A kerületben a legnagyobb probléma, és talán a kerületvezetés legnagyobb elhatározása is a lakásállomány kezelése: a felújítások és minél több bérlakás hasznosítása. Hogy halad ez a munka? Mi lesz a ciklus végéig a mérleg?
Húsz önkormányzati házban kezdünk el halaszthatatlan felújításokat, karbantartási munkákat, 250 lakást fogunk felújítani. 88 bérlakáspályázatunk fejeződött be, és egy héten belül kiírjuk a pályázatot a következő 20-ra. Ez több, mint amennyit elődeim öt év alatt pályáztattak. Arra számítok, hogy a ciklus végéig elérjük a 180-200 megpályázható lakást. Megváltoztattuk és szociálisan érzékenyebbé, igazságosabbá tettük a pályázati rendszert is.
A lakhatás másik szegmense a magántulajdonú lakások bérlése, ami szintén gond egész Budapesten. Egyes elemzők szerint a rövid távú lakásbérlet felveri az albérleti árakat. Úgy tudom, az önkormányzatoknak van lehetősége korlátozni az Airbnbzés időszakát, ám ezzel Józsefváros nem él. Miért van ez így?
2020-tól kezdett el Rádai Dániel alpolgármester vezetésével egy munkacsoport ezen dolgozni. Akkor két dolgot találtunk. Az egyik, hogy az adott jogszabályi keretek között a józsefvárosi Airbnb-szabályozás a legszigorúbb, már az elődeinktől ezt örököltük. A másik, hogy úgy látjuk, legalább annyi érv szól amellett, hogy nincs érdemi hatása az Airbnbnek az albérletárakra, mint hogy van. Ezt a vitát mi nem fogjuk eldönteni. Menet közben az élet eldöntötte azzal, hogy bejött a covid, és azt látjuk, a korábban
Airbnbztetett lakásoknak egy jelentős része visszatért az albérletpiacra. Magyarán, most olyan kevés airbnbés vállalkozó van a kerületben, hogy nem hozna érdemi változást a korlátozás.
A választás előtt határozott elképzelések, konkrét ígéretek hangzottak el arról, hogy mennyivel növelik a zöldfelületeket, amit azóta azért relativizálni is hallottunk már. Hogy halad igazából a program megvalósulása?
Idézek a programból: „Józsefváros klímabarát zöldítése érdekében a következő öt évben átlagosan ötezer négyzetméterrel növeljük a közösségi terek és zöldterületek méretét.” Eredetileg sem csak a zöldítésről szólt ez, hanem megújított közterületekről.
Való igaz, a kép még felemás. Eddig körülbelül tízezer négyzetméter megújult közterület jött létre, amin autók helyett emberek járnak. Ebben benne van a Déri Miksa utca, amit most fogunk átadni, zöldebbé formálva a korábbi terveket, a Somogyi Béla utca, amit zöldítettünk, a Grundkert, amit megnyitottunk, a Kiss József utca sarka, amit újraterveztünk, a Bacsó Béla utca, és tulajdonképpen a mobilpontok is ilyenek.
Ebben közel 2500 négyzetméternyi új zöldfelület van, elsősorban a Déri, a Somogyi, a Kiss József utcában. Nagyon sokat várok attól az utcafásítási programunktól, ami jövőre fog kiteljesedni a Nagyfuvaros, a Népszínház és a Lujza utcában, de a Práter utca felújítását is úgy tervezzük, hogy az egyik oldala már fás lesz. A 2024 májusáig befejeződő fejlesztéseink 7000 négyzetméternyi gyalogos közterületet hoznak létre és körülbelül 2500 m2 új zöldfelületet. Itt elsősorban a Horváth Mihály tér felújítására gondolok, és még jön a Práter és a Tömő utca, az Alföldi utca torkolatának átalakítása is.
Van két átadás előtt álló sarokkertünk is: a Kálvária-Kőris sarkán lévő, illetve a Koszorú-Magdolna saroktelek. Ha végzünk a Krúdy, a Mária, a Bacsó meg a Szeszgyár utcák megújításával, akkor matematikailag meglesz a 25 ezer négyzetméter öt év alatt.
Persze jogosnak gondolom a kritikát, hogy mindebben kevesebb a zöld, mint amennyit szeretnénk. A polgármesteri program írásakor nem számoltunk azzal, hogy egy belvárosi kerületben milyen mértékben és ütemben lehet zöldíteni.
Következzen egy tényleg örökzöld téma: Káptalanfüred, a tábor, a főépület felépítése, ahol a tervezés zajlik. Fel fog épülni 2024 nyarára?
Most úgy látom, ha minden az optimálishoz közeli módon és ütemben zajlik, akkor igen. Viszont bizonytalan is vagyok, mivel eddig semmi sem zajlott az optimálishoz közeli mértékben ebben az ügyben, aminek hosszú története van, 2015-ben indult. Mi úgy vettük át a projektet 2019-ben, hogy tervezettségi állapota nem tette lehetővé, hogy befejezzük időre, vagyis 2020 végére. Az önkormányzattól megörökölt terveket az állami lebonyolító cég, a BMSK annyira rossznak találta 2020-ban, hogy újraterveztette az egészet.
Most azt lehet tudni – erre volt jó a Lázár miniszternél tett látogatásunk –, hogy erről a beruházásról is decemberben dönti el a kormány, megtartja-e vagy sem.
Remélem, mire megszületik a döntés a folytatásról, kiderül az is, hogy ki lesz a projekt állami gazdája. Ha így lesz, felpöröghet a beruházás, és 2024-ig be is tudjuk fejezni.
A másik káptalanfüredi történet a vitorláskikötőé – a vitorlások ott vannak a strandon, miközben folyik egy per a vitorlásklubbal, hogy vigyék el onnan a hajókat.
Mindig mosolygok azon, hogy azokhoz a ténylegesen extrém lopásokhoz, korrupciós ügyekhez képest, amit a JKN Zrt. régi menedzsmentje az előző kerületvezetés alatt produkált, és ami miatt feljelentést kellett tennünk, ez a történet „vitorlásmutyiként” aposztrofálódik. Ez azért egy műbalhé.
Maga az elgondolás, hogy 1500 négyzetméteren egy olyan sportszolgáltató kapjon ott helyet, aki a gyerekeknek vitorlásoktatást tart, hozzájárul a strand fenntartásához és felújításához, alapvetően jó volt. Közel 100 milliós a beruházásigény: fákat kell kivágni, medret kotorni, épületeket felújítani. Ehhez partnert kerestünk, szerintem ez teljesen normális dolog.
A probléma az, hogy a pályázat, amelyet a JKN korábbi vezetése lebonyolított, nem volt kifogástalan etikai szempontból, és a szerződés sem volt olyan, mint amiben reménykedtünk. Felmondtuk a szerződést, amit a vitorlásklub megtámadott. És addig, amíg bírósági ítélet meg nem születik az ügyben, nem kell kiköltözniük.
Addig is többféle lehetőségben gondolkodunk a józsefvárosi gyerekek nyaraltatásáról 2023 nyarára. Az egyiket már kipróbáltuk: a miénk mellett lévő kispesti önkormányzati táborban nyaralhatnának a gyerekek.
Az önkormányzat szemléletváltásának, a lakossággal való érintkezésnek fontos eleme a részvételiség megjelenése, behozása minden folyamatba. Mennyire indult el a szemléletfejlesztés, a résztvevők száma okot ad-e bizakodásra?
A részvételi költségvetés teljesítette azt, ami első alkalommal elvárható, bevont annyi embert, ahányat kellett. Ezt általában a szavazásra jogosultak 1 százalékában határozzák meg. Nyilvánvalóan volt jó néhány olyan eleme a folyamatnak, amin elgondolkodtunk, és a tanulságokat levonva változtatunk. Például biztos, hogy a részvételi költségvetésnek nem tesz jót, ha a legnagyobb kánikulában vannak a legfontosabb eseményei.
Ami az önkormányzat működését illeti, itt sok komoly eredmény van – sokkal részvételibb és ügyfélbarátabb ma az önkormányzat. Van egy állandó zöldszám, elindult az online időpontfoglalás az anyakönyvi és az adóirodán. Működik a Józsefváros app, egyre többen használják ügyintézésre. 2023 tavaszán át fogjuk adni Józsefváros új ügyfélszolgálati irodáját. Amire iszonyatosan büszke vagyok, hogy saját fejlesztésből lett az önkormányzatnak teljesen új honlapja, amin kényelmes az ügyintézés, de a transzparenciának, az átlátható működésnek is eszköze. Rengeteg online fogadóórát, lakossági fórumot tartunk, amiket az interneten is közvetítünk. És az is nagyszerű dolog szerintem, hogy most már nincsen olyan fontos rendeletünk vagy városfejlesztési projektünk, amit előtte ne egyeztetnénk a lakókkal.
De az önkormányzatot nemcsak a hivatal, hanem a JGK működése alapján is megítélik, és mindkét területen rengeteg tennivalónk van még.
Az emberek alapvetően részesedni szeretnének a döntések pozitív hozadékából, nem pedig részt venni a döntésekben. Szerintem ez tök rendben van így. Azért tehetünk többet, hogy akik viszont szeretnének, azok jobban be tudjanak kapcsolódni a helyi közéletbe. A részvételi költségvetés olyan, mint egy mézesmadzag: figyelj, a saját környezetedben te magad dönthetsz arról, hogy mit fejlesszünk, az önkormányzat pedig kötelezően vállalja, hogy elfogadja és megvalósítja a döntésedet, gyere, próbáld ki! Ez azonban lassú folyamat.
Érintettük már a JGK-t (Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt.). Volt egy átvilágítása a cégnek, és a legutóbbi interjúnkon is arról beszéltünk, hogy változtatni kell dolgokon. Mennyiben sikerült ez, és milyen változtatások várhatók még a JGK ügyfélbarátabbá tételében?
Szerintem az előző interjúnál sem rejtettem véka alá azt a meggyőződésemet, hogy ez nehéz és hosszú folyamat lesz. Egy évvel a megújítás elindítása után azt látom, nagyon nehezen lépünk előre, de minden egyes lépés elképesztően felszabadító és sikeres.
Amikor az önkormányzati házak bérlői csoportja letett 12 pontot elénk, csupán ezeken három vagy négy találkozón ment végig a JGK és az önkormányzat vezetése. A legutóbbi ülésen az új vagyongazdálkodási igazgató, Szirti Tibor kirakott négy A3-as lapot tele táblázatokkal, ami jó néhány önkormányzati házunk problémáit tartalmazta azzal együtt, hogy mit kell tenni, és ezt ki és mikorra fogja tudni megcsinálni. Mindenkinek leesett az álla. Az enyém is, ilyet nem tapasztaltunk korábban.
Lassan kezd úgy működni a cég, ahogy azt elvártuk. Szolgáltatni akar, és fontos szempont lett, hogy a bérlőknek is jobb legyen. Már látszik, hogy merrefele megyünk. Azt érzékelem, hogy mára tényleg egy követ fúj a JGK vezetése és az önkormányzat vezetése.
Az önkormányzat most éppen konfrontálódik az autósokkal a helyi lakosoknak is fizetős parkolási rendszer kialakításával. Tudják-e monitorozni az új rendszert? Mik a számszerű elvárások?
Fél éven belül kell legyen a monitoringnak látható eredménye, májusban már konklúziókat akarunk levonni az adatokból. A terv az, hogy a férőhelyek 90 százaléka legyen a kiadott engedélyek száma, eddig ugyanis a férőhelyek 120%-ára adtunk ki ingyenes parkolási engedélyt.
A parkolási rendelet ki fogja szűrni az ügyeskedőket. Sokan parkoltattak használatlan kocsikat vagy roncsautókat a közterületen, már most látjuk, hogy csökken ezek száma. Tudom, most mindenkinek fáj minden pluszfillér, de azért a legdrágább parkolási engedély ára sem kerül többe egy hónapra, mint három liter benzin vagy két kiló kenyér.
Amit viszont politikailag fontosnak gondolok: a parkolási rendelet nem üzenheti azt, hogy a józsefvárosi önkormányzat vezetése számára vannak fontosabb és kevésbé fontos állampolgárok. A parkolási pluszbevétel egy részét mindenféleképpen rászorulók számára szeretnénk visszajuttatni mobilitási szolgáltatásként – például a rászoruló 14 és 18 év közötti józsefvárosiak kaphatnak egy BKV-bérletet (14 éves korig ingyenes a közösségi közlekedés), ilyen ötlet is van. A helyben élő autósoknak is muszáj szolgáltatásokat nyújtanunk, lehet ez dedikált parkolóhely vagy parkolási hozzájárulás, akár kedvezmény formájában, parkolóházakban.
