Száz évvel ezelőtt még Józsefváros lakosságának negyedét adták a zsidó vallásúak, akiknek története és öröksége ma is számos ponton jelen van a kerületben.

Napi szinten beszél a hősiességről, a csalódásról és a veszteségről.

Újra látható a Talán most senki sincs című dokumentumfilm, mely az 1930–1945 közötti józsefvárosi zsidó sorsok – főként a Teleki téren és környékén élő gyerekek és fiatalok élettörténetei – nyomán készült.

Zsibi, kóser pékségek, vágodák, jiddis kabaré – minden volt itt. Utána pedig a „Kis Varsó”, az ellenállás nem teljesen világos, de létező története.

Nyolcvan éve, 1945. január 27-én szabadították fel az auschwitzi koncentrációs tábort. Mi most Fris E. Kata városkutatóval olyan józsefvárosi nők sorsát idézzük fel, akik szintén a holokauszt áldozatai lettek

Filmes sétán jártunk a Kolónián a C8 Egyesület szervezésében. Bemutatták, milyen filmek forgatási helyszíne volt a MÁVAG-lakótelep. A meghívott alkotók meséltek a forgatásokról.

A Tűzfalon túl csoport kreatív flashmobjával vizualizálta a Tavaszmező utca 6. számú háznál és közvetlen környezetében zajlott '56-os események golyónyomait.

NÉP-SZÍN-HÁZ Járdafesztivál, Tangó projekt, Kastner grill és a Tűzfal Csoport voltak az elmúlt hétvége főszereplői. A Blahától a Teleki térig kultúrában fürdőzött a Népszínháznegyed. Körbejártunk.

Pierre Nora, az emlékezetkultúra történésze mondja valahol, hogy olykor mintha túl sokat emlékeznénk. Ez Magyarországra speciel igaznak tűnik, de hozzáfűzném, hogy a sok jelző mellé még egy kívánkozik, az, hogy rosszul.

A város szövetébe lőtt sebek vajon bekötözhetőek-e fonállal és papírvirágokkal? A történelem erőszakos napjainak nyomai a mai napig a szemünk előtt vannak, erről és 1956-ról emlékezett meg egy tematikus séta.