Még 2021-ben nyújtotta be Lajos Béla a társaival a Rákóczi úti gyalogosátkelőre vonatkozó ötletét a Budapesti Közösségi Költségvetésre. Mivel nem ők voltak az egyetlenek, akik hasonlóban gondolkodtak, és nem csak a Rákóczi úton. Az ötleteket összevonta a főváros és egy nagyobb projekt részévé tette.
A legutóbbi ötletbörzén például az Astoriánál létesülő átkelőhely is a nyertesek közé került, megvalósítása az év második felében várható, miután az M3-as metróvonal felújításához kapcsolódó autóbuszos pótlást véglegesen befejezik.
Lajos Béláék ötletére 6856 szavazat érkezett, így az egyik legsikeresebbnek bizonyult a pályázatok között.
„2021 őszén adtam be az ötletet, és az volt a lényege, hogy
egy olyan zebrát kértem, ami megvalósítja az »új körutat«,
amit akkor még közbülső körútnak neveztem, ez is idővel fejlődött új körúttá. Még egy videót is becsatoltam, amit a Színes Erzsébetvárosnál csináltunk. Annak idején ezt a témát elvittük Karácsony Gergely főpolgármester elé, és próbáltuk folyamatosan nyomás alatt tartani a városvezetést, hogy tudjanak róla, van egy ilyen igény ezzel a zebrával kapcsolatban”, nyilatkozta Lajos Béla lapunknak.
Azért ez egy hosszabb folyamat volt. A közösségi költségvetés sajátossága, hogy hónapok telnek el, amíg látszólag nem történik semmi, valójában azonban rengeteg a háttérmunka közben, amit a Fővárosi Önkormányzat csapata csinál. Összegyűjtik, szortírozzák a megvalósítható ötleteket, és kirostálják azokat, amik nem megvalósíthatóak vagy nem támogatja őket az adott kerület, ahol megvalósulna. Ez hasonló a józsefvárosi részvételi költségvetési folyamathoz:
„Valamikor 2022 tavasz–nyár magasságában került a dolog olyan fázisba, hogy már lehetett tudni, bevették az ötletet, és lehet rá szavazni. És akkor 2022-ben összevonták az összes zebrás ötletet egy projektbe.”
A honlapon több ilyen zebraötletet is találni: nyert a X. kerületi Kerepesi utat keresztező gyalogátkelőhely kialakítása az Örs vezér terén és a már említett Kazinczy–Szentkirályi-projekt is. Ha lesz rá pénz, akkor a XII. kerületi Zalai út 1. előtt és a III. kerületi Hímző utca buszmegállónál is létrejöhet egy ilyen, de most úgy tűnik, utóbbi kettő nem került be az első fázisba.
Hogy az ilyen ötletek megvalósulhassanak, ahhoz nem egyszerűen valakinek a döntése kell, be kell vonni a stakeholdereket: a kerületek mellett a Budapest Közút Zrt.-t és a BKK-t is. Az egyeztetésbe a civil ötletgazdákat is bevették, azaz az ígéretnek megfelelően tényleg kíváncsiak voltak a civil hangra is. Már 2022 novemberében volt egy konzultáció, ennek eredményét terjesztették a Fővárosi Közgyűlés elé, idén februárban pedig volt még egy konzultációs kör.
„Az egész egy nagyon transzparens folyamat volt, behívták azokat a szakembereket, akik eldöntötték, hogy a szűkös keretből mely zebrák fognak megvalósulni. Ők előadták az érveiket, elmondták a szempontjaikat.”
A Színes Erzsébetváros oldalt működtető Lajos Béla csütörtökön osztotta meg a Facebookon, hogy
lesz zebra, és ez már ténynek tekinthető.
A pontos dátumot még nem lehet tudni, mert a kivitelezés mindig rizikós folyamat, adódhatnak csúszások, de az ötletgazdák ragaszkodnak ahhoz, hogy a zebra még az idén megszülessen.
Azóta már Kerpel-Fronius Gábor, a részvételiségért (is) felelős főpolgármester-helyettes is megosztotta Facebook-oldalán, hogy lesz átkelő, egy olyan képpel illusztrálva mindezt, amin a régi Astoriánál látni gyalogos közlekedőket.
Hasonlóan tett Balogh Samu is, aki a főpolgármester kabinetfőnökeként a várostervezés stratégiai irányításáért felel.
Lajos Béla ötletgazdának feltettük a kérdést,
miért van szükség egy ilyen átkelőre, ha a Puskin utcánál és a Vas utcánál is van zebra.
Az egyik érv az, ami akár kulcsmondatnak is tekinthető, hogy
ott kellenek zebrák, ahol az emberek közlekednek.
Ezért van szükség arra a zebrára pont ott. A közlekedésbiztonság miatt is, mert ott sokan kivárják, amikor átmenetileg csökken a forgalom, és amikor úgy érzik, átszaladnak a másik oldalra. Ez nem elfogadható állapot.
Ha megnézzük az Andrássy utat vagy a Nagykörutat, amik szintén a belváros területén nagyobb autósforgalmat lebonyolító utak, ott mindenhol megvannak ezek a zebrák, szinte minden szemközti utcatalálkozásnál, és bárki bármelyik saroknál átmehet a másik oldalra. A Rákóczi úton legalább két helyen hiányzik ez a kapcsolat, és az egyik a Szentkirályi-Kazinczy kapcsolat.
A főváros közlekedésbiztonsági stratégiájában is megjelenő Vision Zero szemléletnek is része az a hozzáállás, hogy az emberek hibáznak, olykor veszélyesen közlekednek, amire figyelni kell, és átszervezésekkel csökkenteni a kockázatot. Azaz észre kell venni azokat a pontokat a városban, ahol veszélyesen közlekednek az emberek. Szokták azt mondani, hogy aki ennyire nem figyel, az a saját életét kockáztatja, az ő baja, ha baleset éri. Csakhogy már nem így működünk a XXI. században, hanem odafigyelünk egymásra.
És akkor itt kapcsolódik a második érv, hogy igazából értékválasztás is, amikor amellett próbálunk érvelni, hogy
a belvárosban nem feltétlenül kell autóval közlekedni,
hanem lehet gyalog is vagy más „szelíd” eszközökkel. Cinikus hozzáállás, ha a zebrákat nem építjük ki, és az embereket a Rákóczi út két oldalán sétáltatjuk oda és vissza azért, hogy átjuthassanak egyik helyről a másikra.
„Én le is mértem, itt több perc veszteséget szenvednek a gyalogosok.”
A harmadik érv, hogy itt fontos felszíni tömegközlekedési útvonal is található, és a két oldalon az Uránia megállók is úgy vannak beállítva, hogy a legforgalmasabb pontokra hozzák az embereket. Ha át kell menjenek a másik oldalra, onnantól kezdve már a tömegközlekedés is kevésbé vonzó, hiszen egy csomó extra sétát kell beiktatni a közlekedésbe. „És bár a gyaloglás kellemes, mert próbálunk sokat gyalogolni, de mindenki hatékony akar lenni” – zárta beszélgetésünket Lajos Béla.
Nyitókép: Huszár Boglárka
