Két képviselő hiányzott, 16-an voltak jelen, a határozatképesség tehát biztosított volt. Pikó András polgármester először egyperces néma tiszteletadásra kérte a testületet, mert három jeles személy is elhunyt nemrég: Sólyom László volt köztársasági elnök, Csaplárosné dr. Katkó Éva, a kerület volt alpolgármestere, valamint Kállai Kis Ernő Kossuth- és Liszt-díjas klarinét- és tárogatóművész, Józsefváros díszpolgára és a Józsefvárosi Becsületkereszt kitüntetettje.

Pikó András első napirendi pontnak egy sürgősségi indítvány megtárgyalását javasolta, ezt a helyszínen osztották ki a képviselőknek. Az indítványban a polgármester a Magyarország közbiztonságával kapcsolatos önkormányzati álláspont kialakítására kér javaslatot.

Vita indul – közbiztonság

Még részletezni sem tudta, máris ügyrendi kérdést tett fel Vörös Tamás, a Fidesz-KDNP frakció vezetője – és ezzel egy három órán át tartó, a szakmaiság medréből egyre messzebb kicsapó, fideszesek által dominált vitára adott startjelet.

Vörös Tamás azt kérdezte, mi az oka a sürgősségnek, mi az a körülmény, ami ezt indokolja?

Pikó András elmondta, egyeztetést kezdeményez Pintér Sándor belügyminiszterrel, a fővárosi és a kerületi rendőrkapitánnyal, aminek oka az, hogy drasztikusan romlott a közbiztonság, a kerületben és országosan is. Számára erősebb tárgyalási pozíciót tesz lehetővé, ha a képviselő-testület állásfoglalását is bírva ülhet le a hamarosan sorra kerülő tárgyalásokon.

Egry Attila (Fidesz-KDNP): Miért nem Józsefváros közbiztonságával foglalkozunk? Miért akar megint országos politikával foglalkozni? És meghívta-e ehhez a napirendhez az érintett rendőrkapitányokat?

Pikó András: Egy politikai nyilatkozat a tárgy, így erre őket természetesen nem hívta meg, de olyan a helyzet, amikor fontos, hogy az ügyben a testület állást foglaljon.

Vörös Tamás továbbra is a sürgősség indokát firtatta. „Most eszmélt rá, hogy rossz a közbiztonság, vagy most romlott el az elmúlt 14 napban?” Egry Attila pedig a rendőrkapitány meghívását forszírozta tovább, és ő is emelt egy kicsit a hangnemen: „Ezt a másfél oldalas politikai pamfletet kívánja idetolni az orrunk alá, és ezzel próbál három percig újra az országos politikában megjelenni?” Szilágyi Demeter (Fidesz-KDNP) pedig azt kérdezte, a beterjesztés milyen módon illeszkedik az SZMSZ-hez (Szervezeti és működési szabályzat)?

A sürgősség kérdését Lehoczky Balázs aljegyző igyekezett megvilágítani. Ezt egyébként még háromszor megtette, mert Vörös Tamás újra és újra visszatért a kérdésre. A meddő vitafordulókat most külön nem idézzük, de mind megnézhető az Önkormányzati TV felvételén.

Lehoczky elmondta, hogy a jegyző azt tudja vizsgálni, meg van-e indokolva a sürgősség oka. Az előterjesztés beterjesztésre alkalmas formában érkezett. „Az, hogy a téma egyébként halasztást tűr-e vagy sem, abba nekem nincs lehetőségem beleszólni. A tisztelt képviselők tudják eldönteni, hogy így van-e, azzal, hogy napirendre veszik vagy sem, erről önök szavazással tudnak dönteni.”

Egry Attila is minduntalan visszatért ahhoz, hogy miért nincs itt a kapitány, és hogy kértek-e be tőle friss statisztikákat.

„Folyamatos a kommunikáció a rendőrkapitányság és a polgármesteri kabinet között”, válaszolta Pikó (több menetben is). „Szinte nincs olyan nap, amikor ne küldenénk át azokat a megkereséseket, amelyek arról panaszkodnak, hogy két-három órán keresztül a rendőrség nem képes kiérni egy adott helyszínre, vagy hogy atrocitások érik társasházakban az ott élőket. Ezekre vagy kapunk vagy nem kapunk választ. A rendőrségi statisztikákkal kapcsolatban pedig a kapitány úrnak egyértelmű az álláspontja, az egyéves beszámolókon szokott rendőrségi statisztikákat közzétenni, egyébként nem.”

Az egyre öncélúbb kérdés-felelet körök láttán aztán Pikó megjegyezte: „Tudunk még ilyet játszani akár egy órán keresztül, lehet »ügyrendizni«. Szerintem nagyon egyértelmű választ adtam. Ahhoz, hogy tárgyalni tudjak, úgy ítéltem meg, szükségem van most a képviselő-testület határozott állásfoglalására a közbiztonsági helyzettel kapcsolatban. Önök dönthetnek úgy, hogy formai vagy más okból ettől megfosztják a testületet, akkor így jártam, akkor ez alapján fogok majd dolgozni, és erről fogjuk tájékoztatni Józsefváros közvéleményét.”

Lehoczky Balázs az egyik válaszában kitért arra, hogy most már érti, mit jelent a „szétügyrendizni” helyi szleng.

A kérdésekben, felvetésekben egyre sűrűbben jelentek meg az ismert józsefvárosi és országos fideszes kommunikációs toposzok.

„Itt azért alapvetően a testületi munka komolyságáról beszélgetünk. Nem biztos, hogy ez önt érinti”, szúrt oda Vörös Tamás Pikónak. „Látom, önnek kicsi a Józsefvárosi Színpad, országos politikát akar, a nagyszínpadra szeretne föllépni”, jegyezte meg Egry, és tett mindjárt egy módosító javaslatot is:

„Lépjen egy nagyobbat, és legyen a javaslat az Európai Unió közbiztonságával kapcsolatos álláspont kialakítása. Ha megnézi a híradót, akkor rémes az Európai Unióban a közbiztonság. Címezzük Von der Leyen úrhölgynek ezt a felszólítást, hogy tegyen rendet, tegyen rendet a határokon, a migráns barátai között, és tegyen meg mindent, hogy az uniós támogatások megérkezzenek a tagországokba, hogy abból például a rendőrséget lehessen támogatni vagy a határvédelmet el lehessen látni”, mondta nevetve Egry.

Ennek hallatán megszólalt Szarvas Koppány Bendegúz (Momentum) is, hogy akkor ő Egry módosítását módosítaná, „ha már rendet teszünk az Európai Unióban, Magyarország erősítse meg az Európai Ügyészséget azzal, hogy csatlakozik hozzá, és ha már a magyar állami szerveken úgy mennek át az embercsempészek, mint kés a vajon, még el is engedik őket, akkor a határvédelmet tegyük meg EU-s hatáskörnek”.

Egry javaslatát Pikó később tárgyalásra alkalmasnak nevezte, de itt egy kicsit kifakadt: „Az SZMSZ lehetőséget ad a politikai előadó-művészet számos formájára a képviselő-testületi ülésen is. Ezzel a Fidesz-frakció mindig él, ennek mi mindig lehetőséget is adunk.” Később azért megjegyezte: „Elég szégyenletesnek tartom azt, ami itt fél órája folyik.”

Vörös Tamás szerint „egy ügyrendi vitában a szakmai érvek helyett az olcsó és pitiáner személyeskedés a gyengeség jele”. S hogy bizonyítsa állítása igazát, példát is adott a személyeskedésre: „Ön mondjuk nagyon gyenge polgármester, és nagyon gyenge vitapartner.” Később pedig, amikor Pikó figyelmeztette az időkorlátra és hogy már harmadszor mondja el ugyanazt, azt mondta, „ha a polgármester nem óbégatna bele a kérdésembe, azt megköszönöm”. Az óbégatás emlegetése innentől
elhangzott aztán innen is, onnan is, tagadhatatlan, az idő múlásával egyre többen tettek hangos megjegyzéseket a megszólalások alatt.

Lassan mintha kimerült volna az „ügyrendizés” lendülete, és a 31. percben hirtelen megszavazták végre a sürgősségi javaslat napirendre vételét 11 igennel, öten (ennyi fideszes volt jelen) nem szavaztak.

A következő percekben még elhangzott újra pár megválaszolt kérdés, s végül Sátly Balázs frakcióvezető (Momentum-Párbeszéd) tett pontot a sok beszéd végére, „azt gondolom, vannak itt, akik dolgozni jöttek, szeretném javasolni, hogy polgármester úr rendeljen el szavazást a napirendről”.

Szavaztak, a napirendet elfogadták (11 igennel, öten ismét nem szavaztak).

Közbiztonsági indítvány

Elkezdődött tehát az első napirendi pont vitája a sürgősségi indítványról, vagyis folyt tovább, de most már kérdések következtek.

Pikó András indításnak összefoglalta az előterjesztést, ezúttal nem szólt bele senki.

Mint elmondta, négyéves polgármestersége alatt is folyamatosan támogatta az önkormányzat a rendőrség munkáját, és ebben egyetértés volt. Pénzjuttatás, lakások átadása, jutalmak osztása, a térfigyelő kamerarendszer működtetése, a támogatás évről évre nő, már meghaladja az évi 300 millió forintot. „Úgy gondoltam, ennek lehet és van is eredménye, és eddig tartottam a hátamat az állam felelősségébe tartozó közbiztonság kérdésében, de ez így nem mehet tovább.” Az önkormányzathoz rengeteg panasz érkezik drogterjesztésről, drogfogyasztásról, magántulajdon-rongálásról, randalírozásról, és nem tartható, hogy a panaszok a rendőrség részéről gyakran válasz nélkül maradnak. A legfelháborítóbb tapasztalat, erről is levelek sokasága szól, hogy

„Egy új rendszer miatt lehet, hogy Miskolcon fogják fölvenni, és az Illés utcába három óra múlva érkezik ki a rendőrjárőr. Sokszor érezzük azt, hogy a térfigyelő rendszert is mintha fölöslegesen finanszíroznánk.”

A probléma azonban egyáltalán nem kerületi, az előterjesztés ezért szól általánosságban, mert a kerület nem lóg ki a sorból, sőt másutt rosszabb állapotok is vannak, azt látni az adatokon, hogy 15 megyében romlott a közbiztonság. „Emlékeztetek arra, hogy Pintér Sándor 2010-ben azt ígérte, két hét alatt rend lesz az országban. A nemzeti drogstratégia pedig azt ígérte, 2020-ra drogmentes lesz Magyarország. Ezek az ígéretek nem teljesültek.” A rendőrhiányt maga állítja elő a kormány, hiszen a rendőrök illetményalapja 2008 óta ugyanannyi,

ami szégyen. Nem az önkormányzat fizeti a rendőröket, nem az önkormányzat irányítja őket, hanem a kormány által kinevezett belügyminiszter. A polgároktól nem elvárható, hogy tudják, a közbiztonság fenntartása állami feladat. „Nem miattunk nincs rendőr az utcán, nem miattunk hiányzik több ezer rendőr az állományból, nem miattunk romlanak a bűnügyi statisztikák. Ami nálunk van, az működik, ami a kormánynál van, az pedig nem, mert nem fordítanak rá figyelmet. Azt kérem önöktől, hogy támogassák ezt az előterjesztést, amely egyértelmű üzenet a kormánynak és minden érintettnek, hogy végre cselekedjenek.”

Vörös Tamás (Fidesz-KDNP) erre úgy reagált, hogy „ön szerint nincs felelőssége a polgármesternek semmiért sem a kerületben, főleg nem a közbiztonságért?”, és hogy megint 10 percig szónokolt (a vita első részében 40 perces szónoklatokkal vádolta Pikót, ez az expozé 3 perces volt). „Mennyi volt a rendőrség létszáma, amikor az önt támogató pártok voltak hatalmon Magyarországon, és mennyi ma?”, próbálta Vörös (kommunikációs) kontextusba helyezni a kérdést.

Pikó erre írásban ígért választ, de friss rendőrségi forrásokra utalva elmondta, hogy most 4500 rendőr hiányzik a rendőrség állományából. A közterület-felügyelet nem tudja pótolni a rendőröket, az ügyek nagy részében csak feljelentést tud tenni, intézkedni csak korlátozott mértékben tud, ezt jogszabály írja elő. A másik oldalon azonban nincs elég rendőr, ez a probléma.

Juharos Róbert (Fidesz-KDNP) is Pikóban kereste a hibát: „semmilyen érdemi munkát nem végeztek a közbiztonság területén, csak romboltak minden olyan infrastruktúrát, amit fölépítettünk hosszú-hosszú éveken keresztül”, állapította meg sommásan. „Nem gondolja, hogy le kellene mondani?”, adta meg a végkövetkeztetést.

A vita tehát újra erőre kapott, és miközben volt pár megválaszolható kérdés is, lényegében a Fidesz-kampány sablonjait sorolták. Ismét kérdés volt, miért nincs meghívva a kerületi kapitány, „milyen elképesztően szörnyű modorra valló tett volt, hogy egy ilyen dolgot nem hoztak a rendőrkapitány tudomására”, sopánkodott Vörös. Amikor Pikó türelmet kért, hogy pontos számadatokkal válaszolhasson, „egy egyszerű kérdés volt, hogy hány fő van, és erre se válaszol. Hogyan tudott egy előterjesztést elmondani?”, Vörös szinte mindenre tud gúnyos megjegyzést tenni.

Camara-Bereczki Ferenc Miklós (MSZP) úgy reagált: „Én nagyon élvezem a műsort, de ez egy képviselő-testületi ülés. Azt hallgatjuk végig a frakcióvezető úrtól, hogy demagógiát hall tőlünk meg udvariatlanságot – néztek önök ma már tükörbe?”

De nézzük azokat a kérdéseket, amikre válaszolni is lehetett.

Mennyit keresnek nálunk a közterület-felügyelők? Bajusz Ferenc, a közterület-felügyelet vezetője szerint nem találnak új jelentkezőt, de ennek oka az alkalmasság hiánya, például a piás előélet. Egyébként a kormány új rendelete szerint most egyéves, drága tanfolyamot kell elvégezniük, mielőtt jelentkeznek, ez sokakat elriaszt. A kerületben 2021-ben bruttó 511 ezer, nettó 340 ezer forint volt a bérük. Ez 55 ezerrel több, mint a rendőrök átlagbére, „pedig nálunk nincsenek tábornokok sem”, tette hozz Pikó. A létszámuk így is nőtt 2019-hez képest, az előző ciklusban 67-en voltak, most 80-an, ezekbe a számokba az őrszolgálat is beleszámít. Bajusz szerint 44-en teljesítenek utcai szolgálatot.

Szilágyi Demeter (Fidesz-KDNP) a közterület-felügyelők bérét a Közösségi Iroda átlagbérével szerette volna összevetni (a KRI létét folyamatosan támadja a Fidesz-frakció). Náluk bruttó 665 ezer, nettó 442 ezer az átlagbér, adta át Pikó a közben bekért adatot, „túlnyomóan azért, mert diplomásokat foglalkoztatunk, ezért a hivatali besorolásuk magasabb”.

Pikó elmondta, hogy Józsefváros közterületis-rendőr közös járőrözést finanszírozott a rendőrségnél, ezt azonban a rendőrség visszamondta. Ezután abban állapodtak meg, hogy két plusz járőrpáros kiállítását kérik, egy teljes 0–24 órás szolgálatot, és rövidebbett, amire az önkormányzat a rendőrségnek évi 105 millió forintot ad át. „Ez szerintem mindenféleképpen jó befektetés az önkormányzat részéről.”

Vörös Tamás a valóban kicsit összetett adatok hallatán megjegyezte, „annyi valótlanságot és pontatlanságot mond el, polgármester úr, hogy az már tényleg köteteket töltene meg”, de a valótlanságok mibenlétét nem jelölte meg.

Sátly Balázs is erről kérdezett: „Ha ez a támogatás véletlenül megszűnne, akkor ténylegesen ellehetetlenülne Józsefvárosban a járőrözés, vagy most is inkább az általános működésüket finanszírozzuk ennél a címszóval?”

„Nem tudok egzakt választ adni önnek”, válaszolta Pikó András. A rendőrkapitánnyal való korrekt és kiegyensúlyozott kapcsolatuk azt mutatja, a lehetőség között a rendőrség biztosan megteszi, ami tőle telhető. „Az a kérdés, mi az, ami tőle telhető? Rengeteg olyan jelzés van, amit nem tudok másképp értelmezni, minthogy a rendőrség nem, vagy csak részlegesen tudja ellátni a feladatát.”

Soós György (Fidesz-KDNP) arra tett javaslatot, hogy hívják be az ülésre egy későbbi időpontra a rendőrkapitányt. Erről szavaztak is, 6 igen, 3 nem és 7 tartózkodással elutasították a felvetést.

A kérdéseket lezárták, a frakcióvezetői hozzászólások következtek.

Sátly Balázs így indított: „Már fél órával ezelőtt szerettem volna elmondani ezt a hozzászólást, de ez jutott nekünk. Sajnálom, hogy erről a komoly témáról megint ilyen színvonalon sikerül vitatkozni. Képviselőtársaink 40 percen keresztül küzdöttek azért, hogy ezt a témát ne vegyük napirendre, majd ezt követően a további 40 percben megkezdték a vitát, hát akkor játsszuk le. Szerintem adott ez a lehetőség, a józsefvárosi polgárok figyelnek minket és megoldásokat várnak.”

Sátly úgy gondolja, a baj komplexebb, ami arra vezethető vissza, hogy a Fidesz kormányzása alatt Magyarországon társadalmi válság bontakozott ki. „Az árak az egekben, a bérbiztonság veszélyben, a közszolgáltatások összeomlóban. Nem jár a vonat, összedől az iskola, eltűnik a tanár, és ahogy a tanárok is eltűnnek, úgy tűnnek el a rendőrök is az utcákról.” S ha nem „a fideszes elit szórakoztatására költötték volna a pénzeket, akkor jutna a tanárokra, az iskolákra, és a rendőröknek nem a tanárukért tüntető diákokat kellene vegzálniuk, hanem elvégezhetnék az alapfeladatukat, hogy a józsefvárosi utcákon jelen legyenek a józsefvárosi polgárok biztonságára vigyázni”. Neki is volt rossz tapasztalata a 112 segélyhívóval, 2 és fél óra alatt jött ki a járőr a Corvin közbe.

„A közbiztonság elsősorban állami feladat, az állami szereplők közreműködésére van szükség. Polgármester úrnak pedig kötelessége ezekkel a szereplőkkel tárgyalni, és előmozdítani ezt. Én olyan borzasztó sok reményt, megmondom őszintén, ehhez nem fűzök, de ez a személyes véleményem.”

Vörös Tamás szerint „önök megtámadták a rendőrséget és a rendőröket”, és bökött egy öv alattit Szarvas Koppány Bendegúz felé is, „nagyjából értem is ezt a fajta ellenérzést a rendőrökkel kapcsolatban, hiszen önök megtűrnek maguk között egy olyan politikust, aki megtámadta a rendőröket”. (A képviselőt első fokon elmarasztalták egy 2018-as tüntetésen eldobott ködgyertya miatt.) Pikóról pedig „azt gondolom, hogy férfiatlan, kimondottan gyáva tett, mert nem mert szemébe nézni a rendőrkapitánynak, és a jelenlétében előadni ezeket az ócska vádaskodásokat”. (Ezt a durva megjegyzést Pikó később visszautasította, hiszen nem a rendőrséggel van baja, hanem a kormánnyal, ami nem törődik a rendőrséggel.)

Juharos Róbert (Fidesz-KDNP) ismételten

és hogy „a kampány megkezdődött, polgármester úr tematizálni szeretné a következő egy évet ezzel a kérdéssel; nem tudom, hogy szerencsés volt-e ennek a témának a kampánytémává történő pozicionálása, de abban biztosak vagyunk, és maga is biztos lehet, hogy innentől kezdve ez a téma kampánytéma lesz”.

Könczöl Dávid (Momentum) is egy történetet idézett fel, akkor a három órát vártak a rendőrség kiérkeztére. „Engem a Blaha Lujza tér környékén élő lakók kerestek meg, hogy próbálják elérni a rendőrséget, de nem jönnek ki, kétségbe vannak esve, és adjunk engedélyt arra, hogy legalább tarthassanak fegyvert. Az nem a mi felelősségünk, ha a rendőrség a helyszínen nem végzi el a munkáját.” Sikerült végül elkapni a mátészalkai 30 fős bűnszervezetet a Blahán, „de nem az a megoldás, hogy csak akkor kezdünk el dolgozni, amikor egy képviselő keresi meg őket. Ilyen és ehhez hasonló problémákkal találkozunk folyamatosan.”

Pikó András: „Az önkormányzatnak a rendőrség szakmai munkája fölött semmilyen hatása nincs, nem tudja befolyásolni. Azzal tudja befolyásolni, hogy anyagi lehetőségeinek mértékében támogatja a rendőrség munkáját, annak a tartalmát viszont, mint ahogy itt elhangzott, ellenőrizni nem tudja.”

Vörös Tamás reakciója: „A rendőrség a Fidesz-KDNP támogatására számíthat. Mi meg fogjuk védeni a rendőreinket Pikó Andrástól és a baloldaltól.” És hogy Pikóék minden lépése balul üt ki. „Polgármester úr, ha nem bírja ezt a munkát, mondjon le”, ütötte le a slusszpoént.

Erőss Gábor (Párbeszéd) az ellenzéki képviselőknek címezve ismét elmondta, ez a kormány rendelkezett úgy, hogy 1385 embercsempész bűnözőt azonnali hatállyal kiengednek a magyar börtönökből. És ugyanez a rezsim az, ami az elmúlt 13 évben Magyarországon leépített minden közszolgáltatást – beleértve egészségügyet, oktatást, szociális rendszert, környezetvédelmet is –, ennek része a közbiztonság, vele együtt a rendőrség leépítése és alulfinanszírozottsága is. Úgy véli, a kormány csak az oligarchák zsebét tömi meg, miközben a közszolgáltatásokból kivonja a forrást, míg a VIII. kerületi önkormányzat azon van, hogy a hiányra reagáljon, és visszapótoljon.

Kampánycéllal dobták be az előterjesztést Pikóék, a közbiztonság kritikán aluli helyzete miatt őket terheli a felelősség, mondta Juharos. „Rendet fogunk tenni maguk után ebben a kerületben”, jelentette ki, szerinte a jelen vezetés alkalmatlan és képtelen erre.

„Vélhetően a polgármester nem két hete tud arról, hogy milyen közbiztonsági problémák vannak a kerületben” – hozta fel ismét a témát Gondos Judit (Fidesz-KDNP), nem érti, miért kellett hagyni elfajulni a helyzetet. Véleménye szerint a közbiztonság állapota nagyban az önkormányzat szabadelvű hozzáállását tükrözi, de nem az önkormányzat felelős egyedül. És ő is hozzátette, illendő lett volna meghívni a rendőrkapitányt a napirendi pont tárgyalásához, az előterjesztésbe pedig bele kellett volna foglalni, hogy 2019 óta mi történt: mit tett az önkormányzat, hol tartanak most, mi a jelen helyzet, mit szeretnének tenni a közbiztonság kérdését illetően.

Megemelhetik a közterület-felügyelők bérét, de ettől nem lesz több rendőr az utcákon, holott a közbiztonságért a rendőrség felel, a rendőr intézkedhet, az önkormányzat csak közreműködik ebben, és ez megtörtént mindig – fejtette ki Pikó. „Rendőr nélkül nincs közbiztonság, márpedig most nincs rendőr.” Az elmúlt 4 évben folyamatosan téma volt, hogy romlik a közbiztonság. Pikó példaként hozta fel a fideszes vezetésű V. kerületet, ahol 2022-ről 2023-ra 40 százalékkal nőtt a bűncselekmények száma, rámutatva, hogy nem a kerület vezetésének összetételén, alkalmasságán múlik a tendencia. Ez azt jelenti, hogy országos szinten kell foglalkozni a közbiztonsággal, mert kerületi szinten nem kezelhető.

Módosító javaslatot nyújtott be Sátly Balázs a közterület-felügyelet hosszú távú megerősítésére: a polgármester 2024. január 31-ig készítsen koncepcionális előterjesztést, amelyben bemutatják, hogyan érhető el, hogy a közterület-felügyelet betöltetlen státuszai betölthetők legyenek és a józsefvárosi közterület-felügyelők kapják meg a fővárosban a legmagasabb alapfizetést.

„Ha jó lett volna az a rendelet, amire olyan fetisizáltan hivatkoznak, ami tiltotta a kocsiban alvást például, akkor nem vonatta volna velünk vissza az ombudsman” – bökte oda a Fidesz-KDNP frakciónak Szarvas, mert a fideszesek többször is felhozták, hogy a közösségi együttélésről szóló rendeletüket eltörölték (ugyan van ilyen rendelet most is), s hozzátette, az egy kozmetikai rendelet volt.

A képviselő felszólalásán kapva kapott Szilágyi Demeter, finoman lebűnözőzte Szarvast (Pikó felhívta a figyelmét, nincs jogerős ítélet a képviselő ellen). Majd azzal folytatta, a polgármester angolna módjára próbál kisiklani a felelősség szorításából. Kevesellte és hiányosnak ítélte meg az előterjesztés tartalmát, mivel abban semmiféle statisztika vagy adat nincs. Közölte, hogy a kezében lévő rendőrségi beszámoló szerint 2019-hez képest 2000-rel növekedett a regisztrált bűnesetek száma Józsefvárosban, ami 30 százalékos növekedést jelent. Pikó megakasztotta a hozzászólást azzal, hogy ez hazugság. (Alábbi cikkünkből kiderül, hogy ez az adat valóban téves.)

És folytatódott a huzavona, hogy ki hazudik – bár ugyanazokat a számokat nézték, mindketten mást olvastak ki belőle. Szilágyi végül azzal zárt, Pikóék keveset költöttek és költenek közbiztonságra, tehát felelősek a romlásáért, korábban és nagyobb hangsúlyt kellett volna erre fektetniük. Sérelmezte, hogy a frakciója korábban több ízben tett javaslatot a közterület-felügyelet létszámának és fizetésének megemelésére, azt Pikóék elutasították, de nem fejtette ki, mi volt az elutasítás oka.

A következőkben a DK-s Stettner István, felszólalásában némi szarkazmussal a hangjában, kijelentette,

és hiányolja, hogy még senki nem jött elő a „Gyurcsány a hibás” sallanggal.

Ezután Soós György (Fidesz-KDNP) arról beszélt, hogy az elmúlt héten egy-egy este sétált az V., a VII. és a IX. kerületben is, s mindegyikben látott közterület-felügyelőket, rendet és tisztaságot tapasztalt az utcákon,

a minőségi romlása azonnal érzékelhető mind a tisztaság, mind a közterület-felügyelők jelenlétét illetően.

Pikó akkor azt kérte, Soós megjegyzését emeljék ki a jegyzőkönyvből és küldjék el Niedermüller Péter polgármesternek, (akinek nem mellesleg minden adandó alkalommal felrója a helyi Fidesz, hogy bulinegyedet csinál a kerületből).

A Józsefvárosban történt bűncselekmények száma 2018-ban 4731, 2019-ben 3046, 2020-ben 2715, 2021-ben 2845, 2022-ben pedig 3854 volt, olvasta fel a statisztikát Pikó András, Szilágyi Demeter megszólalására reagálva. Romlott a közbiztonság tehát, de a 2018-as szintet még nem érte el – jelentette ki.

Vörös szerint ez a tendencia a covidnak köszönhető, de úgy véli, érdemben akkor sem tudott csökkenni a szám, most pedig emelkedik, és ez abból adódik, hogy nincsen biztonság Józsefváros utcáin, mert a közterület-felügyelet nem szolgálja ezeket a célokat. Sátly módosítója is ezt támasztja alá szerinte. Azzal summázott, „az a baj, hogy ilyen színvonalon foglalkozunk a kérdéssel”, utalva ezzel ismét az előterjesztés hosszára, tartalmára. Nem foglalkozik érdemben az előterjesztés a közbiztonsággal, ezért nem támogatja, tette hozzá Szilágyi is.

Az előterjesztés 3. pontja a fideszesek felé irányult: járjanak közben a közbiztonság országos javulása érdekében a kormánypártnál. A polgármester ne adjon nekik munkát, zengték erre egymás utáni felszólalásukban a fideszesek, majd ismét felcsendült a Pikó kormányzását elítélő, sokszor koptatott „alkalmatlan” jelző. Nem váratott magára aztán a „Mondjanak le!” felszólítás sem.  

Pikó ezt a pontot visszavonta, mivel a fideszesek nem akarnak a józsefvárosiakért dolgozni – indokolta. Sátly módosítójának megszavazása után végül az előterjesztést is elfogadták a Fidesz-KDNP frakció tagjainak nemleges szavazata mellett.

Az első napirendi pont lezárásával a vita kissé elcsendesedett, ekkor már több mint három órája tartott az ülés.

Költségvetési módosítások

A második napirendi pont az idei költségvetés módosítását taglalta. Az önkormányzat bővülő létszámára, prémiumkifizetésekre kérdezett rá Vörös. Kevesellte a JSZSZGYK-nak kiírt összeget, azt javasolta, kapjanak ők is annyi jutalmat, mint az önkormányzati dolgozók.

Soós a Bacsó Béla utca felújításával kapcsolatban megemlítette, emlékei szerint 2019-ben szándéknyilatkozot tettek a beruházók a Sára Botond vezette önkormányzat felé, miszerint vállalják az utca felújítását. A kérdése az volt, történt-e végül megállapodás?

Szilágyit az érdekelte, mennyi pénzt fizet az önkormányzat a közbeszerzési tanácsadónak, miért van szükség most referensre is. Azt is tudni akarta, a kertészeti tevékenységre vonatkozó közbeszerzési összeg (ahol a megbízott külsős cég) miért emelkedik a duplájára, és mi teszi azt indokolttá, hogy a JGK részére is további forrást különítenének el a megnövekedett – szintén kertészeti – feladatok ellátására.

Hörich Szilvia kezdte meg a válaszadást. A polgármesteri hivatal létszáma 319 főről 333-ra emelkedik – mondta a gazdasági vezető. A zárólétszám egyébként 2021 végén 274, 2022. december 31-én 310 volt.

Pikó a prémiumokkal kapcsolatban elmondta, hogy a tavalyi év bérmegtakarítása fedezetet nyújtott az év végén jutalom kifizetésére, viszont az idei bérintézkedések sikeresek voltak: kevesebb álláshely betöltetlen, és ez kevesebb bérmegtakarítást jelent. Hogy a tavalyi év végi jutalomszintet tartani tudják reálértékben, most több forrást kell hozzátenniük.

