„Megújítani a várost a metró felett”, ha már a 3-as metró megújult, ez a Toldi moziban pénteken meghirdetett Újjáéledő sugárutak fővárosi koncepció alapállása. Karácsony Gergely főpolgármester a 3-as metró feletti városrészek fejlesztését tűzte ki célul, mert „nem lenne jobb, ha a metró szebb lenne, mint az utca”.

A probléma összetett: bizonyos sugárutak városi autópályaként funkcionálnak, mint például az Üllői út is, hangosak, zajosak, szennyezettek, rossz a levegőjük – nem jó rajtuk lenni, élni. A nagy forgalom balesetveszélyes, a kereskedelemnek sem kedveznek ezek az utak és a rajtuk közlekedő autók – Budapestre minden nap 300 ezer autó jön be és megy ki. Az Újjáéledő sugárutak 2030 több lépésben tenne ez ellen.

• A fővároson csak áthaladó tranzitforgalomnak el kell kerülnie a belvárost.
• Le kell bontani a felüljárókat, emberibb tereket kell létrehozni, például a Nyugati pályaudvarnál zebrákkal.
• Zöld és kényelmes felszíni közlekedést kell létrehozni.
• A gyalogosokhoz kell mérni a belvárost.
• Biztonságosabbá kell tenni a kerékpározást.
• Új és megújuló zöldfelületekre van szükség.

A városi sugárút fogalma is ebben a szellemben született: nem sétálóutca, de nem is városi sztráda az ilyen, hanem valami a kettő között, ahol zöldfelületek is vannak, és a közösségi közlekedés és a mikromobilitás is helyet kap – kicsit úgy, ahogy a Károly körút megújult 2011-re.

Karácsony kitért mindezek anyagi vonatkozására és hátterére is: van egy 200 milliárdos EU-s forrás operatív program közlekedés és településfejlesztésre, de most épp fel van függesztve az EU és a kormány közti jogállamisági vita miatt. Ugyanakkor 2023 végéig 108 trolibusz, 2026 végéig pedig 124 CAF villamos áll rendelkezésre, mindkettőből érkeznek újak.

A tranzitforgalom belvárosi elkerülésének eszköze, hogy a forgalmat a Hungária körgyűrűre tereljék, Budán erre még nincs lehetőség. A Nagy- és Kiskörútra már nem kéne bemenjen ilyen forgalom. A metrófelújítás miatt kialakított forgalmi sávok így meg fognak maradni, kivéve a Kiskörút-Bajcsy-Zsilinszky út vonalát, ahol visszaáll a korábbi rend – Balogh Samu főpolgármesteri kabinetvezető lapunknak adott válasza szerint azért, hogy a már bejutott kisebb forgalom gyorsabban le tudjon vonulni.

17 új gyalogátkelő létesül a 3-as metró vonala felett, így lesznek emberibbek a csomópontok (és zajlik az akadálymentes átkelők kialakítása). „Nem lehet, hogy a gyalogosokat száműzzük az aluljárókba“, mondta Karácsony Gergely. És lesz zebra az Astorián is. Le kell bontani a felüljárókat, amelyek az autóknak biztosítanak előnyt – ilyen a Nyugati felüljáró vagy a népligeti, amelynek műszaki vizsgálata most zajlik. (A Keleti felüljáróról és a Rákóczi útról – mint az Üllőihez hasonló sztrádaszerű útról – nem esett szó, később Karácsony kérdésre válaszolva azt mondta, át kell gondolni a Rákóczi utat, ismét villamost kéne rá telepíteni, vagy trolit, a buszsávot középre kéne bevinni, de hosszabb távon nem kéne oda dízel busz, valamint több zebra kellene rá, a mostani helyzet méltatlan.) A felüljárók lebontásának időpontjáról Karácsony annyit mondott: ez „nagyon fontos szakmai részletkérdés”.

Igyekeznek még jobban összekötni a most szigetszerűen elhelyezkedő kerékpársávokat, így az Üllői úton is megmarad a meglévő, elegendőnek bizonyuló forgalmi sáv, és a külső sávok kerékpársávként funkcionálnak majd 3,2 km hosszban, amelyeket fizikailag is igyekeznek elválasztani az autós sávoktól, mondta el Balogh Samu szintén lapunk kérdésére. A Népligettől a belvárosig összekötik majd az Üllői úton a kerékpárutak egymást.

Le kell váltani a dízel buszokat, troli és villamos kell egyre több helyre. Ebben is vannak Józsefvárost is érintő eredmények: a 72-es és a 83M troli meghosszabbítása. A 72-es immáron az Orczy térig megy, a 83M pedig a Népligetig. A 72-es még kijjebb vezetése után pedig a 9-es buszt le is válthatja, ha megépülnek a kőbányai felsővezetékek. A villamospályák felszámolása az elmúlt 30-40 évben hiba volt, vissza kell őket hozni a Bajcsy-Zsilinszky úton is, hogy a Lehel tértől Dél-Budáig legyen összefüggő villamoshálózat. A metró és a felszíni közlekedési párhuzamosságáról annyit mondtak a megjelentek, hogy ezek kiegészítik egymást, nem baj, ha megmaradnak.

Lesznek új és megújuló zöldfelületek is, Karácsony a Városháza parkot hozta fel, ami, bár az ötlet felmerült már 2019-ben, csak a következő ciklusban valósul meg.

Megjelentek az érintett belső kerületek polgármesterei is. Soproni Tamás terézvárosi momentumos polgármester beszélt például arról, hogy megújítanák a Nyugati aluljárót, és a közeli Puczi Béla tér is átalakul parkoló-buszlerakatból zöld parkos térré, mindegyik fejlesztésbe bevonná a polgármester a közeli cégeket is: a MÁV-ot, a Westendet, a Skálát.

Pikó András az átmenő forgalom környezeti-egészségterhelését hozta fel, és az autóforgalom csökkentésére, csillapítására hozott kerületi intézkedéseket ismertette: a negyedek forgalomcsillapítását, a parkolási rendszer átalakítását. Üdvözölte az Üllői út átalakítását, hogy tisztább lesz a levegő, kisebb a zaj, és hogy kis park létesül a Klinikáknál – ez a zsebpark fővárosi fejlesztés.

Az újságírói kérdéseknél szó esett arról, hogy kimarad a felsorolásból a Népszínház utca – itt a buszvégállomást kéne máshova áthelyezni, ezen dolgoznak, mondta el Balogh Samu.

És hogy mindezt mikor, milyen határidőkkel? Új zebrák az év végéig létesülnek, ahogy a hiányzó kerékpársávok is, a dízel buszokat váltó trolikat 2024 utánra ígérik, ahogy a Városháza park átadását is. A felüljárók rendezését 2026 utánra, illetve a Bajcsy-Zsilinszky úti villamos visszaépítését is 2026 utánra.

Fotók: Karancsi-Albert Rudolf (kivétel jelölve). Nyitókép: Fővárosi Önkormányzat.