A magyar sajtóvilágban figyelemre méltó jogi ellentmondás alakult ki két tartalmilag hasonló cikk kapcsán. Míg a Magyar Nemzet helyreigazításra kényszerült a józsefvárosi önkormányzat elleni perben, addig az Index sikeresen védekezett egy hasonló témájú és szövegű írás miatt.

1:0 – a Magyar Nemzet helyreigazításra kényszerült

„Cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy a Pikó András-féle kerületvezetés 5000 forintot adott hajléktalanoknak cserébe azért, hogy megnyerjék a szavazatukat” – áll a Nagy Orsolya (Sára Botond egykori munkatársa, a fideszes jelöltként a Századosnegyedben induló, de vesztes Weisz Gábor Miklós élettársa) által jegyzett cikk elején, mivel egy sajtóper végén született ítélet erre kötelezte a Magyar Nemzet kiadóját.

A Magyar Nemzet által közölt, Józsefváros közbiztonságával és a választási folyamatokkal kapcsolatos cikkben olyan állítások szerepeltek, amelyeket a Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntése valótlannak minősített. A lap eleget tett a bíróság döntésének és helyreigazítást közölt. Pikó András, Józsefváros polgármestere a Facebook-posztjában kiemelte, hogy „a Fidesz alaptalan vádjai a legkiszolgáltatottabb emberek méltóságát is sértették”, és a helyreigazítás számukra is elégtételt jelenthet.

Ugyanakkor a helyreigazítás, bár ott szerepel az oldalon, az alatta szereplő cikk megismétli a korábban leírt hazugságokat, és ezzel az ügyet lezártnak is tekinti a Magyar Nemzet, mivel a bírósági ítéletben szereplő helyreigazítási kérelemnek eleget tett. A cikkben egyébként nem a fenti az egyetlen tévedés vagy valótlanság, de ezzel most nem foglalkozunk.

1:1 – az Index megnyerte a pert

Ezzel szemben az Index a szinte azonos témájú, Választási csalás: szavazatvásárlással trükközhettek című cikke kapcsán mind első, mind másodfokon pert nyert a józsefvárosi önkormányzattal szemben. Az önkormányzat azt kifogásolta, hogy a lap valótlanul híresztelte, hogy Józsefvárosban láncszavazás történt, valamint hogy a Pikó András-féle kerületvezetés 5000 forintot adott hajléktalanoknak a szavazataikért cserébe.

A két eset közötti legfontosabb jogi különbség a perbeli legitimáció kérdése volt.

Ha akarom, vemhes, ha akarom, nem

A bíróság megállapította, hogy ez esetben az önkormányzat nem rendelkezett kereshetőségi joggal (perindítási jogosultsággal), mivel a cikk nem az önkormányzatról, hanem a kerület vezetőiről szólt. A Fővárosi Törvényszék és a Fővárosi Ítélőtábla egyaránt hangsúlyozta, hogy „Pikó András nem egyenlő az önkormányzattal, ahogyan a kerület vezetése és az önkormányzat közé sem tehető egyenlőségjel”.

Az Index a védelmében felhozta, hogy cikkük más politikusok, konkrétan Kocsis Máté és Szilágyi Demeter állításain alapult, így csak közvetítették ezeket az olvasóknak, ami a sajtó egyik alapfeladata.

Érdekes módon, amikor Orbán Viktor pert indított több médium ellen, amikor azok megírták, hogy az osztrák Spar-vezér mit nyilatkozott az osztrák médiában, volt olyan médium, akik ellen sikeresen vette a kormányfő az akadályt.

Ezek a sajtótermékek sem tettek mást, mint hivatkoztak a Spar élelmiszerlánc vezérigazgatója, Hans Reisch által tett nyilatkozatra, amely a múlt év márciusában az osztrák élelmiszeripari szakfolyóiratban, a Lebensmittel Zeitungban látott napvilágot. Ebben a cikkben az osztrák Spar-vezér azt mondta, hogy az Orbánhoz köthető üzleti körök tevékenysége miatt vontak ki tőkét Magyarországról, valamint kijelentette, hogy a miniszterelnök azt a kérést intézte a vállalathoz, hogy „engedje meg rokonának, hogy befektessen a magyar leányvállalatba”.

A Pécsi Stop mellett a Klubrádiót első fokon elmarasztalta a bíróság ezért, míg az Economx, az Index, a 444, az RTL, a 24.hu, a Hírklikk megnyerte első fokon a pert. A két vesztest másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla felmentette, majd utána a Kúria mind az első-, mind a másodfokú ítéletet felülvizsgálati eljárásban hatályon kívül helyezte a kormányfő jogi álláspontját támogatva.

