A józsefvárosi Szigetvári utca 1-ben elindult Biztos Kezdet Gyerekház még a nemzeti stratégia elfogadása előtt az ország egyik legelső ilyen intézménye volt, igaz ekkor még az óvoda épületéhez tartoztak a gyerekház szolgáltatásai.

A Biztos Kezdet módszertan magyarországi úttörője Szomor Éva, ő és a nemrég 92 éves korában elhunyt Ferge Zsuzsa, valamint a szakterület élen járó munkatársai igyekeztek a rendszerváltás után felhívni a szociálpolitikai döntéshozók figyelmét arra, hogy a szegénység csökkentése a korai fejlesztéssel kezdődik.

A szociológia Jimi Hendrixe

Ferge Zsuzsa szakmai tudása és szociális érzékenysége, kivételes tehetsége és elhivatottsága miatt lehetett képes arra, hogy a gyermekszegénység felszámolását célzó nemzeti stratégiába olyan programok kerüljenek be, mint a Biztos Kezdet. Ferge a szociális terület olyan páratlan, kimagasló alakja, mint a rock and rollnak Jimi Hendrix, a környezetvédelemnek David Attenborough. Ferge és öröksége tovább él, mert a szociális területen tett hatása tapintható, látható – bár közel sem olyan fokon, mint lehetne és kellene.

A józsefvárosi Biztos Kezdet Gyerekház több szempontból is kivételes. Egyrészt, mert az ország első gyerekházának egyike, másrészt az egyetlen fővárosi gyerekház, amely túlélte a politika okozta nehézségeket. (A nemzeti stratégia egyik legnagyobb gondja, hogy az azt kidolgozó MTA GYEP kutatócsapat, melyet Ferge Zsuzsa vezetett, fokozatosan elvesztette autonómiáját.) A gyerekház kerületi kézben maradása talán azért történhetett meg, mert az önkormányzat politikai vezetéstől függetlenül is mindig fontosnak tartotta a gyerekház szolgáltatásait és támogatta működését.

Az ország legtöbb önkormányzata nem akar vagy tud felelősséget vállalni a gyerekházakért, így általában a „problémát”, a működtetést átadja az egyháznak. Azonban a szociálpolitika épp oly jelentőséggel bír egy ország fejlődésében és tönkremenetelében is, mint az oktatáspolitika vagy a gazdaságpolitika. A nemzeti stratégiát, melynek a Biztos Kezdet program szerves része, 2030-ig az állam köteles lett volna támogatni mind szakmailag, mind anyagilag. 2020-ban a KSH adatai szerint országszerte már 193 gyerekház működött. Azonban a vidéki gyerekházaknál számos esetben a szakmai stáb összetétele nem megfelelő. A józsefvárosi gyerekház erős szakmai stábbal és elfogadható anyagi támogatással működik.

Könnyű kikerülni a jogosultak köréből

„A Biztos Kezdet Gyerekház célja: a szociokulturális hátrányokkal küzdő, elsősorban a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek egészséges fejlődésének biztosítását támogató, fejlődési lemaradását kompenzáló, a szülői kompetenciákat erősítő, a szülő és az óvodába még nem járó (0-3 éves) gyermek számára együttesen nyújtott társadalmi felzárkózást segítő prevenciós szolgáltatás biztosítása. A helyi szolgáltatásokat a kerületi lakosok tudják igénybe venni” – adott szabatos meghatározást Pusztainé Bártfai Edit, az itteni gyerekház vezetője.

„Jelenleg 35-40 család jár hozzánk. Nagyjából 17 család jár be rendszeresen. 60-70 százalék küzd valamilyen szociális problémával akár anyagi bizonytalanságok miatt, vagy mert a gyerek nem fejlődik a korához képest megfelelően, vagy a szülő állami gondozásban nőtt fel, és nem rendelkezik megfelelő szülői mintával, nincs családi háttér, támogatás. Vagy pedig azért, mert szegregátumban laknak.”

A Legyen jobb a gyermekeknek nevű stratégiát 2007-ben az országgyűlés egyedülálló módon egyhangúlag fogadta el. A stratégia célja a gyermekszegénység felszámolása és a szegénységi ciklus megtörése volt.

„A gyerekházban dolgozók feladata az, hogy a megadott szociokulturális háttérrel rendelkező családokat felkeresse és felajánlja a szolgáltatásokat. A szolgáltatásokat igénybe vevők legalább felének rendszeres gyermekvédelmi kedvezménnyel (RGYK) kell rendelkeznie, vagy szegregátumban, szegregátummal veszélyeztetett településrészen kell élnie.”

Ebben volt finomítás, mert amikor elkezdtek emelkedni a bérek, sok család elesett az RGYK-tól, miközben a valós életben nem éltek jobb körülmények között, csak papíron. „Például előfordult, hogy valakinek a havi jövedelme 10 ezer forinttal több lett, de ezzel a béremelkedéssel valójában nem javult a család életminősége. Ez egy országos tendencia. Ekkor jelent meg a gyermekvédelmi törvényben a hátrányos- és halmozottan hátrányos helyzetű kategória, ami a havi jövedelemhez van kötve.”

„Minden ember szeretne jól élni. Keresnek munkát, sokan kapnak is. Viszont, ha találnak állást, elesnek az RGYK-tól, mert nagyon alacsony az egy főre jutó jövedelemhatár: most 41 000 Ft/fő. Ez egy 3 tagú család esetében 123 ezer forint. Ennyi pénzből

– mond egy példát Pusztainé Bártfai Edit.

„Megtanulunk közösségben, nem csak egymás mellett élni”

„Hétfőn mondókás napot tartunk, kedden kézműves nap van, ami a finommotorikát fejleszti, szerdánként daloló foglalkozást tartunk, csütörtökön mozgásfejlesztés és beszédindítás, pénteken pedig az Ismerkedés a természettel elnevezésű programot tartjuk” – sorolja Bártfai.

„Ezeken a napokon vannak külsős szakemberek, akik segítik a munkánkat. A szülőket is bevonjuk a foglalkozásba. Ez segít a gyerek-szülő kapcsolatban a szoros kötődés kifejlődésében. Ez feltétlenül kell ahhoz, hogy jól kötődő, sikeres, boldog felnőttekké váljanak.”

A gyerekház tagintézménye a Józsefvárosi Egyesített Bölcsődének (JEB), így két gyógypedagógusa is van a JEB révén: egy szomatopedagógus és egy logopédus. Ők rendszeresen járnak a gyerekházba. Bölcsődeként, de egyben játszóházként is működik az intézmény: „játszóház abból a jellegéből, hogy nemcsak a gyerekkel vagyunk, hanem a szülőket is bevonjuk”.

Minden programon, minden foglalkozáson jelen van a szülő is, ő is aktív résztvevő. Egy-egy ilyen zenés foglalkozás alkalmával például megtörténhet, hogy az elején táncikál, énekel a gyerek, de lehet, hogy egy pillanat múlva már inkább elmegy a konyhába játszani, ami nem azt jelenti, hogy nincs jelen, és ne tanulná közben a dal szövegét, „de nagyon fontos ebben a korban a játék és a szabadság” – magyarázza a gyermekház vezetője. „Az itt dolgozóknak együtt kell működniük a családsegítővel és a védőnővel” – teszi hozzá.

Programonként változik, hogy színesebb vagy homogénebb a megjelent társaság. „Van egy programunk, a cigány kedd, amikor a szülők által javasolt recepteket készítjük el. Szabolcsi káposzta, húzódott rétes, májas tészta… De nem csak a cigány anyukák jönnek be erre a programra sem, a nem cigány szülők is érdeklődnek” – mond egy példát Pusztainé.

„Ez a ház a kerületnek egy eléggé szegény részén van, de mégis nagyon változatos a bejáró családok összetétele. Amit szeretek, mert így

– mondja Edit, amikor a roma kisebbség reprezentációjáról kérdeztem őt.

Nem csak a szegénység lehet hátrányos helyzet

A gyerekeknél nem számít a bőrszín, nem számít a vallás, „csak az számít, hogy jól érzem magam a másikkal vagy sem. A szülőnek meg az a legfontosabb, hogy a gyerekét boldognak lássa, elfogadják, barátokra találjon. Egy jómódú család is küszködhet azzal, hogy a gyerek magatartása miatt nem fogadja be a közösség, ezek a problémák lehetnek közösek” – hoz még példákat Bártfainé.

Az is kérdés persze, hogy a közbeszéd mit nevez hátránynak. Mert a hátrány nem feltétlenül a szegénység. „Nem kell mindenkinek diplomásnak lennie, mert azzal is célt érünk, ha a szülő képes a hozott mintákat egy icipicit megváltoztatni, és a gyerek ezáltal már jobban kötődő felnőtt lesz, ő pedig biztonságosabb környezetet tud majd teremteni a saját gyerekének. Ezek a dolgok nem mérhetőek, de láthatóak. A kis siker is tud nagy sikerré válni. Mondjuk, ha egy anyuka elmondja, hogy a szülei nem beszélgettek vele, és megtapasztalja, hogy milyen az, amikor a gyerekkel beszélgetünk” – hoz fel egy erős példát Edit.

Ne pénzt adj, tudást!

A szociális területen dolgozók egyik fő célját úgy mondják a szakemberek: „képessé tevés”. A területen dolgozók feladata az ügyfelek segítése abban, hogy képessé váljanak életük kívánt alakítására. Ennek egyik kulcsa a ’korai befektetés’, az a munka, amit itt végeznek. „Fontos erőforrás a tudás is, amelyből a szegénység által különösen érintett területeken a pénzhez hasonló mértékű a hiány. A tudás-átadás azonban a pénz-átadásnál sokkal bonyolultabb folyamat, úgy módszereit, mint időigényét tekintve”, írta Ferge Zsuzsa 2011-ben.

Fotók: Nagy Dániel