A város a nappalink, mondta Rádai Dániel városfejlesztésért felelős alpolgármester a beszélgetésben, amiben négy év tanulságát foglalta össze, s világossá tette, milyen korszerű, nemzetközi viszonylatban már jól vizsgázott elvek alapján történik Józsefváros fejlesztése. A sok, relatíve kicsi és olcsó változtatásból mára kirajzolódik, hogy egységes elképzelésről van szó, aminek középpontjában a közterek megnyitása áll, az élhető város, ahol az itt élő ember – s például nem az átmenő autósforgalom – az elsődleges.

2023 a parkolási rendszer megújulásának éve is volt, ami érthetően indulatos viták közepette ment végbe. Mára elmondhatjuk, hogy alapvetően jól vizsgázott a fizetős rendszer, számszerűen csökkent a kerületben parkoltatott autók száma – még így is sok a rendelkezésre álló helyhez képest –, a helyben lakók életét pedig kizárólagos használatú parkolósávok könnyítik. Megtörtént az első nagyobb városrészi forgalomcsillapítás kialakítása is a Magdolnanegyedben, ennek tanulságáról szólt cikkünk, amiben a tervezőt a helyiek pro-kontra véleményével is szembesítettük.

Rádai Dániellel tettünk egy városfejlesztési sétát is, ennek célpontja a Harminckettesek tere volt. Ezt Józsefváros új főterének szánják, szintén kis változtatásokkal alakítanák át, méghozzá a lakosság szándéka szerint. A részvételi tervezés is része a józsefvárosi városfejlesztési gyakorlatnak. Ez egy többlépcsős folyamat, nemcsak a Harminckettesek terénél alkalmazzák, hanem már szerepe volt a Déri Miksa utca átalakításánál, a Bacsó Béla és a Víg utca átformálásánál, a Losonci tér kialakításánál is. Cikkünk a Dankó utcai sportudvar újranyitása miatt indult közös tervezés első találkozójáról szól, és bepillantást enged abba, hogy mi is történik ilyenkor. A részvételi tervezés – bár sokszor túl elméleti módon beszélünk róla – valójában egyszerű és mindenki előtt nyitott, erről győződhettünk meg a Dankó utcában járva.

Igazi népünnepély volt annak idején a megújult Déri Miksa utca megnyitása, amihez egy érdekes kísérlet is kapcsolódott. A Déri parkos részén, pontosabban a Nagy Fuvaros utcai torkolatánál helyezték ki azt a kutyapiszoárt, ami arra hivatott, hogy a kutyák oda piszkítsanak, s ne a parkba, a fák, bokrok alá. Mondhatni, ez városfejlesztés kicsiben, mert olcsó, egyszerű módon orvosolhat általános problémát. A kísérlet jól sikerült, a bevezetése egyelőre, hírek szerint a gyártó körüli bajok miatt, késlekedik.

Józsefvárosban Budapest egyik legnagyobb egységes városfejlesztése magánberuházásban valósult meg a Corvinnegyedben. A több mint húszéves projekt a végéhez közeledik, mert átadták a Corvin-sétány folytatását is a Tömő és Szigony utca sarkán. Mi pedig bejárhattuk az épületet, és sok érdekes dolgot tudtunk meg.

Nyitókép: Huszár Boglárka