Közben a Fővárosi Törvényszék az Európai Unió Bíróságához fordult előzetes döntéshozatalért az Orbán Viktor és a 24.hu között folyamatban lévő sajtó-helyreigazítási perben. A bíróság tisztázni kívánja, hogy az uniós joggal és elvárásokkal összeegyeztethető-e az a gyakorlat, amely egy másik tagállamban közölt médiatartalom szemlézése, vagyis puszta ismertetése esetén is főszabály szerint előírja a valóság bizonyításának kötelezettségét a szemléző médium számára.

A törvényszék álláspontja szerint az ilyen bizonyítási kötelezettség aránytalanul korlátozná a sajtószabadságot és az állampolgárok tájékozódáshoz való jogát, amely az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített értékekkel ellentétes lenne. A bíróság érvelése alapján a médiatartalmak sokszínűségéhez való hozzáférés csak akkor garantálható, ha a szemléző médiumokat nem, vagy csak korlátozottan terheli a valóság bizonyításának kötelezettsége.

Friss hír, hogy a Klubrádió esetében február 26-án a Kúria megint csak Orbánnak adott igazat. A Klubrádió azzal védekezését, hogy a sajtó alapfeladata a tájékoztatás, s eme állítás valóságtartalmát nem a Klubrádión kellene számon kérni, a bíróság nem fogadta el. A Klubrádió most az Alkotmánybírósághoz, és ha szükséges, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul.

A bíróság szerint az Index esetében nem valósult meg valótlan tényállítás, mivel a közölteknek volt ténybeli alapja. A ténybeli alap Szilágyi Demeter és Kocsis Máté állítása volt.

Különös ellentmondások

Visszatérve a józsefvárosi ügyekre: a két eset közötti ellentmondás azért is szembetűnő, mert tartalmilag nagyon hasonló állítások szerepeltek mindkét cikkben.

A Magyar Nemzet cikke kijelentette, hogy „a Pikó András-féle kerületvezetés hajléktalanokat vett rá arra, hogy megnyerjék szavazatukat. Cserébe ötezer forintot adhattak nekik.” Az Index cikke ugyancsak arról írt, hogy „a Pikó András-féle kerületvezetés hajléktalanokat vett rá arra, hogy megnyerjék szavazatukat. Cserébe ötezer forintot adhattak nekik.”

A kulcsmomentum, ami miatt eltérő ítéletek születtek, nem a tartalmi különbség, hanem a perbeli legitimáció kérdése volt – az Index esetében a bíróság nem is vizsgálta érdemben a cikk tartalmát, mivel úgy ítélte meg, hogy az önkormányzat nem is indíthatott volna pert, mert a kerületvezetés nem azonos az önkormányzattal. De ez a Magyar Nemzet esetében is igaz kellett volna legyen, akik az Index cikkét pár nappal később átvették. Elképzelhető, hogy a jogi védelme jobb volt az Indexnek, amikor arra hivatkoztak, hogy „álláspontunk szerint akkor sem állta volna meg a helyét a kereset, hogyha kereshetőségi joga lett volna az önkormányzatnak”.

A per pikáns részletei – Pikó András nyilatkozata

Pikó András, Józsefváros polgármestere február 26-án nyilatkozott Bolgár Györgynek a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában, ahol további rendkívül érdekes részleteket osztott meg az ügyről. Azt mondta, hogy a Magyar Nemzet a helyreigazítás alatt azonnal újraközölte a kifogásolt cikket, amely szintén tartalmazta a valótlannak minősített állításokat.

Különösen figyelemreméltó, amit Pikó András a hajléktalanok szavazataival kapcsolatos állításokról elárult.

„Volt egy olyan szavazókör, ahol tudhatóan sok fedél nélkül élő honfitársunk szavazott. Ők azok, akik a Dankó utcai Oltalom hajléktalanszállóra vannak bejelentve, ami teljesen törvényes dolog. Nagyon sokan így tudnak ellátásokhoz hozzájutni […] és ők is szavazhatnak.”

A polgármester elmondta, ez egy több mint 1100 fős szavazókör, ahol jellemzően és nagy többségében, legalább 70 százalékában az Oltalomhoz bejelentkezett hajléktalan emberek szavazhatnak.

