A lyukasztótól a bankkártyáig

2026. május 18.

A budapesti közösségi közlekedés e-jegyrendszerének göröngyös útja

Sok víz lefolyt a Dunán azóta, hogy a fővárosban megszületett az igény az elektronikus jegyrendszer bevezetésére. Reményeken és csalódásokon át jutottunk el a megvalósításig, meglehetősen lassan.

Húsz évet kellett várni az első komolyabb eredményre, de még mindig nem értünk a végére. Az ötlet még 2004-ben fogalmazódott meg, és közben a projekt milliárdokat nyelt el.

Elektra

A budapesti e-jegyrendszer bevezetése még Demszky Gábor főpolgármestersége idején megfogalmazódott. A főváros 2004-ben jelentette be, hogy a papíralapú jegyeket és bérleteket elektronikus rendszerre tervezik felváltani. A BKV el is kezdte a chipkártyákra épülő, Elektrának elnevezett projekt tervezését, és 2006-ban eljutott a kivitelezés tendereztetéséig, de végül lefújta az egészet. Az eredetileg tízmilliárdosra tervezett beruházás becsült költsége megduplázódott, de problémát jelentett a koncepció kidolgozatlansága is. Maradt a papíralapú lyukasztós jegy és a hagyományos bérletszelvény,

miközben London, Párizs és Berlin már rég chipkártyára váltott.

A BKK, a FUTÁR és a RIGÓ

2010 után Tarlós István főpolgármester megalapította a BKV szerepköreinek jelentős részét átvevő Budapesti Közlekedési Központot (BKK), amelynek élére Vitézy Dávidot nevezte ki. Vitézy alatt a BKK ambiciózus reformokat indított el: bevezette és kiterjesztette az elsőajtós felszállási rendet, amelynek köszönhetően 2012-ben a jegyárbevétel 1,6 milliárd forinttal nőtt, elindult a FUTÁR-projekt és az utazástervező fejlesztése is.

Ám a két vezető viszonya hamar megromlott, az újrázó Tarlós István 2014-ben leváltotta Vitézy Dávidot a BKK éléről.

Közben elindult a RIGÓ (Reliable, Integrated, GO) e-jegy projekt. A BKK EBRD-hitelből leszerződött a német–svájci Scheidt & Bachmann (S&B) céggel.

A rendszer azonban

soha nem készült el.

2016-ban a BKK igazgatósága beismerte, hogy teljesen újra kell tervezni az egészet, mert a korábbi menedzsment által rögzített műszaki feltételekkel működésképtelen lett volna a rendszer. Talán még van, aki emlékszik a Deák Ferenc téri metrókijáratnál a soha be nem üzemelt beléptetőkapukra, amelyeket csak 2024-ben bontottak el.

2018-ban a BKK felmondta a szerződést, a projektre összesen 9,8 milliárd forintot költöttek. A Tarlós-éra utáni városvezetés az S&B ellen 2021-ben nemzetközi választottbírósági eljárást indított, de az eredeti követelésnek durván csak a tizedét, 2,3 milliárd forintot sikerült visszaszerezni.

BudapestGO

A Karácsony Gergely-féle városvezetés által megújított BKK igyekezett a problémára megoldást találni. Az első mobiljegy-kísérlet azonban tévútnak bizonyult. Vitézy Dávid „QR-kódos bohóckodásnak” nevezte a megoldást: a BKK a QR-kódokat kizárólag a járművek külső oldalára ragasztotta – emiatt utasok maradtak le az utazásról a jegyük érvényesítése közben.

Karácsony Gergely

A BKK végül dobta a kapurendszerekre épülő koncepciót, helyette a meglévő okostelefon-alapú infrastruktúrát fejlesztette tovább. 2022 februárjában mutatták be a BudapestGO mobilalkalmazást, ebben együtt van a jegy- és bérletvásárlás, az utazástervezés és a forgalmi helyzet megjelenítése. A BudapestGO hamar elterjedt, idén februárra már négymilliónál is több regisztrált felhasználója volt.

Havonta másfél millióan használják

aktívan, egyre többen ezzel váltanak jegyet és bérletet.

Pay&GO

A BudapestGO mellett egy új rendszer, a Pay&GO tesztprojektje is elindult 2023-ban a kisföldalattin és a reptéri buszon. A Pay&GO tovább egyszerűsíti a gyors közlekedést: az utas a bankkártyájával, okostelefonjával vagy okosórájával

megérinti az automatát, és már mehet is;

nincs szükség külön jegyvásárlásra, applikációra és regisztrációra sem. A rendszert már több mint kétmillióan próbálták ki, és mintegy 8 milliárd forintot termelt a fővárosnak.

A rendszer a világ számos városában bevált érintéses fizetési logikán alapul, és idén áprilisban, a Föld napján terjesztették ki az egész metróhálózatra. Ha minden a tervek szerint alakul, 2028-tól a buszokra, 2029-ben a villamosokra is rákerül a rendszer – a végső cél pedig az, hogy 2035-re eltűnjön a papírjegy Budapestről.

Fotók: Huszár Boglárka

Kapcsolódó cikkek

2026. november 21.
November 21-én, szombaton reggel 8 órától november 22-én, vasárnap éjfélig rövidített útvonalon közlekedik a 4-es és a 6-os villamos: a szerelvények csak a Széll Kálmán tér és a Corvinnegyed között járnak. A kimaradó szakaszon pótlóbuszok szállítják az utasokat.
2026. november 21.
Tízmillió forintos keretösszeggel hirdetett addikciós pályázatot a Józsefvárosi Önkormányzat civil és egyházi szervezetek számára. A támogatásból többek között utcai szociális munkát, ártalomcsökkentő szolgáltatásokat és a szerhasználók egészségügyi ellátásba jutását segítő programokat finanszírozhatnak. A pályázat a kerület idén elfogadott, 2026–2030 közötti drogstratégiájának megvalósítását szolgálja. A jelentkezési határidő december 10.

További cikkek

2026. november 20.
Huszonöt európai országban tartanak megmozdulásokat a mai napon. Követelik a jobb oktatási rendszert, a könnyebb megélhetést és a megfizethető lakhatást. A tüntetés délután háromkor indul a Fővám térről, áthalad a Kálvinon, majd a Március 15. téren ér véget.
2026. november 18.
A bezárt Auróra utcai klímakert elé szervezett erőszakmentes tüntetést az Internép, majd a tüntetők átvonultak a Napházba, és arról beszélgettek, mi kell ahhoz, hogy még több klímakert legyen a jövőben.
2026. november 18.
Hat évvel ezelőtt Emir Kusturica ikonikus filmjének címét kapta a rovatom, ez a cím állandó iránytűvé vált itt, a Józsefváros Újság hasábjain. Ma, 2026-ban azonban azzal a kérdéssel kell szembenéznünk: egyáltalán beszélhetünk-e még cigányok idejéről?

Weboldalunk a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ.