Ame Panzh – Mi öten

2022. május 04.

Elnyomás-e a bőrszínre tett gúnyos megjegyzés? – és egyéb kérdések

„Mi vagyunk az Ame Panzh (Mi öten), öt harmincas roma fiatal, akik egy baráti beszélgetésen elhatároztuk, hogy létrehozunk egy különálló online teret, amelyben megszólalhatunk, mivel egyre inkább úgy érezzük, az általunk képviselt értékek nem kapnak figyelmet a magyar médiában és értelmiségi beszélgetésekben.” Ezzel a néhány sorral indították el a Facebookon látható, két-három hetente jelentkező diskurzussorozatukat, amelynek rövid időn belül viszonylag sok követője, rajongója lett, és nem csak a romák körében.

Az ötlet Jóni Tibor nyelvzseni fejéből pattant ki, amikor 2020 májusában a Deák téren gyászoló tüntetést szerveztek a romák ellen, s akkor kapott nagy nemzetközi figyelmet a George Floyd meggyilkolása kapcsán elindult Black Lives Matter mozgalom is.

A 2020-as tüntetés - Fotó: Pálinkás János
A 2020-as tüntetés. Fotó: Pálinkás János

A roma emancipációs mozgalom kezdetén kevés cigány ember volt tudományos képzettségű. Ezek a fiatalok társadalomtudományi tanulmányokat folytattak, többen tudományos fokozattal rendelkeznek. Végeredményben a „nagy generáció” tagjai is ugyanarról beszéltek, mint ők, azzal a különbséggel, hogy az azóta eltelt mintegy 50 év újabb és újabb kisebbségkutatási eredményeit is fel tudják használni az érvrendszerükben, ismerik a nemzetközi szakirodalmat, idegen nyelveken tanultak és olvasnak, naprakész a felkészültségük és megvan a tudományos szókészletük az argumentációjukra.

A nem cigány roma szakértők, romákkal foglalkozó szakemberek különösen sértőnek tartják, ha a romák rámutatnak arra, hogy a narratívájuk a romák számára elfogadhatatlan,

s ahelyett, hogy ezen elgondolkodnának, támadásba lendülnek és megkérdőjelezik a cigányok hozzáértését. Két ilyen tudós beszélgetésének végkövetkeztetése volt az egyik periodikában, hogy agresszív nacionalista oláhcigányok azok, akik vegzálják őket.

De a liberális értelmiségiek részéről is a romák kapcsán gyakorta problematikus megnyilvánulásokkal, publikációkkal találkozhatunk. Mert ők sem mentesek az általánosítástól, és

sok esetben lekezelő, olykor rasszista felhangú vagy atyáskodó a megszólalásuk akár anélkül, hogy tudnának róla.

Többek között ezért is indította útjára az Ame Panzh véleményformáló jelentkezéseit, hogy a romák szemszögéből vitatható beszédekben, szövegekben és viszonyulásokban rámutassanak arra, hogy mennyire másképp gondolkodnak a romákat érintő témákról.

Magyaráztak a neokolonizáció értelméről, és arról, hogy ma Magyarországon ez hogyan működik. Valamint a cigány közösség jövője szempontjából célként határozták meg a dekolonizációt. A belső gyarmatosítás lényegében a romákat érinti elsősorban, vagyis kizsákmányolás és a többségi normák rákényszerítése a cigányságra, amely végeredményben egyet jelent az alávetettség, alsóbbrendűség intézményesítésével.

A dekolonizáció alatt pedig azt értik, hogy a romáknak függetlenedni kell és lebontani a mások által felépített narratívákat.

Egy másik adásban a cigányok munkaerő-piaci helyzetével foglalkoztak, többek között a Kiút, az Út a munkába és a Nő az esély – a romák foglalkoztatásának elősegítését célzó programok kritikájával.

Egy következő bejelentkezésükkor a jogellenes elkülönítés témáját dolgozták fel, egy másikban a roma és pro roma szervezetek munkáját tárgyalták. Máskor beszéltek arról is, hogyan nevezik a rasszisták a romákat,

ha nem mondják ki a cigány vagy roma szót, mégis lehet tudni, kikről van szó: „svéd cserediákok”, „mexikóiak”, „rézbőrűek”, netán kisebbségiek, és a bőrszínre utalva a „kormos”, „bokszos”, „feka” jelzők használatával.

És felteszik a kérdést: Elnyomás-e a bőrszínre tett gúnyos megjegyzés? Mitől látnak minket cigányoknak? A bőrszín vajon tényleg lehet identitásképző hatású?

Minden adásukat rögzítették, a TV Baxtale oldalán újranézhetők – érdemes, mert sokat lehet tanulni tőlük: Csikós Marina, Daróczi Anna Csilla, Dr. Dinók Henriett Éva, dr. Kalányos Zsolt, Dr. Suha Nikolett, Farkas László, Ignácz Judit, Jónás Marianna, Jóni Tibor, Márton Joci, Orsós Julianna, Tonté Barbara.

Kapcsolódó cikkek

2026. augusztus 28.
Befejeződtek a József körút átalakításának munkái: új rakodó- és parkolóhelyeket alakítottak ki, a kerékpárosok pedig több helyen a járda helyett már az úttesten közlekedhetnek – közölte augusztus 28-án a BKK.
2026. augusztus 28.
A Nagy Fuvaros utca 3. előtt szakadt be az úttest egy része pénteken. A veszélyes területet elkerítették, a helyreállítást a Fővárosi Csatornázási Művek végzi.
2026. augusztus 28.
Elhunyt dr. Balázs Anna gyermekpszichiáter, az Autizmus Alapítvány alapítója és főigazgatója, Józsefváros díszpolgára. A nyolcvanas években kezdett autizmussal foglalkozni, amikor Magyarországon még alig létezett erre specializálódott diagnosztika és ellátás. Az általa létrehozott intézményrendszer központja évtizedek óta Józsefvárosban, a Delej utcában működik.

További cikkek

2026. augusztus 27.
A kormány elfogadta a belső kerületi polgármesterek kezdeményezéseit, így belátható időn belül javulhat Budapest közbiztonsága – erről tájékoztatott Pikó András, Józsefváros polgármestere, aki azt is hangsúlyozza, hogy megnyugtató eredményeket kell felmutatni a rendőrséggel, mert ennek hiányában elveszik a közbizalom a szociális intézkedések végrehajtásához.
2026. augusztus 26.
Van, aki biztos bezár, más kitartana a nyugdíjig. A lakosság összetételétől a szolgáltatási tevékenység jövőképéig egy sor tényező befolyásolja, melyik üzlet képes stabilan életben maradni Józsefvárosban.
2026. augusztus 24.
Tárgyalásokat kezd a kormány a MOHU-val a hulladékgazdálkodási koncesszió átalakításáról. A cég működését az elmúlt években számos kritika érte, ugyanakkor a jelenlegi koncessziós szerződés értelmében még több mint 30 évig monopolhelyzetben lennének.

Weboldalunk a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ.