Tizenhárom évnyi böjt után február 3. és 9. között újra volt Magyar Filmszemle. 6 napon át közel 20 ezer néző előtt 390 magyar filmet vetítettek a Corvin moziban. Muhi Andrással, a Magyar Filmművészek Szövetségének elnökével, a szemle igazgatójával még az esemény előtt beszélgettünk a magyar film múltjáról és jelenéről.
A főváros belső kerületeiben lassan véget ér egy korszak, amikor az autótulajdonosok gyakorlatilag ingyen használhatták magángarázsként a közterületeket.
A bűn bugyraiba szállunk alá e heti borongónkban, az első világháborúban kiábrándult, megnyomorodott dekadens és kilátástalan Magyarország, azon belül Józsefváros jobb sorsra érdemes figuráival.
„Az idősebb férfi a Tömő utca másik nagy panelházának ötödik emeletén megint ott ül az asztalnál – és néha a felesége is vele. Ülnek, és bámulják az asztalt búslakodva.” Baróthy Zoltán kisnovellája.
A kapcsolódás minőségét, a jelenbeliséget, az életteliséget taníthatja egy kutya nekünk, sőt a vezetői képességünket is fejlesztheti. De egyáltalán nem mindegy, hogyan választjuk ki őket.
1867-től fogva bordélyházakba terelték a prostitúciót Pesten, majd sorra nyíltak a kuplerájok Józsefvárosban is – sokszor illusztris vendégkört kiszolgálva –, bár a gócpont ekkor még a VI. és VII. kerületben volt. Józsefváros a nyilvános házak bezárása után vált az utcai prostitúció központjává. A rendszerváltás utáni „vigalmi negyed” koncepcióból azonban végül nem lett semmi.
Budapest történetében a 70-80 méteres régi templomtornyoktól a 143 méteres, modern MOL Campusig ívelő magasépítészeti saga most új fejezetéhez érkezett: a Rákosrendezőre tervezett Grand Budapest akár 500 méteres felhőkarcolóival alapjaiban írná át a főváros vertikális léptékét. A monumentális projekt egyszerre tükrözi a modern metropolisszá válás ambícióját és veti fel a kérdést: hogyan egyeztethető össze egy ilyen léptékű változás Budapest historikus karakterével. Cikkünkben összeszedtük a világ, Magyarország és Józsefváros legmagasabb épületeit.
Hogyan él bennünk és a nyilvános emlékezetben a Budapest ostroma alatt elkövetett nők elleni tömeges erőszak – beszélgetés Pető Andreával egy színdarab és az ostrom évfordulója kapcsán.