„A BKV mindig is egy ilyen »legszívesebben bottal se piszkálnám« típusú hely volt” – mondta Karácsony Gergely arról, hogy Bolla Tibor miért lehetett ciklusokon átívelően a közlekedési cég élén, egészen addig, amíg ki nem derült róla, hogy üzleti és személyes jó viszony fűzi a BKV-ba beépült bűnszervezet vezetőjéhez. Ez a súlyos mondat szinte a „híres utolsó mondatok” közé kívánkozik, figyelembe véve, hogy a főpolgármester egyik dolga éppen az, hogy bottal piszkálja azokat a főváros pénzéből működő vállalatokat, amelyekre lopás árnyéka vetül, kifejezett undora pedig arra utal, hogy neki is régóta büdösnek tűnhetett a BKV gazdálkodása. Mégse piszkálta.

Karácsony Gergelynek hiába sietett a segítségére egykori ellenfele, Tarlós István előző főpolgármester, aki – miközben magát is védte az állítással, hogy az ilyen szintű döntésekről a főpolgármesternek nem kell tudnia – azt is elárulta, hogy Vitézy Dávid és Bolla Tibor „sose voltak jó kapcsolatban egymással”. Tarlós Istvánnak – annak ellenére, hogy a szándéka biztosan nem ez volt – ezzel valójában Karácsony Gergelyt sikerült bemártania és Vitézy Dávidot megtámogatnia. A cégvezetők – így Bolla Tibor – cseréjét ugyanis az új közgyűlés felállása óta szorgalmazza a Vitézy Dávid-féle Podmaniczky Mozgalom és a Tisza fővárosi frakciója. Ez jutott el odáig, hogy egy hónappal ezelőtt Bolla Tibor visszahívásáról is döntött a Fővárosi Közgyűlés, Karácsony Gergely pedig a többi cégvezetővel együtt őt is megvédte. Mi több, kijelentette, hogy a döntést nem fogja végrehajtani, mivel „nem őrült meg”.

Vitézy Dávid már a tavalyi kampányban előhozta Bolla Tibor érintettségét a 3-as metró szerelvényeinek felújítása ügyében. „Vajon mi az oka, hogy a Tarlós István idején megkötött orosz metrófelújítási szerződés kivizsgálása elmaradt az elmúlt években, és a tendert felügyelő összes szereplő máig a helyén van a Városházán és a BKV élén? Milyen összefonódás akadályozta meg Karácsony Gergelyt abban, hogy kivizsgálja azt az ügyet, amiről a megválasztása előtt még azt mondta, idézem: »Ezért tucatnyi embernek kéne börtönbe mennie.«” – írta.

Eközben a Tiszának is nettó politikai nyereség, hogy pont most sikerült Bolla Tibort összekötni a „nagymesterként” ismert F. Zsolttal. Magyar Péter a politikai porondra lépése első percétől fogva hangoztatja, hogy az „óellenzék” valójában összejátszik a Fidesszel. Ez az ügy pedig valójában erről szól.

Karácsony Gergely politikai karrierjére nézve.

Mutyinagykoalíció

A Bolla Tibor menesztéséhez vezető cikket jegyző Ács Dániel évek óta ír a parkolási ügyekről a 444-nek, így jutott el Bolla Tiborhoz. Az a bűnszervezet ugyanis, amelyre a NAV 2021-ben csapott le, nemcsak a BKV-ba épült be, hanem ott sertepertélt a zuglói és újbudai parkolási ügyek körül is. Zuglónak baloldali vezetése volt – 2014 és 2019 között éppen Karácsony Gergely volt a polgármester –, Újbudának pedig jobboldali azokban az időkben, amikor a parkolási cégek nemhogy lefölözték a hasznot a parkolásról, de egyenesen veszteséget termeltek a kerületeknek bevétel helyett. Ezekkel az ügyekkel nem a két politikai tábor revolverezte egymást, hanem

F. Zsolt 2022-ben kötött vádalkut, melynek során kijelentette, hogy 250 millió forinttal vesztegette meg Horváth Csaba MSZP-s zuglói polgármestert és Tóth Csaba szintén szocialista önkormányzati képviselőt, hogy egyik cége, a SIS Parking Kft. nyerje a parkolás üzemeltetését. Sőt, azt is mondta, hogy két másik szocialista politikust – Molnár Csabát és Baja Ferencet – is megkente 40 és 30 millió forinttal, hogy

a SYS IT Service Kft. pályázatát a BKV informatikai rendszerének üzemeltetésére kiírt közbeszerzésen.