A Bacsó Béla utca átadás-átvételénél szándéknyilatkozatot nem vett át, nem írt alá az önkormányzat ehhez kapcsolódó szerződést, hangzott el.

Borbás Gabriella kerületgazdálkodási ügyosztályvezető kifejtette, a közbeszerzési tanácsadó nem havi fix díjért dolgozik, eljárásonként fizet neki az önkormányzat. Díja a megrendeléstől függ, átlagosan 1,4-1,7 millió forint közötti összeget fizetnek neki, évente 10-15 eljárást bonyolít le, ami összesen 15-20 millió forintot jelent. A közbeszerzési referens alkalmazásától még jobb átláthatóságot remélnek, ezért fontos, hogy arra dedikált kolléga fogja össze és tartsa kézben a közbeszerzési eljárásokat.

A jelenlegi kertészeti szerződéseket – hat van belőle –, 2022 nyarán kötötte az önkormányzat közbeszerzés útján. A szerződések a feladatokra szánt keret kimerüléséig, de legkésőbb 2025. március 31-ig szólnak. Most úgy látják, ez a keret 2024 tavaszának végére kimerül, mondta el Borbás, ezért javasolják előzetes keretösszeg biztosítását. Így azonban elérik az uniós értékhatárt, és 4-6 hónapra lesz szükség a közbeszerzési eljárás lefolytatásához. Ezért terjesztették ezt most a képviselő-testület elé, hogy mire lejárnak a jelenleg érvényben lévő szerződések, addigra az új közbeszerzési folyamat is lezárulhasson.

Egyébiránt rosszul volt megállapítva a keret – tette hozzá Pólyán József, JGK-s kertészeti irodavezető. A jelenleg érvényben lévő szerződést megelőzte egy hároméves keretszerződés, annak keretösszege ugyanannyi volt, mint a jelenlegié. A 20-25 százalékos infláció miatt azonban várható volt, hogy gyorsabban elfogy, mint ahogy letelik az újabb három év, még akkor is, ha kizárólag ugyanazok a munkafolyamatok történnének, de nem csak azokat látták el: elvégezték a korábbi évtizedekben elmaradt faápolást is például. Ezen felül több fejlesztési programban is együttműködtek az önkormányzattal, így a játszótér-megújításoknál is. Az áremelkedés és a pluszfeladatok együtt okozzák tehát a keret kimerülését. Pólyán elmondta azt is, a JGK-nak nincs pluszforrásra igénye, két helyen jelenik meg ez az összeg, de ugyanarra vonatkozik.

„Jönnek a választások, ez látszik” – indította a hozzászólásokat Vörös Tamás (Fidesz-KDNP). Közbiztonságra nem jut egy forint sem, annyira akut a helyzet, hogy nem sikerült beemelni a költségvetés módosításába pluszforrást – elégedetlenkedett. Közölte, nem elégedett Pikóék munkájával, szerinte nem jól gazdálkodnak, valódi fejlesztésekről nem tudnak beszámolni, és ennek nem a fedezethiány az oka.

Az önkormányzati ingatlanok értékesítések csökkenése, a köztisztaság és közbiztonság állapota azt tükrözi vissza, hogy nagy bajok vannak a kerületben. „Nem veszik meg az önök által felkínált telkeket, mert nem látják megtérülő befektetésnek. Elmennek, kimaradnak a tőkeáramlások, ez hátrányt fog jelenteni a következő években” – fejtette ki Egry Attila.

Szilágyi Demeter (szintén Fidesz-KDNP) pedig módosító indítványt fogalmazott meg, miután gyorsan osztott-szorzott: a polgármesteri hivatalban az egy főre jutó jutalom összege 839 ezer forint, ezt az összeget kapják meg a JSZSZGYK, JEK, JEB dolgozói az általános tartalékból fedezve. „Erre nincs fedezet”, felelte Pikó, s hozzátette, a fideszesek eddig a 13. havi fizetést hiányolták, és ezt most meg is tudják oldani: minden önkormányzati dolgozó az egy havi fizetéséhez közelítő összeget kap. Hogy a polgármesteri hivatalban magasabb a fizetés, az adottság – mondta. (Szilágyi módosítóját később nem szavazták meg.)

Valóban nem jó, ha a tervezett ingatlanértékesítés nem teljesül, de szerinte azt is figyelembe kell venni, hogy ennek nem feltétlenül a vezetés és a köztisztaság az oka, hanem a gazdasági helyzet is – folytatta Pikó. A hazai építőipar teljesítménye 10-15 százalékkal fog csökkenni a tavalyihoz képest, a KSH szerint mínusz hét százalékon áll, az állami megrendelések drasztikus vágása és a csökkenő lakásépítés, ami lehúzza ezt.

A közterület-felügyelet hatékonyabb működése érdekében a Közösségi Részvételi Iroda (KRI) költségvetéséből csoportosíthatnának át erre a célra, javasolta Vörös, újra elővéve a KRI-toposzt, módosítót is nyújtott be. (Ezt később nem szavazták meg.) Továbbá kifejtette, hiányolja a nagy horderejű, arculatmódosító fejlesztéseket.

Pikó erre azt felelte: a városvezetés nem abból áll, hogy bejövök egy testületire, és bedobom az ötleteimet. A költségvetés-tervezés ennél jóval hosszabb folyamat, a közbiztonság ügyében pedig előbb egyeztetni kell a felelős szervekkel, hogy mire volna szükség. Lehet a közterület-felügyelőknek többet fizetni, de attól még nem lesz elég rendőr, mert „az önök kormánya ilyen helyzetbe hozta a rendőrséget”, mondta. A fejlesztéseket illetően a szociális rendeletet hozta példaként, ennek köszönhetően a pénzbeli támogatások összegét megháromszorozták, ez szerinte nagy stratégiai jelentőségű fejlesztés, és felsorolt jó párat a megújult utcákból, terekből, zöldítésekből is. Hozzátette: „Nem csak betonban és építményben kell mérni a stratégiai fejlesztést.”

Vörös javaslatára a rendelettervezet pontjairól végül egyesével szavaztak, mindegyiket megszavazták.

