A Kúria Önkormányzati Tanácsa szerint a Pikó András vezette józsefvárosi önkormányzat jogellenesen rendelt el változtatási tilalmat a Magyar Rádió épületeire decemberben egy rendkívüli képviselő-testületi ülésen, a Pázmány Campus miatt tartott közmeghallgatáson.

A kormányhivatal érvelése szerint változtatási tilalmat csak legalább telektömb nagyságú területre lehet elrendelni, nem egyes épületekre. Továbbá, ez a védelem nem településrendezési, hanem politikai célokat szolgált, s mivel az önkormányzat által is ismert, a beruházást kiemelt projektté nyilvánító kormányrendelet magasabb szintű jogszabály, a helyi védelem elrendelése visszaélés a jogalkotói hatalommal, szól az indoklás.

Az önkormányzat ezt az érvrendszert vitatta, szerinte a változtatási tilalom érintett területre rendelhető el, a kormányrendeletek sem zárják ki a tilalom elrendelésének lehetőségét, tehát a jogalkotás jóhiszemű volt.

A Hajnal Péter vezette Önkormányzati Tanács a Kormányhivatalnak adott igazat és megsemmisítette az önkormányzati rendeletet.

Adok-kapok

A tervek szerint le kellene bontani a Rádió egykori épületeit a Pázmány-projekt megvalósítása érdekében. A kormány korábban kiemelt állami beruházássá nyilvánította ezt a projektet, ami miatt Pikó úgy értékelte, hogy az önkormányzatnak innentől nincs beleszólása a terület sorsába.

Az önkormányzat a december 11-i képviselő-testületi ülésen azonnali hatállyal változtatási tilalmat vezetett be a Magyar Rádió történelmi múltú épületeire, amit a Sára Botond (a korábbi fideszes józsefvárosi polgármester) vezette Fővárosi Kormányhivatal támadott meg.

Mindezt az előzte meg, hogy november 30-án a kormány rendeletben tiltotta meg a helyi védelem alkalmazását. A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint oktatási célú beruházások esetében, ha kiemelten közérdekű beruházásról vagy közcélú kiemelt beruházásról van szó, helyi önkormányzat által megállapított örökségvédelmi követelményeket az eljáró hatóság nem vehet figyelembe, és „az érintett ingatlan vonatkozásában vagy azzal összefüggésben a helyi önkormányzat egyedi, területi védelmet vagy védettséget nem állapíthat meg”.

Ezt hívjuk azóta lex Pázmánynak, bár nem egészen világos, mi köze mindennek a szomszédban zajló orosz–ukrán háborúhoz, a rendelet kiadásakor ugyanis hivatkoztak az 

„Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzetre”.

Ez utóbbira két alkalommal is rákérdeztünk a lakossági egyeztetésen decemberben és áprilisban megjelent Lánszki Regő államtitkárnál, de választ egyszer sem kaptunk.

Az ominózus decemberi lakossági fórummal egybekötött közmeghallgatáson azért született hirtelen döntés a változtatási tilalomról, mert más eszköze nem maradt Józsefvárosnak.

Erre december 22-én reagált a kormány, a Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint „kiemelten közérdekű beruházássá vagy közcélú kiemelt beruházássá nyilvánított nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyekben […] az érintett ingatlan vonatkozásában vagy azzal összefüggésben helyi önkormányzat egyedi, területi védelmet vagy védettséget nem állapíthat meg, az érintett ingatlan vonatkozásában változtatási tilalom, valamint telekalakítási és építési tilalom nem alkalmazható, az elrendelt tilalmat az eljáró hatóság figyelmen kívül hagyhatja, az építőipari kivitelezési tevékenység az elrendelt tilalom ellenére végezhető”.

Ezt követően december 23-án a Sára Botond főispán vezette Budapest Fővárosi Kormányhivatal a változtatási tilalommal kapcsolatban felhívással élt, szerintük ugyanis a változtatási tilalom elrendelése jogsértő volt. A kormányhivatali dokumentumban többek közt az is olvasható, hogy a helyi védettség elrendelése a joggal való visszaélés, mert az önkormányzat tudta, hogy itt nemzetgazdaságilag kiemelt beruházás van, és szerinte az önkormányzat rendelete ellentmondott a magasabb szintű önkormányzati törvénynek, ami a beruházóban jogbizonytalanságot okozott. A Kormányhivatal 30 napot adott a szerinte jogszabálysértő helyzet megoldására.

Mindezt vitatta az önkormányzat, és januári rendkívüli képviselő-testületi ülésén úgy döntött, hogy a kormányhivatal által decemberben megküldött változtatási tilalom elrendeléséről szóló önkormányzati rendeletre vonatkozó törvényességi felhívásban foglaltakat megalapozatlannak tartja, és azokkal nem ért egyet – 14 igennel szavazta meg ezt a képviselő-testületi ülés, minden jelen lévő ezzel egyetértett, a kormánypárti képviselők is.

Az önkormányzat, a civil szervezetek, a lakók, az egyetem és az Építési és Közlekedési Minisztérium között – a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia képviselői nem jelentek meg – indult társadalmi egyeztetés a Pázmány Campus ügyében, de az április 11-i lakossági fórumon nem nagyon közeledtek az álláspontok.

Lázár János miniszter korábban már jelezte, hogy a projekt meg fog valósulni még akkor is, ha a helyi lakosok és civilek ellenzik. Márpedig sokan ellenzik, nemrég zenés demonstrációt tartottak annak érdekében, hogy a Magyar Rádió történelmi épületeit ne bontsák el.