A KRESZ esetleges reformja már több évtizedes probléma, mivel egy meglehetősen komplex rendszerről van szó, amiben különböző csoportok érdekeit kellett egy platformra hozni. Az egyeztetési anyag egy egyéves szakmai előkészítő folyamat eredménye, amelyben nem kevesebb mint száz közlekedési szakértő és hetven szervezet vett részt – ami szokatlanul széles körű konzultációt jelent a hazai jogalkotási gyakorlatban.

A sebesség mindenekelőtt

A változások egyik legszembetűnőbb eleme a sebességhatárok általános emelése. Az autópályákon egyes szakaszokon akár 140 km/órával is száguldhatunk majd, az autóutakon pedig a jelenlegi 110 helyett 120 km/órás limit jöhet. De nem csak a személyautósok örülhetnek: a tehergépjárművek, buszok és az utánfutót vontató autók egységesen 90 km/órával közlekedhetnek majd a jelenlegi 70-80 helyett. Még a traktorosok is gyorsíthatnak: 60 km/órára emelkedhet a megengedett sebességük. A villamosok sem maradnak ki a gyorsulási versenyből, zárt pályán akár 70-nel is suhanhatnak.

Az autópályákra és autóutakra azonban csak olyan járművekkel lehet majd felhajtani, amelyek legalább 70 km/órás tempóra képesek – ez tíz kilométerrel több, mint a jelenlegi minimum. Ez a szabály vélhetően a közlekedés folyamatosságát hivatott szolgálni, bár kérdés, hogy a budapesti dugóban araszolva mennyire releváns ez a kitétel.

Gyerekek és mobilok: új prioritások

A tervezet különös figyelmet fordít a gyermekek biztonságára. Az iskolák és óvodák környékén speciális „suli/ovi övezetek” jöhetnek létre, ahol tanítási időben 30 km/órás sebességkorlátozás lép életbe. A közösségi közlekedésben is szigorodik a szabályozás: lakott területen kívül 3 év alatti gyerekkel csak ülve lehet majd utazni.

A gyalogosok életében is jelentős változás jön:

Bár első hallásra ez túlzó korlátozásnak tűnhet, a statisztikák szerint a figyelmetlenség okozta balesetek jelentős része köthető a mobilhasználathoz.

Kerékpáros forradalom – sörrel

A bringások számára valóságos kánaánt ígér az új szabályozás. A tervezet szerint a kerékpárosok áttekerhetnek a zebrán (10 km/órás sebességgel), bizonyos esetekben használhatják a járdát, és még az alkoholfogyasztás is megengedett lesz számukra – egészen 0,8 gramm/liter véralkoholszintig, ami kb. 1-2 sörnek felel meg a gyakorlatban. A 14 év alattiaknak kötelező lesz a bukósisak, ami kompromisszumos megoldásnak tűnik az eredeti, mindenkire vonatkozó sisakkötelezettséghez képest.

Az autósoknak fokozottan figyelniük kell majd a kerékpárosokra: 50 km/óra sebességig 1 méter, felette másfél méter oldaltávolságot kell tartaniuk. Ha ez nem lehetséges, maximum 15 km/óra sebességkülönbséggel előzhetik meg őket. A feltorlódott kocsisorok között a bringások – akárcsak a motorosok – előrearaszolhatnak, maximum 25 km/órás sebességgel.

Újdonság a „kerékpáros utca” fogalma is, ahol a bicikliseknek lesz elsőbbségük, az autók pedig csak célforgalomban, 25 km/órás sebességgel közlekedhetnek. Lakott területen kívül pedig a 4-12 fős kerékpáros csoportok akár egymás mellett is tekerhetnek – ami vélhetően nem fogja növelni az autósok amúgy sem túl magas kerékpáros-toleranciáját.

Elektromos rollerek: végre hivatalosan is léteznek

Az e-rollerek végre hivatalosan is bekerülnek a KRESZ-be, méghozzá két kategóriában. A kis teljesítményűek maximum 25 km/órával mehetnek, csak 12 év felettiek használhatják őket, és az első két évben sisakot kell viselni. A nagy teljesítményű rollerek viszont már szinte kis motornak számítanak: 45 km/órával száguldhatnak, de ehhez felelősségbiztosítás és 14 éves korhatár társul.

Jogsi családi alapon?

A jogosítvány megszerzése is forradalmi változáson mehet át. A gyakorlati órák egy részét (maximum hatot) szimulátorral is lehet majd teljesíteni, ami némi könnyebbséget jelenthet a jelenlegi 600-700 ezres költségekkel szemben. Még érdekesebb lehetőség a „családi autósiskola”: megfelelő feltételek mellett (minimum 10 éves jogosítvány, büntetlen előélet) hozzátartozók is oktathatnak vezetésre. Ez a Nyugat-Európában bevált gyakorlat jelentős spórolási lehetőséget jelenthet, bár kérdés, hogy a családi kötelékek hogyan bírják majd a vezetéstanulás stresszét.

Cipzár és udvariasság

Bekerül a szabályozásba a régóta várt „cipzárelv” is, amely előírja, hogy a megszűnő sávból érkezőket be kell engedni a forgalomba. A szabály megfogalmazása két meglepő szót is tartalmaz: „udvariasság” és „előzékenység” – ezek eddig nem tartoztak a magyar KRESZ szókincséhez.

Végezetül a reform érinti a parkolókat és mélygarázsokat is, amelyek eddig egyfajta szabályozási szürke zónában léteztek. A változással ezek is a KRESZ hatálya alá kerülnek, ami új fejezetet nyithat a péntek esti illegális drift-show-k történetében.

Az új szabályozás bevezetésének időpontja még nem ismert, de egy ilyen átfogó reform implementálása vélhetően hosszabb időt vesz majd igénybe. A változások ugyanakkor azt jelzik, hogy a jogalkotók végre felismerték: a közlekedési szabályoknak lépést kell tartaniuk a változó világgal – még ha néha úgy is tűnik, hogy a változások egy része inkább követi, mintsem irányítja a már kialakult gyakorlatot.

Fotó: Karancsi-Albert Rudolf