Kerületi cégek közszolgáltatási szerződéseinek módosítása

A harmadik napirendi pont a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt. közszolgáltatási szerződésének módosításáról szólt. A JGK-nak különféle feladataihoz (vagyongazdálkodás, közterület-fenntartás, piacüzemeltetés, karbantartás stb.) 268,4 millió forint fedezetet kellett megszavaznia a testületnek – ez nem pluszforrás, hanem átvezetés egyes költségvetési sorok között (ahol marad fedezet, azt átteszik oda, ahol hiányzik). Ezt megszavazta a testület.

A negyedik napirendi ponttal a Józsefváros Közösségeiért Nonprofit Zrt. (JKN) közszolgáltatási szerződését módosította a testület. Vörös Tamás szóvá tette, hogy még nem kapták meg a Klubrádióval és Magyar Jelennel (helyesen: Jelennel, a Magyar Jelen szélsőjobboldali orgánum – a szerk.) kötött szerződéseket, amiket a korábbi ülésen kértek. A káptalanfüredi strand ügyében a Vitorlázó Gyermekekért Egyesület (VGYE) által indított per ítéletét megkapták, mondta (a pert a JKN elvesztette), akkor a hajók továbbra is el fogják foglalni a strand „jelentős részét”? Lágler Péter vezérigazgató a válaszában megígérte, azonnal elküldik a szerződéseket, és elnézést kért.

mondta még, amire szórványos taps érkezett a képviselők köréből. Vörös Tamás lecsapta a maga labdát: „Önök választották az ügyvédet, aki nem is fellebbezett, miért nem?”

A vitorlások ott maradnak a szerződés végéig? Mennyit költött a JKN a káptalanfüredi pavilonok állagmegóvására és a Józsefvárosi Múzeum bontási munkálataira? Ezeket már Szilágyi Demeter kérdezte, aki szerint jó állapotú belső teret verték szét és építették újjá. Lágler elmondta, azt nem látta megalapozottnak a bíróság, hogy a vitorlásoknak azonnal el kellene hagyniuk a strandot. A többi kérdésre írásban ígért választ. Fellebbezés: a klub fellebbezett, ami ellen ellenkeresettel élt a JKN. A múzeummal kapcsolatban is írásban kap választ a képviselő.

Alexa György, a JKN operatív igazgatója elmondta, a káptalanfüredi garanciális javításokat a kivitelező Bástya Millenium Zrt. „nem akarja megtenni” (az Ötpacsirta utcai Dialógus Központot is egy ideig építő, Fidesz-közeli cég – a szerk.), ezt peres úton kell majd behajtani.

Az épületekhez pedig nem nyúlhat a JKN, amíg a garanciális javításokat nem csinálja meg a kivitelező. Vörös Tamás továbbra sem értette, miért nem fellebbezett a JKN az elsőfokú ítélettel szemben. Szeretne egy teljes kronológiai tájékoztatást az ügyben, de erre Pikó András közbevetette, a Veszprém Handball-lal kapcsolatos 99 milliós költségvetési csalás NAV-nyomozásának hátterét is meg kéne ismerni. A fideszes képviselők a káptalanfüredi épületek állagmegóvását firtatták, Szilágyi Demeter szerint „ott állnak az épületek fűtetlenül” – csakhogy nem építettek beléjük fűtést, nem téliesítettek, a gondnokok olajradiátorokkal fűtik, hogy ne penészedjenek, vizesedjenek, ezt lapunk a helyszínen tapasztalta.

A négypontos előterjesztéshez hozzávették a Vörös- és a Pikó-féle kiegészítéseket. Az eredeti szerződésmódosítást és a kiegészítéseket is elfogadta a testület, ami különböző többletfeladatok miatt 48 millió forint pluszforrást biztosít a kerület a cégnek.

Ugyanígy módosították a Rév8 közszolgáltatási szerződését is, ezt vita és hozzászólás nélkül fogadták el. Többletfeladatok miatt 4 millióval növelik a kompenzációt. Pikó András maga meglepődve észlelte, hogy ő, és nem Sárkány Csilla Rév8-vezérigazgató az előterjesztő.     

Új szociális rendelet

Az új szociális rendeletről már írtunk, a pénzbeli ellátásokat alakítja át a kerületvezetés.

„Ez az egyik legfontosabb döntésünk ebben az évben”, mondta Pikó András, és felidézte, szakértő állapította meg, hogy nem elég hatékony a kerületi pénzbeli ellátások rendszere. A kialakult szociális és gazdasági válságra reagálni kell a kerületnek, és arra is, hogy beragadnak segélyek, nem jutnak el a rászorulókhoz, a keret egyharmada vagy még több is megmaradt. Ezeket reméli az önkormányzat a rendelettel megjavítani.

A támogatás keretösszege megháromszorozódik az előző évhez képest. Szili-Darók Ildikó (MSZP) felidézte, 2020-ban már módosították a rendeletet, további módosítások is voltak, és most érett meg az idő az új rendeletre. Erőss Gábor a lakhatási támogatást emelte ki, ami kiszámítható és rendszeres támogatást nyújt a lakhatási válság idején, a többi támogatási formát is méltatta. Szilágyi Demeter azt akarta megtudni, a támogatott lakbért fizetők is pályázhatnak-e ilyen juttatásokra.

Szili-Darók Ildikó elmondta, a családok átmeneti otthonában élő, de itteni lakcímmel nem rendelkezők számára szeretnék elérhetővé tenni a segélyt, a hajléktalanszállóra bejelentetteknek nem – egyébként idáig erre lehetőségük volt, de egy hajléktalan ember sem jelentkezett ilyen pénzbeli juttatásért. A nagy lakbérhátralékot felhalmozottaknak pedig kezelhetővé szeretnék tenni adósságuk rendezését, ha együttműködnek a szociális munkásokkal.

Sátly Balázs arról beszélt, hogy a fideszes gazdaságpolitika eredményét látja mindenki, aki befizet egy számlát vagy bemegy egy boltba, és megnézi az árakat. Erre helyi szinten választ kell adni, ezért gondolták, hogy az önkormányzat legyen szolidáris, és segítse a segélyek elérését is. Szili-Darók Ildikó: ez egy igazán baloldali rendelet, büszkén mondok rá igent.

Szilágyi Demeter szerint azonban ez csak kampányhúzás, s nem lehet elvitatni, hogy a józsefvárosiak javára válhat a rendelkezés, „de volt rá 4 évük”. Bejelentette, a következő ülésre rendeletmódosítást nyújtanak be, hogy még jobban kiszélesítsék az igénybe vevők körét – segélyek gyermekekhez kötött ügyekre, védőoltások, oktatások költségeire, lakásfelújításra, a forrást a 2024-es költségvetésre kéne meghatározni, 2023-ra 50 millió forintot csoportosítanának át.

Vörös Tamás vitatta Sátly kijelentéseit, szerinte az EuroStat-adatok alapján a mélyszegénységben élők aránya alapján Magyarországon Svédország és Ausztria között az első harmadban található. Sok még a tennivaló, és Józsefvárosban felülreprezentáltak a rászorulók, de a számok nem húzzák alá Sátly mondatait.

Szili-Darók örült, hogy

és decemberben vissza tudnak térni arra, hol tudnak emelni az összegeken. Pikó András egyetértett, közös egyeztetést a hivatal és a Fidesz között is el tud képzelni. Szilágyi Demeter azt mondta, erről ezen az ülésen szeretne döntést, még ha a költségvetési vonatkozásait decemberben szavazzák is meg. Pikó András úgy látta, nem lehet erről 5 perc alatt dönteni, miközben a rendeletalkotás féléves munka volt. Végig kell menni a szakmai részén, a jogosultsági kérdéseken, időt kért a fideszes előterjesztőktől.

Szilágyi Demeter: „kissé tanácstalan vagyok”, ő novemberre már szeretné bevinni ezt a módosító indítványt. Pikó: ha nagyon azt akarják, hogy ne fogadjuk el, menjenek tovább ezen az úton. Szívesen végiggondolná, mennyire illeszthető ez be a rendszerbe, de ehhez idő kell.

Szilágyi fenntartotta a módosító indítványt – erről szavaztak először és nem szavazták meg. Azt viszont igen, hogy Pikó András a javaslatot beviszi és végigtárgyalja a hivatallal, decemberre pedig behozzák a testületi ülésre. És egyúttal megszavazták az új rendeletet is 17 igennel, egyhangúlag.

Energetika, szobor, botlatókő

Döntöttek a képviselők egy EU-s pályázati indulásról is, épületek és vállalkozások tiszta energiára átállására nyerhet pénzt a kerület, akár 118 millió forintot, a kerületnek 6 milliós önrészt kell csupán vállalnia. Megszavazták.

A második Csapody Vera-szoborpályázat immáron sikeres lett, erről is írtunk már.

Erőss Gábor elmondta, a kiemelkedő nők köztéri reprezentációja fontos a kerületnek. Veres Gábor (MSZP) jelezte, Szakcsi-Lakatos Béla emlékét hirdető emléktábla vagy emlékmű létrehozására volt javaslatuk korábban, ezt fenntartanák, és akár egy frappánsabb megoldás is szóba jöhetnek. Erőss Gábor szerint itt a családtagok ellenállásába ütköztek, de ő is indokoltnak tartaná az emléktáblát vagy szobrot.

Újabb botlatókő kerül ki a meglévő 17 mellé, a Teleki térre, ezt is megszavazták, ahogy Kormos István emléktáblájának kihelyezését is. Az író, költő Kormos a Szentkirályi utca 51. alatt kap emléktáblát a Magyarországi Evangélikus Egyház kezdeményezésére és költségére. Kormos István 1970-től 6 évig élt itt, és épp 100 éve született.

Megint működik majd Életmentő Pont, ehhez kell együttműködési megállapodást kötni a fővárosi BMSZKI-val és a Menhely Alapítvánnyal. Ide hajléktalan emberek húzódhatnak be télen az utcáról, december 1-jétől működik majd a Könyves Kálmán körút 84. alatt.

Ehhez 4 millió forintot kell biztosítania a kerületnek. Soós György szerint az önkormányzat saját hatáskörben kéne ellássa ezt a feladatot, ahogy 2019 előtt. Szili-Darók Ildikó szerint viszont ehhez speciális tudás kell a szociális munkások terén, az Életmentő Pontokon

ilyen speciális szaktudású munkatársa nincs a kerületnek, és drágább lenne foglalkoztatni, mint télre megvásárolni ezt a szolgáltatást. Elfogadták az eredeti előterjesztést.

10 millió forinttal támogatja a fővárosi Szolidaritási Alapot Józsefváros – amit épp Pikó kezdeményezésére hozott létre a főváros 300 milliós összeggel a hajléktalanellátásban kiemelkedően nagy munkát végző kerületek segítésére. Az alap pályázatán több józsefvárosi projekt is nyert, összesen 90 millió forint értékben. Pikó elmondta, arra biztatja polgármestertársait, ők is adjanak bele az alapba. Elfogadták a javaslatot.

Módosítják a Karácsony Sándor Közalapítvány (KSK) közszolgáltatási szerződését és újat is kötnek vele. Erre azért van szükség, hogy a KSK által kiutalt Balogh Paci-ösztöndíjat, amely az iskolaévhez igazodik, szinkronba hozzák a közalapítvány éves költségvetésével. Megszavazták.

Ugyanez valósul meg a Józsefváros Közbiztonságáért Közalapítvány esetében a 2022-ről áthúzódó kötelezettségvállalások miatt.

Jóváhagyták a bölcsődék 2023. évi téli zárvatartásának és 2024. nyári nyitvatartásának rendjét.

Elfogadták a józsefvárosi óvodák 2022–23-as nevelési évének beszámolóját. Erőss Gábor egy adatra hívta fel a figyelmet:

És a 2023–24-es évek óvodai munkatervét is jóváhagyták, valamint az óvodák új Pedagógiai Programját és új Szervezeti és Működési Szabályzatát (a befogadó ovik program pontjai kerülnek be az óvodák pedagógiai programjába). Minecraft ovi – Sátly Balázs megkérdezte Erősst, hány éves kortól ajánlott ez a játék. Erőss azt mondja, ötéves kortól, de ez nem azt jelenti, hogy ülnek a gép előtt egész nap. 

Az ülés végén Könczöl Dávid kérdést tett fel: a Bródy Sándor utca 4. alól kiköltöztette az Állami Vagyonkezelő a lakókat, nem tudjuk, hova és miért. Pikó András megígérte, utánanéz az ügynek.

Az ülés visszanézhető az alábbi videóban.

Fotók: Karancsi-Albert Rudolf