Ács Dániel a Partizán adásában magyarázta el, milyen összefonódások védték éveken keresztül F. Zsolt érdekeltségeit a kerületi és fővárosi cégekben. Jobb- és baloldali vezetésű kerületek egyaránt kötöttek előnytelen szerződést a SIS Parkinggal, sőt a szükséges referenciát a Kocsis Máté-vezette Józsefvárossal kötött szerződés segítségével szerezték meg. Mindez magyarázatot adhat arra, hogy a baloldali városvezetés „bottal sem piszkálta” a BKV-ügyeket. Azután se reagált, amikor a NAV felgöngyölítette a közpénzeket csapoló szervezet számlagyárát. A tényfeltáró újságíró szerint Rogán Antal és a Fidesz propagandagépezete fordított esetben hónapokig felszínen tartotta volna az ügyet. „A Fidesz alatt bizonyíthatóan beépült egy bűnszervezet a BKV-ba, ezeket az embereket bilincsben elvitték, az új városvezetés, az ellenzéki városvezetés egy kommünikét nem adott ki. […] Ezt a ziccert ki nem használni, ez önmagában gyanús” – mondta.

A parkolási ügyeknél és a BKV informatikai szerződéseinél is nagyobb botrány a 3-as metró szerelvényeinek felújítása – vagy inkább más elavultakra cserélése – is, amelyet szintén Bolla Tibor alatt vezényeltek le. Vitézy Dávidnak ez személyes ügye is, hiszen ez lehetett a fő oka annak, hogy 2014-ben leváltották a BKK éléről. Panyi Szabolcs erről szóló 2017-es cikke szerint még némi orosz titkosszolgálati kavarás is volt a háttérben.

A történet dióhéjban úgy szól, hogy a kormány rákényszerítette a fővárosra, hogy új szerelvények vásárlása helyett a felújítás mellett döntsön. Ez a döntés egyértelműen az orosz beszállítót hozta helyzetbe. Vitézy Dávid azonban szakmai okokból ellenezte, hogy Budapest legforgalmasabb tömegközlekedési útvonalán – sőt az ország legforgalmasabb vasútvonalán, amelyen munkanapokon félmillióan is utaznak –, ne a legmodernebb szerelvények járjanak, hanem a több évtizedes, éppen csak a rozsdából kivakart régiek. Igaz, az egykori BKK-vezérnek más konfliktusa is volt annak annak a rendszernek a résztvevőivel, amit meg akart reformálni, azok pedig politikai támogatókra leltek régi szövetségeseikben, az elavult városfejlesztési felfogással bíró Tarlós Istvánban és a fővárosi szocialistákban, akik már 2010 előtt is magánzsebekbe és pártkasszákba vándorló hasznot húztak a BKV-ból, akiknek Vitézy Dávid a tyúkszemére lépett. Tarlós István végül a szocialisták támogatásával tudta levenni az orosz érdekeknek keresztbe fekvő Vitézy Dávidot a tábláról.

A felújításról persze hamar kiderült, hogy még lényegesen olcsóbbnak is csak könyvelési trükközéssel lehetett beállítani az új szerelvények vásárlásához képest, a „visszakapott” szerelvényekről kiderült, hogy valójában lecserélték azokat korábban legyártott új, elavultságuk és megbízhatatlanságuk miatt eladhatatlan, a gyártó nyakán ragadt kocsikra. A már említett titkosszolgálati kavarásról pedig alighanem az tehet, hogy a Metrovagonmas hadiipari vállalat is, Oroszországnak ezért érdeke fűződött ahhoz, hogy a civil üzletága kapjon nem orosz állami megrendeléseket. A magyar kormány döntése értelmében végül EU-s forrásokkal stafírungolták ki az orosz fegyvergyártót még az ukrajnai háború előtt. A 3-as metró utasai pedig ezért járnak klíma nélküli kocsikkal, amelyek sorra robbantak le a megérkezésük után.

A BKV élén Karácsony Gergely 2019-es főpolgármesterré választása után sem történt változás. Ez éles ellentétben állt azzal, amit várni lehetett volna tőle azok alapján, ahogyan a kampányban ostorozta a fideszes városvezetést. A főpolgármestert támogató pártok közötti megállapodás értelmében ugyanis a BKV az MSZP-s Tüttő Kata főpolgármester-helyetteshez került, aki szinte azonnal átvette a korábbi városvezetés álláspontját arról, hogy kényszer szülte helyzet volt a felújítás mellett dönteni, a hibákért a beszállító a felelős, egyúttal bejelentette, hogy Bolla Tibor maradhat a posztján. Ez is csak újabb fejezet, amelyben a Fidesz és a fővárosi MSZP egymásra talált.

Mind a parkolási ügyek, mind a metrószerelvények kivizsgálása végül egy elsikálással felérő bizottsági jelentésre voltak elegendőek. A parkolási botrányokkal kapcsolatban nagyjából annyira jutottak, hogy „a Fidesznek közel egy évtized állt a rendelkezésére, hogy felszámolja a visszás fővárosi parkolásüzemeltetési helyzetet, ezt azonban nem tette meg”, továbbá, hogy az új városvezetés viszont megtette azokat a lépéseket, amelyekre lehetősége nyílt, minden más politikai felelősség az Országgyűlésé. A jelentésből olyan kép rajzolódik, amelyben mindenki a körülmények, a közpénzek vállalkozók általi megcsapolását lehetővé tévő szabályozás áldozata volt csupán, és hogy a tanulságokat levonták. Olyan megállapításra nem jutottak, hogy a rendszerből sápot húzó cégek kiválasztása során vesztegetési pénzek vándorolhattak politikusok – vagy akár a bizottság tagjai – felé, hogy azok érdekeltek lehettek ezen viszonyok változatlanságában. Mindez azért érdekes, mert a bizottságnak Horváth Csaba is tagja volt, aki így

A metrószerelvények ügyében sem sikerült a bizottságnak nem politikai természetű felelősséget megállapítania. Igaz, nem is nagyon vizsgálódtak, nagyjából helyben hagyták az előző városvezetés BKV-álláspontját. Megállapították ugyan, hogy az új szerelvények beszerzése jobb döntés lett volna, de azt is, hogy minderre utólag derült fény. Bolla Tibor maradhatott a helyén és abban a szerepben is, hogy ő a kapott feladatokat végrehajtó menedzser, aki nélkül összeomlana a BKV.

Mi következik ebből?

A Bolla Tibor menesztéséhez vezető cikk megjelenése után Vitézy Dávid ismét Karácsony Gergelyhez fordult, hangsúlyozva, hogy a cégvezetők cseréje nem tűr halasztást és tegyen végre lépéseket. Nem is rejtette véka alá, hogy miért. Szerinte Karácsony Gergely az őt támogató pártkoalíció, az MSZP és közvetve annak pénzszerző embereinek foglya. „Annyi bűnözővel, gyanúsítottal és vádlottal szerepeltél az elmúlt években egy plakáton és közös listán, amennyi egy büntetőügyvéd praxisában is sok lenne. A BKV ügyekben 6 éve tartod fenn a szocialisták korlátlan befolyását a cég fölött, pontosan tudva, hogy ez mivel jár. Kérlek, ne játszd el most, hogy csak ezen a héten, a 444 cikke nyomán lepődtél meg azon, hogy mi történik abban a Fővárosban, amit hat éve te vezetsz. 2019 őszén már te magad a saját száddal is mondtad nekem, hogy a BKV az MSZP hitbizománya” – írta.

Eközben az MSZP és az „óellenzék” támogatottsága a fővárosban is összeroppant, ennek köszönhetően nincs többsége a Karácsony Gergelyt támogató pártoknak a közgyűlésben. A Tisza és Vitézy Dávid ezért tudja megszorongatni, és ezért tűnik úgy, hogy amikor Karácsony Gergely a saját pozícióit védi – lényegében nem szeretné, hogy gyengüljenek a főpolgármester jogosítványai –, akkor valójában a része annak az „álellenzéknek”, amely kiegyezett a NER-rel, amelyet

az ahhoz kapcsolódó „meg nem támadási szerződéssel”. Karácsony Gergely karakteréhez eközben egyáltalán nem illik a lopás, az a fajta kompromisszumkészség azonban szerves része, amely bizonyos szemszögből nézve már inkább konfliktuskerülésnek, hogy azt ne mondjuk: töketlenségnek tűnik.

A Főváros Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottsága hétfőn támogató szavazat nélkül elutasította a BKV tavalyi évről szóló beszámolóját, ami azt jelenti, hogy ez évtizedek óta a legjelentősebb BKV-botrány. Karácsony Gergelynek tehát lesz miért magyarázkodnia, az MSZP árnyéka az eddigieknél is sötétebben vetül rá, a Tiszának és Vitézy Dávidnak pedig már elég egy kávét kérnie.

Nyitókép: Bruzák Noémi / MTI