kapcsolatos tárgyalásokat. Az ok: az önkormányzat szerint a beruházás megrendelője, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia nem nyitott a párbeszédre a campus kapcsán, álláspontjukról pedig csak a beruházást lebonyolító minisztériumot tájékoztatják, a környéken élő lakosságot nem.

További fontos indok az önkormányzat álláspontja szerint, hogy a campusról folyó tárgyalások során a minisztérium képviselői „következetesen a megrendelő katolikus egyház álláspontjára hivatkozva hárították a tényleges társadalmi egyeztetésről történő háromoldalú megállapodás megkötését, és olyan tartalmi elemek kihagyását javasolták, amelyek kiüresítenék a társadalmi egyeztetés folyamatát. Egy ilyen korlátozott tartalmú társadalmi egyeztetés inkább növeli a beruházás körüli információhiányt és a környékbeliek jogos félelmeit és aggodalmait. Ezt, mind a beruházás elfogadottsága, mind a beruházásban érdekelt szervezetek hitelessége miatt szeretnénk elkerülni” – áll az előterjesztésben.

Az önkormányzat egyébként saját hatáskörben kezd meg egy társadalmi egyeztetést, ez áprilisban fog elindulni.

A dokumentumban szerepel egy részletes kronológia a 2023. október végi bontási engedély iránti kérelmet követő főbb lépésekről, valamint a három fél (az önkormányzat, az Építési és Közlekedési Minisztérium, valamint a PPKE) közötti levélváltásokról, kapcsolatfelvételi kísérletekről. Az önkormányzat szerint ezek a dokumentációk bizonyítják Józsefváros nyitottságát a tárgyalásokra a társadalmi egyeztetések elindítását illetően. A tárgyalások felfüggesztése kapcsán Pikó András így fogalmazott:

ha nem válaszolnak évekig, ha minden igényünkre, udvarias javaslatunkra nem válaszolnak, akkor egy idő után azt kell mondani, hogy legnagyobb tisztelettel, de ezt az eddigi együtt nem működést a részünkről befejezzük” – mondta.

Erre az ülésre egyébként meghívták a PPKE rektorát, Kuminetz Gézát is, aki nem jelent meg, de küldött egy levelet, melynek tartalma nem nyerte el a polgármester tetszését: „A rektor úgy érvelt a campus mellett, hogy

de azóta már erre senki nem emlékszik, ellenben mindenki élvezi a körutat.  Ez engem kicsit arra a mondásra emlékeztet, hogy a békákat se kérdezzük meg, amikor lecsapoljuk a mocsarat” – mondta Pikó.

A fideszes képviselők szerint Pikó „előadja a nagyhalált” (Vörös Tamás), és politikai purparlét kelt azzal, hogy együtt nem működéssel vádolja a PPKE-t. A fideszes képviselők azt is kifogásolták, hogy az előterjesztésbe nem csatolták a felek közötti egész levélváltást, az átláthatóság hiányára panaszkodtak.

Válaszában Pikó elmondta, hogy az összes kapcsolódó dokumentum elérhető az önkormányzat honlapján, de elmondta, hogy igény szerint kinyomtatják a leveleket, ha

Ez azonban időigényes lett volna, ezért Pikó felvetette, hogy halasszák el az ülést: „Ha valaki úgy érzi, hogy csak a levelek ismeretében tud felelős vitát lefolytatni, akkor egy következő ülésen kell ezt megtárgyalnunk.”

Ezután a képviselők szavaztak a halasztásról, de a voksolás nem lett érvényes: „Ez a maguk módszere, a szabotázs, azzal, hogy kinyomták magukat, érvénytelenné tették a szavazást” – feddte meg a fideszes képviselőket Pikó András –, azok ugyanis kijelentkeztek a szavazógépből, mintha elmentek volna az ülésről.

A vita ebben a mederben folyt tovább, a fideszes képviselők rendre a PPKE példás kommunikációját és az önkormányzat inkompetenciáját, hanyagságát emlegették, valamint továbbra is hangoztatták, hogy látni akarják a Pázmány Campus ügyben írt összes levelet.

Az ülés akkor kapott új színt, mikor Juharos Róbert (Fidesz) azt valószínűsítette, a PPKE rektorát igazából meg sem akarták hívni a KT-ülésre: „Egy önkormányzat vezetésének tisztában kellene lennie azzal, hogy egy ilyen kiemelt jelentőségű egyházi ünnepre, mint a nagycsütörtöki szertartás (a KT-ülés éppen erre a napra esett),

csak az lehet a mentség, ha nem akarták, hogy eljöjjön a másik fél. Ez ciki, és kellemetlen” – nyitott új frontot a fideszes képviselő.

Pikó szerint a PPKE-től olyan jelzés érkezett, hogy csak délután 4-től nem érnek rá: „Itt ülünk reggel 9-től, lett volna idejük idejönni, de gondolom, vannak laikus munkatársaik is, akik eljöhettek volna, de ha van tárgyalási szándékuk, akkor jelezhettek volna akár egy jövő heti időpontot is, de nem tettek ilyet.” Rádai Dániel alpolgármester szerint sem a liturgikus szertartások idejére hívták a PPKE képviselőit. Könczöl Dávid (Momentum) szerint a Pázmány Egyetem nem törekszik a lakosság álláspontjának megismerésére. „Az egyetem elzárkózik attól, hogy megismerje az emberek véleményét, de ez vajon

– tette fel a költői kérdést a képviselő.

Egy ponton Pikó kifakadt. „Azt tudjuk, hogy 2027 szeptemberében át akarják adni az épületeket, ez azt jelenti, hogy minél hamarabb el kell induljon az építkezés. De semmit nem tudunk arról, hogy minek teszi ki a Magyar Püspöki Konferencia a választókat. Tudjuk azt, hogy hogyan jön ki onnan 35 ezer tonna sitt? Mi lesz a környező házakkal, egyetlen egy nyavalyás szakmai anyag, vélemény, hatástanulmány nincs, sem önöknél, sem nálunk. Önök szerint ez megnyugtató, ez így frankó? Alapinformációk nincsenek, pedig nyáron biztosan el fog kezdődni az építkezés, élhetetlen lesz ez a kerületrész,

Mi lesz a hét méter vastag falú betonbunkerrel, felrobbantják, mekkora lesz a porszennyezés? Még a minisztérium se tudja, hogy mi fog történni, ha elindul a bontás, de nem érdekli önöket, hogy az emberekre rájuk dől a ház, még most sem erről beszélnek, miért?” – szegezte a kérdést Pikó a fideszes képviselőknek.

Rádai szerint a Pázmány megsértette a lakókat azzal, hogy nem nyitottak a velük való egyeztetésre. „2022-ben és 2023-ban sem válaszoltak a közösségi fogadóórára való meghívásunkra. A tavaly decemberi közmeghallgatáson megjelent a műszaki főigazgató, Becker Pál, akinek két megszólalása volt, az egyik arról szólt, hogy milyen nagy értéke van egy pázmányos diplomának, a másik pedig arról, hogy milyen nagy múltú egyetem ez itt, a Palotanegyed szívében, és hogy ez a fejlesztés ehhez méltó léptékű lesz. Én ezzel egyet értek, lehet nemzetgazdaságilag kiemelt egy ilyen egyetem fejlesztése, de ez nem azt jelenti, hogy az emberek feje felett bármilyen műszaki tartalmat be lehet nyomni. Nem is értem, mi az önök (Fidesz) álláspontja, az elmúlt órában az a szó, hogy ’lakó’ el se hagyta a szájukat” – mondta Rádai.

A Pázmány Campust érintő napirendi pont egy tájékoztató volt arról, hogy az önkormányzat felfüggeszti a tárgyalásokat, szavazást nem igényelt, ezért a másfél órás vita után a rendkívüli KT-ülés véget ért.

Fotók: Mile Máté és Karancsi-Albert Rudolf