Fontos, hogy a kerület egésze élhetőbb, egészségesebb legyen, de sok ember számára az autózás adottság. Nem tehetjük meg, hogy az igényeiket nem vesszük figyelembe.
Szóba került a benzin és a kenyér ára. Nehéz tél elé nézünk. Készül-e a kerület konkrétabb szociális segítséget nyújtani azoknak, akik esetleg képtelenek majd fűteni otthon, vagy mindennapi kenyérgondjaik lesznek?
A kerület már létrehozott egy szociális csomagot, ami a megélhetési válságra reagál – ez a fűtési támogatás növeléséből, egyszeri rezsitámogatásokból, élelmiszercsomagból áll. Egyelőre azt szeretnénk látni, mennyien veszik ezt igénybe. Állandó probléma ugyanis, hogy a szociális segítségnyújtással még mindig nem érünk el minden rászorulót. A 2019 előtti időszakban az erre szánt költségvetési pénz 50 százaléka jutott csak el a rászorulókhoz, most ez az arány, rengeteg kommunikációval, fölment 65 százalék köré.
Nyilván, ha hideg lesz a tél, és látjuk, hogy igény van rá, akkor bizonyos helyeken melegedőket hozunk létre. Egyelőre monitorozzuk, hogy kiket érhetünk el. Lehet, hogy tudunk módosítani majd a rászorultsági limiteken, hogy többen hozzáférjenek.
És ha olyan krízishelyzettel találjuk magunkat szemben, akkor gyorsan reagálunk, ebben a tekintetben sosem volt baj az önkormányzattal. Nincsenek nagy kultúrházaink, nagy színházaink, így másra nem tudok rámutatni, mint a H13-ra, ahol az alsó szinten berendezhetünk, ha szükséges, egy újságolvasós, melegedős helyet.
Régi téma az Orczy úti zebra, már legalább egy éve hallgatjuk, hogy mikor készül el és mennyibe fog kerülni. Most mit lehet tudni erről? Jó döntés volt, hogy a kerület fölvállalta a létesítés pénzügyi terhét, miközben azt látjuk, nehezen kigazdálkodható dolgok is vannak a kerületben?
Én ezt az ügyet a Facebookon a „Mi kerül ezen a fotelen 7200 forintba” kabarétréfával kommentáltam. Mi kerül ezen a zebrán 85 millió forintba – és most már nem 85-nél tartunk, hanem 100-nál is többnél.
Soha nem hittem volna, hogy ilyen elképesztően bonyolult egy zebra megvalósítása. Először megszületett a döntés a fővárosban, hogy ott nincs rá pénz. Ilyenkor sóhajt egy nagyot az ember, és elkezd a saját büdzséjében keresgélni, hogy van-e annyira fontos, hogy megcsináljuk. Nagy vita volt, az egyéni választókerület képviselője (Camara-Bereczki Ferenc Miklós – a szerk.) elég rendesen lobbizott. Ez nagyon régóta esedékes kérdés, én magam láttam, hogy embereket majdnem elütött villamos, mert ott jártak át a túloldalra. Erre valahogy reagálni kell.
Megszületett a döntésünk, a tervezők elkezdtek dolgozni, és rájöttek, hogy az ottani hipermarketnél létesült egy olyan új rakodótér, ami miatt újra kellett tervezni az egészet. Most értünk oda, hogy végre-valahára hozzáláthatunk. Nagyon bírnám, ha soha többet nem kérdeznének meg az Orczy úti zebráról, hanem mindenki át tudna rajta menni. Azt remélem, jövő félévkor már megtehetik ezt az ott élők.
A lakhatás meg a bérlakáshelyzet mellett a másik nagy visszatérő probléma a hajléktalanság. A kerületvezetés a Szolidaritási Alapot jelölte meg egyfajta segítségként vagy megoldási tényezőként. Ezt már létrehozta a Fővárosi Közgyűlés, de még mindig nem hallani arról semmit, hogy mikor lehet ott pályázni?
Nem tudom. A fővárosi Szolidaritási Alap melletti politikai elköteleződésben sok munkám volt, de hál’ istennek sikerült létrehozni, meg is szavaztuk. Az is nyilvánvaló volt, hogy mivel politikai vezetők fognak majd az önkormányzatuk nevében pályázni, nem baj, ha nem politikai testület dönt az Alap forrásairól, hanem egy (már létező) közalapítvány, amit viszont életre kellett kelteni.
Máig nem történt meg a pályázatok kiírása, és ezért rettenetesen dühös vagyok. Arra kaptam ígéretet, hogy novemberben kiírják az idei pályázatokat, tehát idén még lehet majd pályázni, mi erre készülünk. Ha ez mégsem történik meg, onnantól kezdve nagyon nehezen lehet majd amellett érvelni, miért is szolidáris ez a város.
Erről és az Orczy úti zebra ügyéről az jut eszembe, hogy olyan, mintha még mindig Tarlós István lenne a főpolgármester. Mintha nem lenne együttműködés a fővárossal, pedig a vezetők mégiscsak egy politikai oldalon állnak.
A kérdés csábító, nagyon szívesen és hosszasan tudnék kritikát mondani a főváros működésével kapcsolatban, de szeretnék méltányos lenni.
Kerületet vezetni sokkal egyszerűbb, még Józsefváros esetében is, mint a fővárost. Ha egy körülbelül Józsefvárossal megegyező lakosságszámmal rendelkező megyei jogú város vezetőjével beszélgetek, akkor ő arról fog beszámolni, hogy gyakorlatilag fizetésképtelen az önkormányzata, mert nem tudja kifizetni a közvilágítás, a tömegközlekedés, a vízművek, a csatornázás költségeit. Nekem nem kell ilyennel foglalkoznom. Ez a Fővárosi Önkormányzat dolga.
Azt látom, egyszerűen minden energiájukat leköti az, hogy ezt a Budapestnek nevezett világvárost működtessék. Nyilván dühítő, amikor az ember látja, hogy a kerület gyorsabb vagy rugalmasabb. Ez nem Tarlós István vagy Karácsony Gergely problémája, és nem politikai probléma, hanem egyszerűen a lépték, a kezelendő problémák mértékének problémája. Érheti bármilyen kritika a főpolgármestert, azért Karácsony Gergelynek volt a legnehezebb dolga, és állja a sarat.
Térjünk rá a roma érdekképviseletekkel való kommunikációra, ami szintén probléma. Nehéz látni, hogy milyen lépések történtek az elmúlt három évben. Nem érzékelem azt sem, hogy a roma referens milyen programokba, ügyekbe vágott bele az elmúlt rövid idő alatt, amióta itt van. (Interjúnk még a Szarvas Koppány Bendegúz-féle ügy kipattanása előtt készült – a szerk.)
Józsefvárosban a lakosság ötöde, vagy akár negyede roma. Itt szerintem politikus nem tud tisztességesen dolgozni, hogy ezt ne venné minden egyes döntésénél számításba. Lett egy új roma kulturális helyszín, teljesen átlátható közszolgáltatási szerződéssel, a Bura Károly Galéria, ahol a páratlan roma képzőművészeti gyűjteményt be tudjuk mutatni.
Az Üllői úton új roma közösségi tér alakul kerületi és fővárosi segítséggel. Létrehoztuk a Balogh Paci-ösztöndíjat, amiben 40-50 millió forint közötti költségkerettel 30 gyerek havi 50-70 ezer forintos ösztöndíjat és mentori segítséget kap.
Nem lehet nem észrevenni, milyen fontos esemény volt a Cigányzene Éjszakája, amit 2023-ban követ a Cigányzenészek Éjszakája, a Józsefvárosi Jazz Fesztivál, a rapverseny.
A Befogadó Óvoda programunk megszüntette az óvodai szegregációt. A roma referensünk másfél hónapja dolgozik, és az alapfeladata az lesz, hogy kapcsolatot találjon a kerületben élő nagyszámú roma értelmiségivel, civillel, közéleti személyiséggel, akiknek a véleményét szeretném kérni minden fontosabb kérdésben.
