A Rajk Szakkollégium kapuja a Horánszky utcában nyitva volt, amikor a választás előtti vasárnap felkerestük őket. A kapun plakát invitálta a betérőket, ami programként kerekasztal-beszélgetést, bográcsozást és estére népzenét, táncot ígért, mindezt a Facebookon is közzétették.
Tudni kell, hogy a Rajk ajtaja egyébként mindig zárva, csak az mehet be, aki ott lakik, vagy kifejezetten ott van dolga, hiszen ez az otthona is az egyetemistáknak. Többször is írtunk róluk, mert igazán izgalmas dolgok folynak a kollégium falain belül.
Odaérvén éppen a hátrányos helyzetű diákok oktatásáról szóló beszélgetésbe csöppentünk bele. Egy idősebb úr és egy idősebb hölgy hallgatta elmélyülten őket. Mi Kovács Fruzsinát, az egyik szervezőt, kérdeztünk a nap programjáról.
A Rajkban régi jó hagyomány a tehetséggondozás, az esélyek megadása olyanoknak is, akik másként elkallódnának, mondta Fruzsina. Erről is írtunk, a részleteket itt olvashatják:
Hogy hol vannak a felnőttek? Kovács Fruzsina elmondta, sehol, mert itt valódi diákönkormányzat működik, és ők maguk szerveznek, intéznek mindent, még az új kollégisták felvételét is.
A Józsefvárosi Önkormányzat, pontosabban a Közösségi Részvételi Iroda (KRI) pályázata a szomszédsági ünnepre megtetszett nekik. Ők legalább 3-4 évig élnek itt, és bár az ország minden sarkából jöttek, kialakul a józsefvárosi identitásuk is. A szakkollégium azonban nem afféle laza hely, itt a tanulás, a továbbfejlődés mindenki legfőbb érdeke – talán szenvedélye is –, így legfeljebb a hét végén van egy kis bulizás. De például pont azon a vasárnapon a kollégisták nagy része a könyvtárban és a tanulószobákban ült – ezt magam is láttam, amikor az utca felől belestem az ablakon –, vizsgákra készültek, úgyhogy ez a szomszédünnep inkább egy kísérlet volt arra, hogyan nyissanak a közvetlen szomszédság felé is.
Fruzsina lelkesen magyarázta, hogy milyen izgalmas a beszélgetés témája, ami rendületlenül folyt tovább, de közben már falatoztak is. Ugyan nem bográcsban, hanem a konyhában készítettek egy jó adag paprikás krumplit, volt vega és nem vega változat is. Elég esős volt az a vasárnap, bográcsozáshoz mindenképp, és az eső talán a szomszédokat sem ösztönözte, hogy lejöjjenek.
A rajkos kollégisták egyáltalán nem bezárkózóak, főleg egyetemi szinten rengeteg kapcsolatot ápolnak, ők is rendeznek különféle szakmai eseményeket, mondta Kovács Fruzsina. Az azonban tény, hogy erősen szakmai az érdeklődésük (de hát ezért vannak itt, és kapnak kiemelt lehetőséget a tanuláshoz). Valószínű, hogy a tapasztaltak alapján ki fogják találni, hogyan is legyen a következő szomszédsági ünnep. Ő mindenesetre továbbra is lelkes volt, a lassú kezdés nem veszi el a kedvüket, jegyezte meg.
Egy időre magukra hagytuk őket, és belehallgattunk a Krúdy Gyula utcai és Mikszáth téri cigányzenekarok játékába, és mire visszaértünk, a kollégisták beljebb húzódtak a közben megérkezett kobzos-hegedűs népzenésszel, aki moldvai talpalávalóval készült. Sokan nem voltak, de aki ott volt, az nem foglalkozott a létszámmal, s kellemesen töltötték a következő órát is.
Egy pár percre a KRI munkatársa is bekukkantott, minden támogatást nyert szomszédünnepre kimennek. A 2024-es józsefvárosi szomszédünnep kezdeményezésre sokan jelentkeztek, és legfeljebb 200 ezer forint támogatást is kaphattak. Mi több szomszédünnepről is beszámoltunk, az egyik nagyobb szabású a Mátyás téren volt.
Május végén, június elején vagy húsz szomszédünnep volt kerületszerte, de a szezonjuk április 1-től október 15-ig tart.
Képek: Huszár Boglárka