„Megnéztük ennek a szavazókörnek a választási eredményeit. Itt volt a legalacsonyabb a részvételi arány, ez nem meglepő, 15 százalékos. Pikó Andrásra 30 százalék szavazott, Sára Botondra pedig 63 százalék”

– emelte ki a polgármester, alaposan megingatva ezzel a szavazatvásárlással kapcsolatos állításokat.

„Szociológiai evidencia, hogy a szegény, kiszolgáltatott emberek mindig a hatalom felé húznak. Ez egy többszörösen leírt jelenség” – magyarázta Pikó András.

Az interjúban az is kiderült, hogy a kétféle bírósági ítélet hátterében valóban jogi természetű különbségek álltak. A Magyar Nemzet esetében a másodfokú bíróság észrevette, hogy az első mondatrész („a Pikó András-féle kerületvezetés hajléktalanokat vett rá arra, hogy megnyerjék szavazatukat”) tényállítás, míg a második rész („cserébe 5000 forintot adhattak nekik”) véleménynyilvánítás. A bíróság szerint a közéleti viták szabadsága sem teszi lehetővé, hogy ellenőrzés nélkül valótlan tényállításokat híreszteljenek, ezért kötelezte helyreigazításra a lapot.

Az Index esetében azonban egy másik bírói tanács nem tett különbséget a két mondat között, mindkettőt véleménynyilvánításnak minősítette, és elutasította a keresetet. „Ugyanarról a két mondatról van szó, és helyreigazítják a másodközlőt, de az eredeti közlőt pedig nem. Azért ez egy nagyon rossz dolog” – fogalmazott a polgármester.

Pikó András ezután felvetette, hogy a bírósági ítélet logikája szerint – miszerint a „Pikó-féle kerületvezetés” nem az önkormányzatot jelenti – akkor csak őt személyesen jelentheti, így fontolóra veszi személyiségi jogi per indítását. „Ha rám vonatkozik, akkor viszont én perelek” – mondta, hozzátéve, hogy ha azt a pert megnyeri, akkor „Szilágyi Demeternek és Kocsis Máténak is felelnie kell ezért a valótlan állításért”.

A bírói gyakorlat következetlensége

A két eset jogi ellentmondása kérdéseket vet fel a sajtó-helyreigazítási perek gyakorlatával kapcsolatban, valamint hogy mennyire következetes a bírósági joggyakorlat hasonló ügyek elbírálásakor. A Klubrádió esetében pedig az is látszik, hogy minél magasabb jogi fórumra kerül egy ügy, annál nagyobb az esélye a politikai manipulációnak is.

Ahogy Pikó András a Klubrádióban megjegyezte: „szerintem nagyon fontos és védendő érték a véleménynyilvánítás és a közéleti szabadság, de most már tényleg ott tartunk, hogy a véleményt is ténynek tartják a bíróságok, és arra hivatkozva gyakorlatilag bárki bármiről, bármilyen ordas hazugságot terjeszthet”. A polgármester szerint ez részben hozzájárul ahhoz, „hogy ennyire durva, ennyire kíméletlen és ennyire alacsony színvonalú ma Magyarországon a politikai vita, merthogy nincsen, ami visszatartson senkit sem”.

Laczó Adrienn, a Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumának korábbi tanácselnöke és a Res Iudicata Egyesület elnökségi tagja, aki már több mint húsz éve volt a pályán, 2024 végén mondott fel bírói állásában és így nyilatkozott akkor: „egy politikailag kényes ügyben érkezett egy kérés felém, amire nemet mondtam”. Kifejtette, hogy amikor 2018-ban átmenetileg a Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumának élén állt, egy politikai szempontból rendkívül érzékeny ügyben az egyik adminisztratív vezető azt a kérést intézte hozzá, hogy olyan módon befolyásolja az ügy kiosztását, hogy az lehetőleg a kívánt eredményt hozza. Ő ezt elutasította, ami után nem kapta meg a Kollégium vezetői tisztségét, az ügyben pedig – amelyet nem azonosított a beszélgetés során – végül a szándékolt döntés született. „Elképzelhető, hogy szakmailag megfelelő döntés született, nem derült ki számomra, hogy a hátam mögött eljártak-e” – fűzte hozzá Laczó Adrienn megjegyezve, hogy ez az incidens annak idején komoly morális dilemmát jelentett számára.

A Kúria elnöke 2021 óta Varga Zs. András, aki úgy került a pozíciójába, hogy korábban bírói gyakorlata nem volt, és 2014-ben a Fidesz-KDNP jelölte és választotta meg alkotmánybírónak.