Milyen kihívásokkal küzd a Józsefvárosi Szent Kozma Egészségügyi Központ (JEK)? Hogyan kerülne veszélybe a működése, ha átvenné az állam? Mit jelent, hogy romokban van az egészségügy, és mi várható, ha nem lesz változás?
A film készítői, a De! Akcióközösség tagjai eredetileg a szavazatvásárlás jelenségét akarták bemutatni, de aztán jóval többről kezdett szólni a történet – erről beszéltek A szavazat ára című dokumentumfilm alkotói és szereplői a H13 beszélgetésén. A tapasztalataik szerint a probléma jóval túlmutat a választási visszaéléseken: egy kiterjedt, a mindennapokat keresztül-kasul átszövő rendszer rajzolódott ki előttük.
Józsefváros eddig 8,4 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást fizetett a költségvetésbe, annyit, amiből több száz bérlakást fel lehetett volna újítani. Az idén 3 milliárd forintról van szó, miközben a normatív támogatás nem sokkal haladja meg ezt az összeget.
Egyperces, néma tiszteletadással kezdődött az ülés. A képviselők tárgyaltak a Diószegi utcai kisajátítások hatásairól, és ingatlanértékesítésekről is határoztak.
Folytatódik a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. gazdálkodása körüli vita a Városház utcában. A közgyűlés e hónapban nem ül össze, ám az illetékes bizottság ülésén a tagok megvonták a bizalmat Mártha Imrétől, a BKM vezérigazgatójától. A vita a fővárosi cégek vezetéséről több mint egy éve zajlik.
1989-ben egyetlen év alatt gyökeresen megváltozott a Fiumei úti Nemzeti Sírkert 21-es parcellája. A korábbi gizgaz és szemét helyét átvette egy nemzeti színű szalaggal átkötött kopjafa, és a rendőrség abbahagyta a látogatók vegzálását. Az 1956-os forradalom eseményei során elhunytakat temették ide, akikről még a hozzátartozóknak sem volt szabad megemlékezniük.
Aki hozzátartozók nélkül vagy nagy szegénységben hal meg, s nincs aki eltemesse, arról az önkormányzat gondoskodik. Hogy létezik köztemetés, az talán közismert, de hogy miként zajlik, mi történik ilyenkor, az szinte titok. Ennek jártunk utána.