Például arról, hogy jövőre elindítanánk egy gyakornoki rendszert, és személy szerint szeretném, ha a következő ciklusban visszaállítanánk a 2010-ben a Fidesz által megszüntetett Józsefvárosi Roma Szolgálatot, ami másfél évtizeden keresztül szolgálta Józsefváros cigányságát – jó lenne, ha a romák intéznék a romák ügyeit.
Ezeket a programokat közpénzből hozzuk létre. Az önkormányzat a közpénzből azonban csak a lehető legnagyobb transzparenciával és átláthatósággal, szabályos módon költhet. Ebből nem engedhetek, nem is akarok engedni. Ez konfliktusunk lényege a hivatalos roma kisebbségi önkormányzattal, kirobbantó oka pedig a Józsefvárosi Cigányzenekar ügye volt. A zenekar úgy működött, hogy annak idején a JKN nevű cégünk – ki tudja, milyen teljesítésigazolások alapján – fizetett pénzt a zenekarnak, felerészt zenészeknek, felerészt nem zenészeknek. Szerettem volna a zenekar működését szabályossá tenni, ám ebben nem jutottunk dűlőre a Roma Nemzetiségi Önkormányzat vezetésével. A kapcsolatunk lassan már formálisnak sem mondható.
És vannak értékvitáink is: amikor a Mi Hazánk egy kifejezetten rasszista plakátot rakott ki a József körúton, szerintem elvárható lett volna, hogy legyen erről a Józsefvárosi Cigány Önkormányzatnak is véleménye. Nem volt, hallgattak, mint a kuka.
Vészesen közeledik 2024 májusa. Kijelenthető már, hogy újraindul a polgármesteri címért?
Igen. Annyi jó dolgot indítottunk el az említetteken kívül is. Folyamatosan növeljük a köztisztasági kapacitásainkat, az óvodapedagógusoknak mi adjuk a harmadik legnagyobb bérkiegészítést Budapesten. Azt gondolom, jobb hely lett Józsefváros ez alatt a három év alatt, és még jobb lesz, hiszen 2030-ig be tudjuk fejezni a megkezdett fejlesztéseinket és programjainkat, és megvannak a terveink az utánra is.
Nem lennék hiteles, ha félidőben azt mondanám, hogy nekem ennyi volt. Tényleg nem könnyű polgármesternek lenni, különösen ilyen körülmények között, de ez a kerület, ez az önkormányzat saját erejéből is tud fejlődni és fejleszteni, ezt az esélyt pedig meg kell tartani.
Nem fogok pártszínekben indulni, hanem függetlenként, az ellenzéki pártok támogatásával. Hasonlóan 2019-hez, 2024-ben is lesznek feltételeim. A legfontosabb feltételem az, hogy a 2024-es választási programunk határozottan folytassa azt a programot, aminek végrehajtására 2019-ben többséget kaptunk.
Korábban az egységes Közösen Józsefvárosért frakció adta a politikai hátterét ennek a programnak. Mostanra a koalíció kettévált, és úgy tudom, a tárgyalások megakadtak, szükség lenne egy új koalíciós szerződés megírására. Már előre kellene gondolkodni, a jelöltek személyéről megegyezni. Ezek a folyamatok hogy haladnak?
Szerintem még korai lenne erről vitatkozniuk a pártoknak. Azt nem tudom, hogy miről vitatkoznak, való igaz, hogy jó lenne egy új koalíciós szerződés, de egyelőre azt látom, és ez a legjobb reményeimet teljesíti be, hogy koalíciós szerződés nélkül sem kell túl sokat dolgoznom azért, hogy a választók által elfogadott politikai programot végrehajtsuk – a döntéshez a többséget a két frakció biztosítja. Minden egyes képviselő-testületi ülés előtt meg tudjuk beszélni a vitás kérdéseket ugyanúgy, mint amikor még egy frakciónk volt.
Büszke vagyok erre, mert politikai szempontból unikális a helyzetünk sok más kerülethez képest: itt tényleg biztos többsége, erős politikai háttere van a kerület vezetésének.
Minden nehézség ellenére jól haladunk a programunk végrehajtásával. Már csak a politikai önérdek is azt kívánja, hogy nagy viták és nagy változások nélkül, a ciklus végére be tudjuk fejezni azt, amit 2019 novemberében elkezdtünk.
Fotók: Mile Máté
