Újraindult a JóKer Tali a téren programja a II. János Pál pápa téren fiataloknak, gyerekeknek, ahol a szülőket is szívesen látják. A JóKer nevet a gyerekek adták a Józsefvárosi Gyerek- és Ifjúsági Részvételi Programnak, sőt a fagyiszerű logót is ők találták ki egy kesztyűgyári műhelytalálkozón – a cigány zászlón található cigánykerékből inspirálódtak és ezt színezték ki, ahogy magyarázták, olyan színesre, „amilyen a kerület” –, mondta Mátyók Fanni, a program szakmai igazgatója, miközben a bekerített nagy játszótéren vártunk a gyerekekre.

Március 27-én volt idén az első Tali a téren, és aznap ez elég nehezen indult. Számítottak erre, mondta Bernáth Gábor, aki a program kommunikációjáért felel.

szívesen jöttek a találkozókra, a télen azonban nem találkozhattak, most fel kell éleszteni újra az érdeklődést. Gábornak van már ilyesmiben tapasztalata, a Befogadó Óvodák Hívd a nagyit is! programjának ő volt az ötletgazdája. Óvodások és nyugdíjasok tornáztak közösen ugyanezen a téren, az is lassan indult be, de nagy siker lett belőle.

A JóKer gyerekrészvételiségi programja azért nem olyan könnyen érthető, legalábbis az ovis-nagyi tornához képest.

A részvételiség – vagyis hogy a polgárok aktívan részt vegyenek a róluk szóló döntésekben – a Pikó András vezette józsefvárosi önkormányzat egyik kiemelt célja. Mára elérték azt, hogy nincs közterület-fejlesztés részvételi tervezés nélkül, és ezért van – évről évre nagyobb sikerrel – a részvételi költségvetés is. A részvételiség,

kevés korábbi tapasztalat volt erről, de „az evés hozza meg az étvágyat”, egyre többen élnek ezzel a jogukkal.

A fiatalok, gyerekek bevonása a kerület életébe sokaknak szentségtörésnek tűnik, de úgy nem válhat Józsefváros gyerekbarát önkormányzattá, ha ők nem szólalhatnak meg. 2023-ban az önkormányzat elindult az Európai Bizottság CERV 2022-CHILD pályázatán, melynek célja a gyerekek politikai és közéleti részvételének segítése és támogatása helyi szinteken annak érdekében, hogy

A magyar kezdeményezés 240 ezer eurós (mai árfolyamon 94 millió forintos) támogatást kapott, egyike lett annak a tíz projektnek, amit a bizottság a 156 pályázatból kiválasztott. A JóKer partnere a legnagyobb európai gyermekjogi és gyermekjóléti szervezet, a 200 tagszervezetet számláló Eurochild, az egyik legrégebbi magyar gyermekvédelmi szervezet, a Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület (CSAGYI), a Partners Hungary Alapítvány és a Wesley János Főiskola is, mondta Mátyók Fanni.

Ha érdekli a kérdés háttere, olvassa el a JóKer program szakértőjével, Herczog Mária szociológussal készült beszélgetésünket, amelyben a gyermekvédelem mellett a gyerekrészvételiségről is szó esik:

A Tali a téren tehát ennek a programnak a része, így április 24-ig minden szerda délután 4 és 6 között kint vannak Mátyókék a II. János Pál pápa téren a focipályák mellett, ahová tollasozni, focizni, kosarazni, kártyázni, társasozni és beszélgetni, barátkozni hívják a fiatalokat. Ebből március 27-én főleg a focizás valósult meg és egy kis játék, amit két színész vezetett, Boda-Novy Emília és Csányi Dávid, a Független Színház művészei. Emília sokáig a Turay Ida Színház tagja volt, Balogh Paci-ösztöndíjas projektjéről nemrég írtunk:

Aznap volt a színházak világnapja, ez az apropó nem mozgatta meg a gyerekeket, de egy kis körjátékra, koncentrációfejlesztő szabályjátékra azért elcsábultak a kisebbek meg néhány anyuka. Aztán Emília és Dávid eltűnt, beálltak rúgni a bőrt a nagyobb gyerekekkel. Láthatóan befogadták őket (jól felpörgették a játékot), és néhányan kijöttek a pályáról beszélgetni, de legalább csokit vinni a JóKer pultjánál Németh Nikolettától, a kerület gyermekügyi referensétől.

Nikoletta a kerületi család- és gyermekjóléti központban dolgozott tíz évig a kinevezéséig, sok gyereket régóta ismer. „Mindig igyekeztem, hogy ne fentről lefelé beszéljek se a gyerekekkel, se a családokkal, hanem hogy elmondjam nekik, mik azok a dolgok, amiket meg kell tenniük, milyen jogaik vannak, és mi az, amit velük nem tehetnek meg.”

Bernáth Gábort és Mátyók Fannit arról kérdeztem, mennyire egyedülálló ez a program, a gyerekrészvételiség idealista elképzelés vagy már valóság valahol. Kiderült, hogy nem járatlan úton járnak, bármennyire is úgy tűnhet. Európában számos jó példa van.

Egy spanyol általános iskolában például a gyerekek döntenek a menüről. Van egy választék, és ők mondják meg, melyik napon milyen étel legyen a menzán. Aki azt hiszi, hogy országos politikáról kérik ki a gyerekek véleményét, az félreérti ezt a programot.

Ezek a focizó gyerekek a Kesztyűgyárban két találkozón is részt vettek, és olyan kérdésekről beszélgettek, mint hogy miként lehetne a parkokat jobbá tenni, mi hiányzik nekik Józsefvárosból. Amikor látják, hogy komolyan veszik őket, maguk is felelősségteljesen kezdenek gondolkodni. Ezért nem lehetetlen, hogy a részvételi költségvetésnek legyen ifjúsági változata is, ezért ezzel tervez az önkormányzat 2025-re.

A gyerekek persze bizalmatlanok, amikor a felnőttek ilyesmivel megkeresik őket, szükséges, hogy kortárs segítőik is legyenek, akik hitelesek a szemükben, ezért értékes a két fiatal színész segítsége is, mondta Bernáth.

Bécsben is működik ez a rendszer egy ideje. Ott 2019-ben indult nagyszabású ifjúsági részvételi program. A Werkstadt junges Wien projekt 1300 műhelytalálkozóján több mint 22 ezer gyerek és fiatal mondta el ötleteit, javaslatait egy olyan városról, amelyben (gyerekként is) érdemes élni.

mutat rá Mátyók arra, hogy egyelőre miért nem tolonganak körülöttük a gyerekek. Ha elhívnák az Alma együttest, lenne tömeg, de akkor szórakozni jönnének, nem gondolkozni.

Ezek a programok évek alatt épülnek fel, a gyerekek és a felnőttek is lassan realizálják, hogy ez jó nekik, hasznos és előreviszi a kerület vagy város közösségét. Nem ment ez máshogy Bécsben vagy másutt sem. Ők pár évtizeddel előttünk járnak, de ez most itt előny, mert kipróbált úton indulhat el a projekt. A kérdés, hogy folytatódni fog-e 2025 után is a gyerekrészvételi program Józsefvárosban, be tud-e épülni az önkormányzat működésébe.

Fotók: Huszár Boglárka