Tavaly találtam egy 1974-es filmhíradót józsefvárosi hentesüzletekről, amiben megszólították az utca emberét is. Egy nő azt mondta, hogy nem eszik húst, mert bicsérdysta. Nem értettem, mire gondolt, és utánaolvastam Bicsérdy Bélának. Két hónapja kaptam egy üzenetet Bicsérdy Béla életrajzírójától, Áprily Zoltántól, hogy egy-két apró pontosítást javasol a cikkemben.

Az üzenetváltáskor derült ki, hogy a történész a VIII. kerületi önkormányzat irattárában dolgozik. Jó néhány hírességet fellelt már az anyakönyvekben, és véletlenül a nagyapja születési anyakönyvi bejegyzésére is rábukkant: nem tudta, hogy kerületünk szülöttje. Beszélgetni hívtam.

A kutató, aki újra felfedezett egy legendát

Áprily Zoltán az ELTE-n szakdolgozatát Bicsérdy Béláról írta, de az érdeklődés személyes gyökerekkel bír. Gyerekkorától fogva finnyás volt a húsokkal, szinte csak a csirke és a pulyka mellét volt hajlandó megenni és a felvágottakat. „Én életemben nem ettem véres hurkát, pacalpörköltet. Nem ettem disznósajtot, kocsonyát, ezeknek a látványától is felfordult a gyomrom” – meséli őszintén.

Aztán az egyetemen diáktársa vitatémának hozta egyik órára a vegetarianizmust, ekkor derült ki, hogy két csoporttársa is a növényi táplálkozást gyakorolja. Ő is kipróbálta, és úgy maradt. „Szimpatikus volt, gondoltam, ezt fél évre én is kipróbálom. Beharangoztam mindenkinek, a családnak, barátoknak, hogy figyeljetek, én most fél évig nem eszek húst, utána meglátjuk. És abszolút minden gond nélkül ment, szilveszterkor éjfél előtt betoltam az utolsó virslit, és onnantól semmi hús.”

Elolvasott egy brosúrát, amely minden szempontból meggyőzte – egészség, etika, gazdasági hatások, környezetvédelem egyaránt fontosak számára a húsevés elutasításakor. „Bár alapvetően kritikus ember vagyok, nem bírtam belekötni semmibe a szövegben” – mondja Áprily. Később fokozatosan a vegánság felé fordult, és érdekelte a téma irodalma is, így talált rá Bicsérdy Béla írásaira.

A történész több mint tíz éven át készítette a pár éve megjelent életrajzi kötetét Bicsérdyről, tízezer oldal feletti dokumentum és bő tucatnyi interjú felhasználásával. Ez a munka hivatott jóvátenni a magyar történész szakma bő fél évszázados mulasztását.

Az erdélyi hivatalnok, úton a világhírnév felé

Bicsérdy Béla (1874–1951) a XX. századi magyar történelem egyik legkülönlegesebb alakja. A zentai születésű fogarasi adótiszt súlyos betegségből gyógyította ki magát, és néhány év alatt világszerte ismert személyiséggé vált – mindez a televízió és internet előtti korban. 1909-től kezdve naponta tartott ingyenes előadásokat magánszemélyeknek, és idővel nagyszámú értelmiségi – újságíró, tanár, pap – vett részt az előadásain.

A fiatal Bicsérdy Béla 19 éves korában kezdte meg adótiszti pályafutását, amikor elkapta korának egyik legsúlyosabb betegségét, a kankót. A kezeletlen kankónak drámai következményei voltak, és ezeket a tüneteket 100%-ban hozta is Bicsérdy. Az ízületi gyulladás és a térdében megjelent kövesedések miatt évekig bottal kellett járnia, volt, hogy hetekre megvakult. Áprily Zoltán elmondta, egy általa nem is olyan régen olvasott statisztika szerint az 1900-as évek elején Budapesten az akkori vak emberek 47 százaléka a kankó szövődményeinek következtében vakult meg. Bicsérdy többször is hetekre elvesztette a látását, de képes volt azt visszahozni.

A nagyon súlyos tünetekkel járó nemi betegségtől hosszú éveken keresztül próbált megszabadulni az orvostudomány akkori tudásával, hasztalanul. Elunva kezelőinek tehetetlenségét, a saját kezébe vette sorsát. A németül, franciául és angolul tudó Bicsérdy bejárta Európa legnagyobb könyvtárait, elolvasott több ezer könyvet és rengeteg kísérletet hajtott végre önmagán.

A szélsőségekig elszánt kísérletező

„Bicsérdy több ezer – jó néhányszor életveszélyes – kísérletet hajtott végre magán, köztük böjtkísérleteket is. Iszonyatosan feszegette a határait, de becsületére váljék, le is írta a könyveiben, hogy eszébe ne jusson senkinek utánozni őt ebben”

– magyarázza Áprily. Az egyik legveszélyesebb kísérlete egy 21 napos étel és víz nélküli böjt volt, miközben még izzasztókúrát is csinált. „A 21. napon fennakadt a szeme, és csak az utolsó pillanatban tudta szívmasszázzsal visszahozni az akkori felesége.”

Az empirikus, saját tapasztalatokból eredő tudás mellett Bicsérdy nagyon olvasott ember volt. Azt élte meg, hogy a betegségével nem nagyon tudnak mit kezdeni korának orvosai. Amikor már a sokadik sem tudott segíteni és a pénze is fogytán volt, elkezdett utánajárni, mit tehetne maga a gyógyulásáért. A megoldást végül a természetes életmódban találta meg: vegetáriánus, lehetőleg nyerskosztos táplálkozás, időnkénti böjtölés, lég- és napfürdők, hideg-meleg váltófürdők, izzasztókúrák, légzőgyakorlatok, rendszeres testmozgás és mezítlábjárás.

Tanítása szerint a hőkezeléssel (sütés-főzés) a növényekből is holt anyag keletkezik, és ha élő ételt eszik az ember, az élővé teszi. A holt táplálék degenerálja, hosszú távon pedig sírba taszítja az embert. A 2-3 napos böjtök pedig szerinte segítenek helyreállítani a szervezet egyensúlyát, mert a vadon élő beteg állatok sem esznek, ha betegek – az emésztési folyamathoz felhasznált életerőt a szervezet ekkor regenerálásra és gyógyításra fordítja.

A sok kísérletezés bevált, és ugyan a betegségét nem sikerült maradéktalanul meggyógyítania, de annyira visszaszorította, hogy teljesen tünetmentessé vált. A kövesedéseit eltüntette a térdéből és olyan szinten hozta vissza a látását, hogy még 77 éves korában is el tudta olvasni a legalsó sort a szemvizsgáló táblán.

Az első magyar szuperatléta

Bicsérdy kiváló súlyemelő is volt. Más sportokban is remekelt, de fiatalon amatőr súlyemelőként több nem hivatalos világrekordot is megdöntött. Korának egyik legelismertebb edzője és szakírója, a németországi Theodor Siebert 1902-ben a világ legerősebb emberei közé sorolta Bicsérdy Bélát.

„Kamasz volt, amikor egy tornaórájuk alkalmával rúdon kellett húzódzkodniuk, és Bicsérdy csúnyán leszerepelt. Ez annyira felbőszítette, hogy elhatározta, ő lesz az osztály legjobbja” – magyarázza Áprily a kezdeteket. A fiatal Bicsérdy elkezdett nagyon tudatosan edzeni, és elég hamar ő lett az osztályelső, de itt nem állt meg. Saját kezűleg készített malomkövekből súlyzókat, azokkal erősített. Mindez jelentős izomnövekedést is okozott nála, meg otthon családi perpatvart, mert rajztanár apja rendre szétverte csákánnyal a malomköveit, mondván:

„Már fiatalon eljutott odáig, hogy cirkuszi atlétákat hívott ki versenyre és legyőzte őket, noha betegségéből kifolyólag ekkor még sokszor voltak fájdalmai” – vezet be Áprily Zoltán a fiatal Bicsérdy élettörténetébe.

Bicsérdy Béla, a világsztár

1912 karácsonyán misztikus élményben volt része, ettől kezdve sziklaszilárd meggyőződésévé vált, hogy életének legfőbb feladata az emberiség felemelése és tanítása. Fanatikus hittel kezdte a tanításait terjeszteni, önmagát Zoroaszter és Jézus után a világ harmadik egyetemes mesterének tekintette. „Mester lettem” – hangoztatta elhivatottságának érzékeltetésére. „Más vagyok, mint ti. Nekem már megnyíltak a szemeim, és látni tudok velük, nem úgy, mint ti.”

1921-ben kezdte meg nyilvános szerepléseit. Az 1923-tól rendszeresen megjelentetett könyveiben számtalan táplálkozási tanács és életviteli irányelv bemutatása mellett olyan természettudományi és filozófiai alapokon nyugvó, valláserkölcsi tanokat is magában foglaló eszmerendszert tárt az olvasói elé, amelynek legfőbb üzenete a következő volt: az egyén teljesen vállaljon felelősséget a saját életéért, minden tőle telhetőt tegyen meg a személyes fejlődése érdekében, és váljon életművésszé. Műveiben közölte a módszere által meggyógyított személyek hálaleveleit is. Ugyanakkor a hivatásos orvosok többsége sarlatánnak tartotta és elmarasztalóan nyilatkoztak róla – Bicsérdyt ez nem zavarta tanai hirdetésében.

1924-ben már egész Erdély Bicsérdy Béla nevétől volt hangos. Pár év leforgása alatt bejárta egész Erdélyt több száz előadást tartva minden nagyobb erdélyi városban. 1924 végén már állította, hogy Erdély területén több mint ezer embert mentett meg a haláltól. 1925-ben felkerült a világsajtó térképére is, 1926-ban pedig elérte népszerűségének csúcsát, amikor már Magyarországon is tombolt a Bicsérdy-láz. Csak abban az évben legalább ezer híradás jelent meg róla Ausztráliától Afrikáig, Európától Amerikáig, minimum 14 nyelven.

– írta egy kortársa. Neve egy egész nemzedék tudatába égett bele.

A társadalom minden rétegére nagy hatást gyakorolt, hívei között egyaránt voltak parasztok és munkások, sportolók és művészek, értelmiségiek és arisztokraták. Hosszabb-rövidebb időre több híresség is a követői közé állt, például Kosztolányi Dezső, Törös Olga, Kulin György, de jó néhány előadásán részt vett Darányi Kálmán, Baktay Ervin és Weninger Antal is. Fénykorában követőinek száma nagy valószínűséggel elérte a százezer főt.

Szuggesztív, de megosztó személyiség volt. Többször hisztérikus hangulatot teremtett az előadásaival, ezért fellépéseit számos alkalommal betiltották. Hírnevét azonban nem arra használta, hogy meggazdagodjon. Noha sok módos embernek segített a gyógyulásban, ezzel nem élt vissza, az anyagi javak hajszolása nem érdekelte.

Sajtótörténeti szempontból is rendkívüli jelenség volt. A reforméletmódnak hivatalos lapja is volt Bicsérdyzmus címen, ami havi újságként jelent meg Erdélyben 1925 és 1926 között. Csak napjainkig legalább kétezer tudósítás került elő, amely még életében megjelent róla, legalább 16 nyelven és legkevesebb 25 országban a világ minden tájáról. Ez teljesen példátlan, nincs még egy olyan személy a XX. századi magyar társadalomtörténetben, aki ehhez fogható ismertségre tett volna szert, ráadásul ilyen rövid idő alatt.

A modern természetgyógyászat előfutára

Áprily szerint Bicsérdy munkássága az egészségvédelem területén is kiemelkedő jelentőségű: „Számtalan olyan gondolatát és módszerét igazolta az orvostudomány és a táplálkozástudomány, melyekért a maga korában jelentős hatósági zaklatásokban volt része. Bicsérdy Béla a modern kori magyar természetgyógyászat egyik legjelentősebb előfutára volt, aki

A kutató szerint több olyan állítása volt, amit a manapság roppant népszerű Schwab Richárd sztár-gasztroenterológus is hirdet a tudományra hivatkozva. Schwab rengeteg dologban ugyanazt mondja, mint Bicsérdy, akinek tanításai több ezer embernek segítettek kilábalni azokból a súlyos betegségekből, melyeket az akkori hivatalos orvostudomány még halálosnak vagy gyógyíthatatlannak minősített. Többen közülük végül 90-100 évig is eléltek a legnagyobb egészségben.

A hanyatlás és a száműzetés

Megosztó személyisége miatt a korabeli sajtó lejárató hadjáratot folytatott ellene, szavait kiforgatták, abszurd álhíreket gyártottak róla. A róla cikkező hírlapírók nagy többsége a lehető legrosszabb színben tüntette fel személyét, és jellemző módon vagy teljesen bolondnak, vagy közveszélyes őrültnek igyekeztek őt beállítani. Nagy botrányt okozó halálesetek is történtek könyveinek félreértelmezése miatt. Ennek hatására Bicsérdy Béla 1926 végén visszavonult a nyilvánosságtól egy idilli kis dunai szigetre.

Ada Kaleh egy törökök lakta kis sziget volt Orsova alatt 3 km-re, ahol a lakosság nagy része főleg dohány- és szőlőtermesztéssel, valamint csempészéssel foglalkozott. A történelem folyamán többször is gazdát cserélt piciny terület legvégül Romániához került az első világháború után. A Vaskapu I. vízerőmű építési munkálatai miatt a lakosságot 1969-re teljesen kitelepítették, a szigetet pedig 1972-re végleg elnyelte a Duna. Évtizedeken keresztül tartotta magát a legenda, hogy Jókai Mór Az arany ember című regényében szereplő „Senki szigetét” Ada Kalehről mintázta volna, ez azonban nem bizonyult igaznak.

Nem nézték jó szemmel Bicsérdyt a hatóságok, aki a román hivatali zaklatásokat megelégelve 1930-ban áttelepült Magyarországra, Pesterzsébetre, ahol tisztes szegénységben élt és a lakásán tartott ingyenes magánelőadásokat általában 30-40 főnek. Valószínűleg a korábbi botrányok hatására 1933-tól még a könyveit is kivonta a kereskedelmi forgalomból. Véleménye szerint az emberek nagy része nem volt képes megérteni azokat.

1945-ben feleségével Németországba menekült, majd 1951 őszén az Egyesült Államokba települt át, de pár hónapon belül elhunyt. Fő művének címe A Halál legyőzése, ez azonban neki sem sikerült.

Életében ötször nősült. Első két felesége fiatalon meghalt, a következő kettőtől elvált, míg az ötödik, a nála jóval fiatalabb őt élte túl.

Örökség és elismerés

Máig fellelhető munkáiban rengeteg hasznos tanácsot, iránymutatást hagyott az utókorra. Bicsérdy Béla filozófiája alapvetően nem a testi dolgokra irányult. Az ép testben ép lélek elvét vallotta, viszont sok híve a szellemi dimenziókat nem értette vagy nem tartotta fontosnak, inkább

Tanításaiban a táplálkozáson és a böjtön kívül részletesen kitért a mozgásra, légzésre, napozásra, munkára, pihenésre, meditációra, a megfelelő gondolkodási módra, a folyamatos tanulás-ismeretszerzésre, hideg-meleg vizes váltófürdőkre, mezítlábjárásra, az egész életmódra. Nagy hangsúlyt fektetett a sportra és a légzőgyakorlatokra.

Ahogy fogalmazott:

„Nem a napi 2 almás koszt a cél, sem a böjtölés. Ez mind csak eszköz a test egészségének, erőinek fenntartására, megóvására, de ez is csak azért, hogy az ember e réven felszabaduló összes szellemi energiáit a földi élet végső ideáljának szolgálatába állítsa, ami nem más, mint a szeretet sziklaszilárd alapjaira felépített boldog emberi társadalom.”

Bicsérdy soha nem csatlakozott egyetlen politikai mozgalomhoz, párthoz sem. Egy figyelemreméltó gondolata szerint azt hirdette, hogy a tömegekre alkalmazott szisztémák megbuknak és egyéneket kell nevelni.

A róla elnevezett „bicsérdysta” kifejezés egészen a rendszerváltás környékéig a vegetáriánus szinonimája lett magyar nyelvterületen – ezért mondta azt az asszony az 1974-es filmhíradóban, hogy bicsérdysta, tehát nem eszik húst.

Érthetetlen és méltatlan mulasztás, hogy 80 év alatt egyetlen komoly életrajz sem született róla. Áprily Zoltán kötete, a Bicsérdy Béla és a bicsérdyzmus ezért is hiánypótló. A könyv megrendelhető a szerzőtől a bicserdybela.hu oldalon keresztül, de a józsefvárosi Baross utca 48. alatti 48-as Egyetemi Könyvesboltban is kapható.

A Facebookon pedig a Bicsérdy Béla Emlékoldal adhat több információt azok számára, akik szeretnék mélyebben megismerni ezt a rendkívüli személyiséget, aki évtizedekkel előzte meg korát és tanításai még ma is aktuálisak lehetnek.

Bicsérdy Béla szimbóluma lehetne a vasakaratú és a végletekig kitartó embernek, ebből napjainkban is sokan erőt meríthetnének. Mérhetetlen önuralmának és szívósságának köszönheti többek között a gyógyíthatatlannak tartott betegségének óriási mértékben történő visszaszorítását, a súlyemelésben elért rekordjait, de még az olyan csodaszámba menő bravúrjait is, mint például a hajának visszanövesztését 50 éves kora felett.

Cikkünk a Józsefváros Újság nyomtatott változatában megjelent anyag bővebb változata.

A korabeli fényképek a bicserdybela.hu oldalról származnak, Áprily Zoltán gyűjtéséből. A kutatóról készült fotókat Karancsi-Albert Rudolf készítette.