Tizennégyszer adta be hiába Jámbor a törvénymódosítást

2024. november 26.

Megérte küzdeni: a kormány Jámbor András-i irányban változtatna a végrehajtási törvényen

A kerület parlamenti képviselője, Jámbor András arról számolt be, sikert ért el a végrehajtói maffia ellen úgy is, hogy végül nem az ő törvénymódosító szövege kerül az országgyűlés elé.

Jámbor András (Szikra Mozgalom), Ferencváros és Józsefváros parlamenti képviselője a Facebookon számolt be arról, hogy végre sikerült elérnie a végrehajtási törvény rendelkezéseinek pozitív változását:

„Megvan az első nagy győzelem a végrehajtói maffia ellen! Kilakoltatásokat akadályozunk meg, jogsegélyt adunk, aláírást gyűjtünk, tüntettünk, eddig 14-szer adtam be a javaslataimat a végrehajtási rendszer változtatására, és

végre a józan ész meghallgattatott!”

A fizetési levonási rendszer megváltoztatására a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adott be javaslatot, és „láss csodát, lényegében ugyanazt a javaslatot,

amit mi is mondtunk.

Mondhatjuk azt is, átvették a törvényjavaslatom” – írta Jámbor András.

A végrehajtási rendszerrel a politikusnak régóta gondja van. Jámbor három olyan lényeges pontot említ, amit már a képviselősége kezdete óta szorgalmaz, és most változtatnának rajta: 1) hogy növeljék azt a „borzasztó alacsony összeget, amit nem lehet levonni annak a fizetéséből, akinek tartozása van”, azaz több maradhasson az a pénz, amit már meg kell hagyni az adósnak, 2) hogy ez az összeg „növekedjen minden évben külön törvényváltoztatás nélkül”, azaz kövesse az inflációt, és 3) hogy a le nem vonható összeg nagysága függjön attól, hányan vannak a családban, hiszen nem mindegy, hogy valakinek még három gyereket kell etetnie vagy egyedül él.

Az NGM javaslata a bírósági végrehajtásról szóló 94. évi LIII. törvényt módosítja, és még nem került a Ház elé, de mivel kormányzati javaslatról van szó, számítani lehet arra, hogy el is fogadják.

„A jelenlegi szabályozás szerint a végrehajtás alól mentesített összeg 60 ezer forint, ami nem nyújt megfelelő fedezetet az érintett adósok megélhetési költségeire, ezért a kormány ezt az összeget a mindenkori nettó minimálbér 60%-ára emelné, ami jelenleg 106 450 forintot jelent” – olvasható az NGM november 21-i közleményében. Az NGM szerint a minimálbér jövőbeli emelkedése automatikusan magával vonja majd a mentesített jövedelemrész növekedését is.

Jámbor András – Fotó: Karancsi-Albert Rudolf

Jámbor András kérdésünkre elmondta, hogy a leendő új szabályok csupán Józsefvárosban 10-15 család életében hoznának azonnali kedvező fordulatot. Fontos változásról van szó, de maradt még hiányérzete. Az NGM javaslata szerint a családi adókedvezmény teljes összege mentesülne a végrehajtás alól, ami jó, de szeretné elérni, hogy alapvetően a háztartás mérete alapján határozzák meg a mentesített összeget.

A bejegyzésben pedig arról ír, folytatják a munkát: „A küzdelem persze tovább folytatódik, hogy a tartozások is ki legyenek fizetve, de a végrehajtás alatt lévő családok se kerüljenek az utcára, hogy a végrehajtási rendszer ne a végrehajtók profitjáról, hanem az adósság befizetéséről és a bajbajutottak megsegítéséről szóljon. Mindenesetre

az első lépést megtettük a végrehajtói maffia ellen,

közel 100 ezer családon tudtunk ezzel segíteni.”

A fejleményt Pikó András is üdvözölte a Facebookon.

A legutóbbi parlamenti választások idején többen kétségbe vonták, érdemes-e ellenzékiként részt venni az országgyűlés munkájában, Hadházy Ákos például azt mondta, nem szabad díszellenzékként asszisztálni a fideszes törvényhozáshoz. Jámbor András ugyanakkor kitartott a parlamenti politizálás mellett, „a parlamenti jelenlét egy eszköz a sok közül, amit arra lehet használni, hogy a józsefvárosiaknak, ferencvárosiaknak segíteni tudjak”, nyilatkozta legutóbb lapunknak:

„Engem az motivál, hogy az életünkről szóló problémákra megoldást adjunk helyben, egyszerre hagyományos parlamenti és parlamenten kívüli nyomásgyakorlási eszközökkel” – és ebben kisebb-nagyobb sikereket is elkönyvelhetett már, így a Diószegi utcai kisajátítások ügyében, a ferencvárosi tanuszodák megnyitásában vagy a feltöltőkártyás áramfogyasztók érdekében.

A végrehajtás ügye a kezdetektől foglalkoztatja, ezt jelzi az eddig beadott 14 (elutasított és most átvett) törvénymódosítás is.

Egy hónapja számoltunk be arról, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar közlése szerint 670 533 végrehajtás van folyamatban Magyarországon. „180 ezerrel, vagyis több mint a harmadával emelkedett a végrehajtások száma egy év alatt. Ez embertelen. Aki még mindig nem érti, mi a baj a jelenleg hatályos végrehajtási törvénnyel, annak csak mondjuk el ezt a számot! Mert ebből világosan látszik, hogy a Völner és Schadl által tollba mondott végrehajtási törvény nem a dolgozó embert segíti, hogy rendezni tudjuk az adósságot, ha bajba jutnánk, hanem a végrehajtókat, hogy minél több ügyből minél több profitot tudjanak beszedni” – összegezte akkor Jámbor András, mi is a baj a magyar végrehajtási rendszerrel.

Nyitókép: Szikra Mozgalom

Kapcsolódó cikkek

2026. szeptember 14.
Egy hónap alatt több mint hétszázan töltötték ki azt a felmérést, amivel azt kutatták, a józsefvárosiak milyennek szeretnék látni a Népszínház utca ma még igen barátságtalan torkolati szakaszát. Lássuk az eredményt!
2026. szeptember 14.
A II. János Pál pápa tér iskolatereinek ünnepi belakására hívja a kerület népét a RÉV8 szeptember 18-án.

További cikkek

2026. szeptember 14.
Egy hónap alatt több mint hétszázan töltötték ki azt a felmérést, amivel azt kutatták, a józsefvárosiak milyennek szeretnék látni a Népszínház utca ma még igen barátságtalan torkolati szakaszát. Lássuk az eredményt!
2026. szeptember 14.
Az inkluzív oktatás nem csak szemlélet kérdése, a jól működő gyakorlathoz elegendő számú szakemberre, megfelelő kapacitásra, időre, és nem utolsósorban pénzre is szükség van. A Deák Diák iskola gyakorlatán keresztül néztük meg, milyen nehézségekkel kell szembenéznie, és milyen korlátokba ütközhet – még a legnagyobb elhivatottság mellett is – egy befogadó iskola. Az új oktatásirányítás most országos szinten is változtatásokat ígér ezen a területen.
2026. szeptember 13.
Bárki tehet fel kérdést, ha az közérdeklődésre érdemes. A téma főként a közbiztonság kérdése, de más ügyben is kérhető majd tájékoztatás.

Weboldalunk a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ.