Senkit nem lepett meg, hogy Vitézy Dávid, a BKK volt vezérigazgatója – immár a Fővárosi Közgyűlés tagjaként, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetőjeként – az alakuló utáni első közgyűlésre nagy ívű tömegközlekedési elképzelésekkel és javaslatokkal érkezett. Ezek egyike volt, hogy a metrók pénteken és szombaton, továbbá a munkaszüneti napokat megelőző éjjel járjanak tovább a jelenlegi, átlagosan 23:40-es üzemzárásnál. Vitézy Dávid emellett a 24 órás metróüzemet is megvizsgálná, valamint sürgeti az éjszakai járatok rendszerének újragondolását is.

A közgyűlés többsége október 30-án úgy döntött, felkéri Karácsony Gergely főpolgármestert, hogy a BKK Zrt. útján több változatban dolgozzon ki javaslatokat a metróüzem kiterjesztésére – akár az üzemidő hosszabbításával, akár 24 órássá tételével –, továbbá az éjszakai buszközlekedés fejlesztésére, és azokat, lehetséges hatásaikkal együtt, mutassák be a Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottságának.

A BKK a bizottsági ülésre hosszabb összefoglalóval készült, amely kiterjedt az éjszakai járatok fejlesztése mellett a napijegy-áremelés hatásaira és a 100E buszjáratra is.

Budapesten az éjszaki járatok rendszerét érintő utolsó átfogó változás 2005-ben történt, és a VEKE javaslatára bevonták az éjszakai szolgálati járatokat is az újragondolt hálózatba. Az index akkor úgy írt erről, mint a Sólyom László köztársasági elnökké választása utáni legnagyobb civil sikerről. Nem véletlen tehát, ha Vitézy Dávidnak szívügye az éjszaki hálózat újabb reformja.

A közlekedési civil szervezetek régóta szorgalmazzák, hogy gombolják újra a kabátot. A Közlekedő Tömeg Egyesület szerint ugyanis a 2005-ös rendszer felett éppen annak sikeressége miatt járt el az idő: egyszerűen túl népszerűvé vált. A zsúfoltság pedig újabb problémákhoz vezetett: romlott a kiszámíthatóság, kevésbé voltak biztosíthatók a csatlakozások. A rendszer toldozása-foltozása pedig csak még töredezettebbé tette a rendszert. A megoldás tehát a teljes újragondolás, mint 2005-ben, lehetőleg olyan módon, hogy ezúttal nem csak a buszokra támaszkodik és minél inkább „másolja” a megszokott nappali járatok útvonalát. Kötött pályánál ez pedig eleve adottság.

És miért lenne pont a tovább, vagy akár egész éjjel járó metró kulcsszereplő az újragondolásban? A Transport for London tanulmánya szerint az éjszakai metróhálózat, a Night Tube bevezetése jelentős gazdasági növekedést eredményezett Londonban, de többről is van szó, mint éjszakai metróról. Hasonlóan hasznos lenne, ha 24 órában járna mondjuk az 1-es és 3-as villamos is. Vitézy Dávid így ír erről: „a 2010-es évek elején vezettük be a 6-os villamos 24 órás üzemét, mely megmutatta, hogy a nappal megszokott kötöttpályás járatok éjszaka jelentős többletforgalmat vonzhatnak az amúgy is zsúfolt éjszakai buszokhoz képest, nemcsak a gyorsaság, de a megszokás, a bizalom, a biztonságérzet miatt is”.

A budapesti metró egyébként egyedülállóan rövid ideig jár Európa más országaihoz képest, ahol a metró jellemzően fél–egy órával tovább üzemel, éjfélig vagy valamivel tovább. Bécsben pénteken és szombaton 24 órás a metró. A Közlekedő Tömeg említett javaslata az éjszakai buszok kihasználtságával érvel amellett, hogy Budapest sem várhat tovább a metróüzem meghosszabbításával. „Hétköznap jellemzően hajnal 1-ig, hétvégén akár hajnal 3-4 óráig is közlekednek sűrítőjáratok, hogy az éjszaka utazni kívánók egyáltalán felférjenek a 900-as buszokra. Jól mutatja az óriási éjszakai igényeket, hogy az Üllői úton az M3-as metrót pótló 914, 914A, 950 és 950A autóbuszok együttesen 5 percenként indulnak hétvégén egész éjszaka – ami sűrűbb, mint a metró késő esti 10 perces követése” – írták.

A BKK említett összefoglalója, amelyet bemutattak a főváros közlekedési bizottságának külön-külön is, megvizsgálta a metró meghosszabbításának és az éjszakai hálózat újragondolásának lehetőségeit. Ezek, a beszámoló szerint, néhány hónapon belül megvalósíthatók. Az elképzelés, amely e kettőt összehangoltan vezetné be, pedig úgy festene, hogy hétvégén a jelenlegi 23:40 helyett 1:30-ig közlekednének a metrók, azután pedig a metrópótló buszok, továbbá háromról tizenkettőre nőne az éjjel-nappal közlekedő felszíni viszonylatok száma. Mindezt 2025 novemberétől látják bevezethetőnek.

Nyitókép: Mile Máté