Az eredetileg NyugiOvi névre keresztelt prevenciós program egy 2015-ös EU-s pályázat keretein belül készült el, ám országos szintű elterjesztése elmaradt, a megvalósító intézet ugyanis menet közben megszűnt. A programot végül annak módszertani szakgazdája, Jármi Éva pedagógiai szakpszichológus vezetésével a Hol A Helyem Iskolapszichológiai Tanácsadó Központ fogadta örökbe, és Budapest Bullying Prevenciós Program néven viszik tovább.
A program az óvodás korosztály mellett az 1. és 2. osztályos gyerekek közösségeire is kiterjeszthető. Játékra épülő módszertana segítséget nyújt a közösségen belüli bántalmazó magatartás megelőzésére, s egyúttal a gyerekeket a másik elfogadására sarkallja, utat mutat az egymással való együttműködéshez, de olyan képességek, stratégiák elsajátítására és gyakorlására is lehetőséget biztosít, melyekkel
képesek megvédeni magukat és társukat a bántalmazással szemben.
A nevelési-oktatási intézményekben a gyerekeknek nemcsak fizikai, hanem érzelmi biztonságra is szükségük van, magyarázza Jármi. Bár az óvodás gyerekek közötti bullyinget nem könnyű leleplezni, mert nem olyan kiforrott, mint az iskolai (jellemzően a 2-3. osztálytól), ettől még a jelenléte nem bagatellizálható el. Leggyakoribb megnyilvánulásai a csúfolódás, a becsmérlés, fenyegetés, kiközösítés, fizikális bántalmazás, a másik tárgyainak a tönkretétele, elvétele. Az óvodások közötti veszekedés, nézeteltérés önmagában nem tekinthető bullyingnak, de
amikor az célzottan és ismétlődően egy bizonyos gyerek ellen irányul, az már igen
– hívja fel a figyelmet Jármi.
A program kerületi szintű bevezetését az önkormányzat hozzájárulásával a Józsefváros Közbiztonságért Közalapítvány szorgalmazza. A tapasztalat szerint Józsefvárosban rengeteg az olyan társadalmi probléma, ami erőszakot vagy erősebb konfliktust vált ki. Nem elhanyagolható a covid-világjárvány és a szomszédban zajló orosz–ukrán háború hatása sem, ami
az emberek biztonságérzetét alapjaiban megrengette, és rengeteg mikroagressziót produkál
– mondja Takács Flóra, az alapítvány kurátora, az ELTE Társadalomtudományi Karának oktató-kutató munkatársa. A program bevezetésének közvetlen oka ugyanakkor az, hogy sok szülő, nevelő tehetetlen az intézményen belüli, gyerekek közötti konfliktusok esetén.
A program módszertanának különlegessége, hogy nem korlátozó, tekintélyelvű eszközökkel próbál rendet teremteni a közösségen belül a konfliktusos helyzet megjelenésekor, vezérelvei közt nem szerepel a bántalmazó megbélyegzése, megbüntetése és kitaszítása sem. Szemléletében nemcsak az áldozatot helyezi előtérbe, hanem segíti a bántalmazó visszaintegrálását is a közösségbe. A helyzet feloldásában az érintettek mindannyian részt vesznek, a cél, hogy mindenki számára megnyugtató végeredmény szülessen, és a szolidáris integráns közösség megtartható legyen. „Mi azt gondoljuk,
ez az alapja hosszú távon az egészséges társadalomnak”
– hangsúlyozza Takács.
A program bevezetésére egyelőre két tagóvodában, a Tátikában és a Százszorszépben, és két iskolában, a Deák Diákban és a Németh Lászlóban képeztek ki pedagógusokat, de a JSZSZGYK néhány szakembere is részt vett a képzésen. Takács szerint a módszertan alkalmazásának hatása 1-2 éven belül szélesebb körben is érezhető lesz, az adott közösségen belül viszont szinte azonnal. A hosszabb távú cél az, hogy a gyerekek megtanulják a konfliktusokat erőszakmentesen megoldani az intézményekből kikerülve is.
Erőss Gábor oktatásért felelős alpolgármester úgy véli, a program jól kiegészíti a Befogadó Óvodák Programot, hiszen a gyerekek a pluszfejlesztésnek köszönhetően még nagyobb figyelmet kapnak.
Nyitókép: Huszár Bogi
